Orvosi Hetilap, 1865. szeptember (9. évfolyam, 36-39. szám)
1865-09-03 / 36. szám
30« Ш’ЖSeptember ». Megjelen minden vasárnap Megrendelheti» minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, ajtér 10. sz., és Kilian Gy. könyvkereskedésében, vácziutcza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartaom: Korányi Frigyes tr. Közlemények a Sz. Rókus kórház idegkorosztályáról. II. Jobb féloldali hüdös, szótehetlenség, hagymái, halál. Vége. — Karika Antal tr. Meringitis cerebro-spinalis, vagy váltóláz. — Könyvismertetés. Der Croup, von Dr. Fr. Pauli. De Г electricité considérée comme cause principale de Г action des eux minerales sur l’ organisme, par H. Scon tetten. — Lapszemle. A tejelválasztásra ható szerekről. — Az acetonos vér. — Mellhártyaláb, — mellkasfali tályog, — összetett alop-festvény befecskendése, — gyógyulás. — Apróbb szemelvények. Tároza: Korányi Fr. tr. Értekezés az idegességről I. — Levelezés. Pozsony, augustus 30 és Tll-rok Vegyesek. — Pályázat. _____ Pest, 1995. Előfizetési ári helyben égés* évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 hr., vidéken egész évre 1ü frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr Ш-és fi ■ ■■ В La. Közlemények a sz. Rókus kórház idegkorosztályáról. Korányi Frigyes tr. egyetemi m. tanártól. 11. Jobb féloldali hüdös, szótehetlenség (aphasia), hagymáz, halál. (Vége) Az előrebocsátott vázlatra okot szolgáltató kóresetek elseje vonatkozik Csurdi János, heves megyei származású, 41 éves napszámosra, ki 1. év márt. 12-én vétetett föl a Rókus-kórházba. A kórelőzményből csak annyit tudhatunk meg, mennyit az ápolónő saját tudvágya kielégítésére a beteg kísérőjétől kipuhatolni jónak látott, s ez abból állott, hogy az eddig magát jól érzett beteg mintegy nyolcz nap előtt egy súlyosan megrakott putton terhe alatt egyszerre összeroskadt, néhány perczig öntudatlanul feküdt, s midőn magához tért, jobb oldalát mozgatni és szót kiejteni képtelen volt. A foganatba vett vizsgálat a jobb arczfelet mérsékelten elernyedettnek, azon oldal redőit elsimultaknak s a szájszögletet kissé lesülyedtnek mutatta. Az ajkak mozgékonyságában a két oldal között különbség alig észlelhető, a nyelv minden irányban mozdítható, csakhogy kinyújtatván, középvonala egy jobbra hajló mérsékelt ívet képez. A jobb oldali végtagok hüdvék, a felső tökéletesen, az alsón csekély mozgások a czomb és alszár izmai által eszközöltetnek. Az érzékenység úgy a felső végtagon a kézteszülettől az ujjhegyekig, mint az alsón a lábfejen csökkentnek látszik, a visszahajlási mozgások az alsó végtagon élénkek, a felsőn nem észlelhetők. A belszervek vizsgálatánál a szívlüktetés erős és kiterjedettnek találtatott, a szívcsúcs összehúzódási helyzete az ötödik bordaköz aljára esőnek, egészen a csecsbimbóvonalhoz közeledettnek. A hangok közül csak a fuggér első és méginkább 2-ik hangja volt tompa, a többi tiszta erős, mérsékelt hörghurut, a máj bal lebenyének a középvonalon túlterjedése is találtatott. A hőmérsék az ép hónaljban 38 fokon állott, az érlökések száma 90. A beteg egyébként izmos, pozsgás, jól táplált testtel bírt. Hozzá intézett kérdéseinkre állandón „bombo“ szótaggal válaszolt, melyet néha egyszerezve másszor háromszorozva változtatott, semmi más hangot tőle sem ekkor, sem soha későbben hallani nem lehetett. E mellett azonban a hozzá intézett kérdések némelyikére igenlő vagy tagadó fejmozdulatokkal felelt, melyekből az érzékenységre vonatkozó fentebbi adatokon kívül még fejfájásra is következtethetünk; családi viszonyaira, életmódjára vonatkozó kérdéseinkre azonban már — határozatlanul és ellentmondóig — válaszolt, s a kérdezősködés közben el-elaludt. Másnap a hőmérsék emelkedettebb volt a bódultság nagyobb, ezen izgatottsági tünemények azonban vérszívók, hideg borogatások és hányborkő tört adagai használatára rövid napok alatt elenyésztek. A változások, melyek ezentúl észleltettek, abban állottak, hogy az arczjelek egyenlőbbé lettek, a nyelvelhajlása elmúlt, az alsó végtag mártius végén már minden irányban mozdítható volt, a felső végtagban csak nyomai mutatkoztak a mozgékonyságnak, az érzékenység helyre állott mindkettőben; a beteg értelmi állapota olyan volt, hogy minden érzeteire, testi szükségeire, viszonyaira vonatkozó kérdéseinkre többnyire egyhangú „borboltjával felelt, de fölszólíttatván, ép balkezének és fejének mozdulatával a dolgok állásának megfelelőig igenlett vagy tagadott. Minden tenyészeti működései rendesen folytak, s ezen állapot elévetvén, egyenlőn megmaradt egész ápril 23-áig, midőn a nyújtott ételeket, melyeket azelőtt jó étvágygyal szokott megenni, visszautassá, többet szomjazott, hevülten nézett ki és reggeli szemle alkalmával 38,5 hőfokot mutatott, erősen, teljesen, perczenkint 95-ször lüktető érrel. A láz naponkint emelkedett, hatodik napján a hagymázos rózsag volt látható, nyolcadik napon mérsékelt hasmenés állott be, az álmosság is egyre fokozódott. A láz folyamatát és hullámzásait kifejezi következő hővizsgálati és érlökési rovat : 36