Orvosi Hetilap, 1860. november (4. évfolyam, 45-48. szám)
1860-11-04 / 45. szám
Pest, 1860. Szj. November 4. Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utca a 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. ww a w w •"<* ■ sm ■■■ . Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Tartalom : A gyermekágyi láz fölötti vélemény-különbség köztem s az angol orvosok között. (Folyt.) Semmelweis J. egyetemi tr.-tól Magángyakorlat: Gümős vérköpés terhes nőnél a hetedik hóban, dr. Kun Tamástól. — Lapszemle: A süketnémaság lényege. — Az agyag mint leghatásosabb és legártalmatlanabb szerütegeknél és bűzös izzadásoknál. — A syphilisatio kérdéséhez, stb. stb. Tárcza : Orvosi ügyeink. — Budapesti orvosegylet. — Vegyesek. Előfizetési ár : helyben 4 írt. 50 kr., egész év 9 frt töbében félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 újkrért. A gyermekágyi láz fölötti vélemény-különbség, köztem s az angol orvosok között. Semmelweis J. egyetemi tanártól. (Folyt.) Az említett dr. Routh-vali levelezésből kiviláglik Simpson tanár tévedése, gyermekágyi-lázróli tanaimat az angol orvosokéval azonosnak tartván. Jólehet az angol orvosok tapasztalák, hogy a szétbomlott állati anyagoknak egészséges gyermekágyas nőkrel átvitele gyermekágyi lázat hoz elő, de ők ebből egészen más következtetést húztak, mint én, mit is a következő angol észleletekből később bebizonyítandunk. Dr. Arneth-nek ezen angol észleletekre vonatkozó munkájában *) következőket olvasunk : Egy egész bosszú sorozata az angol észleleteknek bizonyítja, hogy a rothadt anyagoknak általában, különösen pedig a hulla maradványoknak a szülő nőkrei átvitele gyermekágyi lázat hoz elő. De ők ezen eseteket, mint alább látandjuk, egész másként magyarázzák. „E tárgy fölött megjelent szakiratok közül Londonban mi sem gerjeszte nagyobb figyelmet, mint Storrs Robertnek egy hirlapi czikke. S. írásba kereste meg kortársait e tárgy feletti észleleteik s nézeteik nyilvánítása végett. E tudakozódás eredménye következő jön: „Reedel Sheffieldben egy roszindulatú lágyékfekély s a berék és ülepen orbánczos lobban szenvedő fiatal embert kezelt, kit naponta bekötött s ki végre meghalt. Nővére ki őt ápoló arczán és fején hasonlókép orbánczot kapott, mihez később hagymázos jellegű láz csatlakozik, melynek két nap múlva áldozatáúl esett. — Mig Reedel ezen beteget kezelte, 1843- ik évi October 23—ától novemb. 3-ikáig, öt nőnél nyújtott szülészi segélyt, kik mindnyájan gyermekágyilázat kaptak és elhaltak. Ezen szerencsétlenekhez közvetlen a fekély tisztogatása után ment. Ellenben két, szintén az ő segélyét igénybe vevő szülőnő, mivel ezeket ama szerencsétlenséget okozó beteglátogatás után több óra múlva látogatta volt, jelentéktelen megbetegedés után felgyógyultak. R. az említett szülőnők meghalálozása után megszűnteti látogatásait e fiatalembernél, saját magát tekintvén a betegség elterjesztőjéül, és ez idő óta gyakorlatában oly kevés gyermekágyi lázzal találkozott, mint azon orbánczos beteg kezelése előtti időben.“ Sleigt Kuliban jelenti, hogy ő egy fenés orbánczos beteget kezelt s ugyan ezen időben egy szülészi esethez is hivatott, bár a szülés könnyen és szerencsésen ment végbe, a nő mintegy 20 óra múlva gyermekágyi lázat kapott és 18 órai betegség után meg is halt.“ „Hartley szintén Hull-i lakos, egy lágyék és egy mellt orbánczos tályogot kezelt; ezen időben igen hulltak vetélés után a juhok, marhák és galambok. H. egy hó leforgása alatt 20 szilőnőt ápolt s ezek közül 7 elhalt; mindegyiknél a szülés rendes lefolyású volt, de ezen szerencsétlen kimenetelnek semmi oka nem vola felfedezhető, az egész környéken senki nem lepetett meg hason bántalom által. Gyakori halvány mosások és egy egészen új öltözék, megszünteték e kór további terjedését.“ ,,Hullban egy kizárt sérv műtétele után támadt fenésedés következtében elhalt férfi bonczolatánál három orvos jött össze. A hullarészeket mindnyájan megérintik. Ezek közül egyik a bonczolat után azonnal egy szülőhöz hivatott; ez és még néhány általa kezelt szülők gyermekágyi lázban haltak el. Szinte ez történt két szaktársával is, kiknek gyakorlatában a hulla-vizsgálat után hasonlókép több gyermekágyi láz mutatkozott. A véletlen bizonyos idő múlva ismét öszszehozta őket s egymásnak elpanaszták szerencsétlen eseteiket. Szülészeti gyakorlataikat egy időre megszűnteték, s később ismét elkezdvén azt, gyermekágyiláz miatt nem panaszkodhatának.“ „L. Allen Yorkban betegeinek egy egész sorát veszté el gyermekágyi lázban, hanem csak az esetek elsejét biró orbánczczal összeköttetésbe hozni. — 45 *) Ueber Geburtshilfe und Gynaekologie in Frankreich, Grossbritannien und Irland. Wien 1853, Bei Wilhelm Braumüller.