Orvosi Hetilap, 1866. november (10. évfolyam, 44-47. szám)

1866-11-25 / 47. szám

4 LS. mum* Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 Meg­jelen minden vasárnap. 51., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő-és fizetések bérmentesitendök­­ségnél, affér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében vajzi Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. utcza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavárlat közlönye. Pest, 1860. November 25. V izedUc «- w É’«» ■ ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Balassa tanár . Közlemények a sebészi gyakorlat köréből. I. Adatok az agysértések bírálatához. Folyt. — Fülöp F­eren­­cz tanszéki segéd. A szivbeli idegközpontokról. — Könyvismertetés. Clinique médicale, par H. Guthier. — Lapszemle. Hörghurut gyógyítása. — Chloras kali és jodetum kalii egy időbeni adagolása. — Parafin sebészi kötéseknél. — A szivburok megcsa­polása, gyógyulás. — Helybeli érzéstelenítés kiszorult sérvnél. — Mirenyes sav cholerában Tár CZ a: Szabadkai orvos gyógyszerész-egylet. — A párisi nemzetközi orvosi gyülekezet 1867-ben. Folyt. — A cholera kiterjedése. — Vegye­­sek. — Pályázatok.­ ­ Közlemények a sebészi gyakorlat köréből. Balassa János egy. tanártól. I. Adatok az agysértések bírálatához. (Folyt.) 2. Horpadásos koponyacsonttörés agynyomás tüneteivel, nagy fokú agyrázódás, gyógyulás fékezés nélkül. Károdat megjegyzések: Kreitschik Miksa 17 éves kőműves, 1865 évi novemb. 7-én reggel egy épülő ház földszintjén dolgozván, a második emeletről fejére tégladarab esett, mire nyomban eszméletlenül összerogyott, és ez által kapott sebéből a vér bőven folyt. Tár­sai az eszméletlent vízzel locsolták, de minthogy magához nem tért, annak a korodára hozatalát eszközlék. Miközben beteg gyakran feljajdult és hányt. A nyúlánk, de jól kifejlett termetű, eszmélet nélküli sebe­sültnek arézszíne sápadtan elszínesedett, egész testében össze­esett volt. A fejtetőn jobb oldalt, a nyilvarvány hátsó vége felé rés­t fekvésű ig2 — 2’ hosszúságú seb, melynek szélei egyenetlenül szakadozottak, alapja véralvadékkal borított. A seb körül a fejsisak a koponyától vérömleny által kissé fel­emelt. A koponya a seb alapjának megfelelőleg behorpadt és pedig úgy, hogy a sebvonaltól mellfelé eső csontrész kevésbé van benyomva a hátsónál, mely utóbbinak szélei élesen tapint­hatók. Ugyanitt a behorpadt csontlemez kis része a csonthár­tyától megfosztott, de sehol sem mozgékony. A láza kissé tá­gult , resten mozog. A sebesült a vizsgálat alatt erős hányin­gertől és hányástól lepetett meg, a hozzá intézett kérdésekre vagy épen nem, vagy szunyállapotából mintegy ébredezve las­san és nem mindig helyesen felel. A bal föl- és még inkább az alvégtag hüdöttek. Az érvelés alig érezhető fonalszerű, vég­tagjai hidegek , légzése lassú. Időnkint kínosan feljajdul, jobb kezével fejéhez kapkod és ismét visszaesik mámorába. Ezen kórtünetek folytán a kórisme nagyfokú agy­rázódás, és horpadásos csonttörés által okozott agynyomás mellett nyilvánult, mely kettős korállapot kö­zül az előbbinek főfontosságot tulajdonítva, figyelmünket eleve főleg annak elhárítására intéztük, ezen közben az agynyomás kórokának tekintetbe vételét felfüggesztvén, rendeltünk­ nyugalmat, a jéghideg végtagoknak dörzsölés és melegített ruhák által felmelegítését, a hajnak rövidre nyitése után hideg borogatásokat a fejre. A seb puha tépettel födezett be. Délután a hányás és hányinger lassan kint megszűntek, a végtagok melegebbek lettek, az arezszin kissé javult. Érverés 76, elég erős. Folytonos esszméletlenség. Nov. 8. Nyugtalanul töltött éj után a szunyállapot kisebb fokú, de a hozzá intézett kérdésekre a felelet még igen nehéz­kes. Láza rendes, gyorsabban mozog. A jobb homlokon és a szemhéjakon sötét vérömlenyes foltok mutatkoznak. Érverés 76, erőteljes; a rendes hömérsék visszatért. Nov. 5. Láza rendes, beteg eszmélete majdnem egészen tiszta, feleletei serényebbek de magára hagyatva többnyire szendereg, éber állapotában főfájást panaszol, arcza kipirult, forró, érverése 96, hömérséke fokozott. Legelőször vesz magá­hoz levest. Székelése előmozdítására senna forrázat rendeltetett. 13-án főfájás csekélyfokú, arczkifejezés derült. Az eddig teljesen büdött végtagokon, főleg a felsőn némi mozgási ké­pessé­g jelei mutatkoznak. Étvágy élénk, érverés 88, álma csendes. A fejseben tiszta genyedés észlelhető; a csont csupasz. Nov. 22-én. A főfájás egészen megszűnt, a seb maga és annak környéke azonban folyton érzékeny. A hütött láb mű­ködési képessége annyira javult, miszerint beteg a kórterem­ben fel s alá járni képesítve van, habár lábát kissé csúsztatva. Nov. 25-én. A fejseb tisztán sarjadzik és kisebbedik a behorpadt csontlap mindenütt sarjadzással beborítva. Decz. 18-án. A seb nem genyed, záródott, fájdalmatlan, a horpadási tér karimái kevésbé élesek.­Az átalános állapot min­den irányban rendes, mely állapot több hetek folytán zavar nélkül fentartotta magát, minek folytán az egyén Decz. 24-én, a kórodáról teljesen felépülten elbocsáttatott, a­hol a nyert uta­sítás következtében később néhányszor még bemutatta volt magát. * * * Az eset több tekintetben fontos és tanuságos. Fon­tos az mint példánya azon sebzési behatásoknak, me­lyek a test legnemesebb szervét , az agyat illetik, és ezért veszélyesek; tanuságos az eset, mert benne és általa az agy külhatályi sérelmezésének két legjelen­tékenyebb alakját és azok lefolyási s kimeneti mód­jainak olyan nemeit tanultuk ismerni, hol a termé­szetnek tetemes zavarokat és rendellenességeket ki­egyenlítő­ működése nyilvánul. 47

Next