Orvosi Hetilap, 1871. október (15. évfolyam, 40-44. szám)
1871-10-22 / 43. szám
Pest, 1871 4L3. mm» October 22. ORVOSI HETILAP. Tartalom. Simbinger Fr. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. (Folyt.) — Bodor K. tr. A váltólázjárványról Bihar megyében és Nagyváradon. — Könyvismertetés. Über die Erkenntnis« des engen Beckens an der Lebenden von Prof. C. C. Th. Litzmann. — Lapszemle. Crotonchloralvizegy (Crotonchloralhydrat). Tárcza. Stiller B. tr. Titkári jelentés a budapesti kir. orvosegylet 187°/,-diki évi működéséről. — A budapesti kir. orvosegylet October hó 14-kén tartott közgyűlése. — Vegyesek. — Kivonat Pest város ideiglenes tiszti főorvosának 1871. augustus havi közegészségügyi jelentéséből. — Könyvészet. — Előfizetési felhívás az OHL. oct.—dec. évnegyedes folyamára. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőség. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi-utcza Drasche-féle házban. Honi s külföldi gyógyászat és körüavázlat közlönye. Ilv.évötöd ■ r. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Előfizetési ár: helyben egész évre írt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronként 15 újkr. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. Közlemény a pesti királyi egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Simbrigek Frigyes tábori alorvostól Ha a béka hasára vagy közvetlenül hasi szerveire, főleg a gyomorra gyorsan ismételt ütéseket mérsékelt erővel gyakorlunk, mindenkor biztosan bírjuk lassítani és megszüntetni a szívlökést; a légzés még hamarább szűnik meg mint a szívlökés, sőt az állat teljes eszméletlenségbe és lankadtságba esik. Ha mind a két bolygideg átmetszetik, nem sikerül e kísérlet, s akkor sem, ha a fej villamos izzó kacscsal levétetik, de még sikerül, ha a látlebenyek távolíttatnak el. Meglehet hogy ez utóbbi esetben a látlebenyek szürke állományából azon hátsó alsó rész, mely a szívre hat, az agytörzs hátrábbi részével összefüggésben maradt, mi annál inkább lehetséges, minthogy békánál nem létezik a lamperf. media, kétségkívül azért nem, mert a fejhez tapadó felületes nyakizomzat egészen a megsemmisülésig elsatnyult, s a fejhez tapadt — tulajdonképen közvetlenül a szintén igen csekély hátizomzat, mely csaknem egyedül a testhez aránylag oly roppant nagy fej hordására látszik rendeltetve. Ha az összes gerinczoszlopi izomzatnak csekélységét és a mellkas légzési izomzatának teljes hiányzását tekintetbe vesszük, akkor nem kételkedhetünk, hogy a békánál tulajdonképeni nyúltagy, azon állatokhoz hasonlítva, melyeken mi kísérleteinket tettük, alig létezik, hogy ellenben náluk csaknem az egész agytörzs a nagy mértékben kifejlődött végtagok és a fej izomzatának központjait tartalmazza. A légzési mozgás, mely ez állatnál nyelés által eszközöltetik, megszűnik, ha a látkarélyoknak alsó, a keresztedzés és híd közt levő szürke állománya elroncsoltatik, mint ezt előbbi dolgozatomban is említettem; az állat azonkívül ellankad, ellentállás nélkül fektethetjük hátára és úgy marad, magától nem mozdul, s ingerlésre alig felel eleinte, míg később kissé javul. Az agytörzset épen ott átmetszem, hol a látkarélyok a hídba átmennek, még egyszer sem voltam képes, de magának a Varos-féle hídnak, illetőleg az agytörzs alsóbb részének átmetszését eszközöltem, s azután soha se sikerült kopogtatás által a szívlökést észrevehetően változtatni; egyszer pedig alig 1 V"-lal történt a metszés hátrább a Varosféle híd mellső szélénél, s itt is kimaradt a kopogtatás eredménye, mely az átmetszés előtt úgy mint rendesen bekövetkezett. E tény, összevéve az előbbi összehasonlító boncztam adattal, nem hagy kétséget fenn, miszerint az agytörzs beidegzési központjai a gerinczes állatok minden neménél ugyanazon törvény szerint, a test szelvényeinek megfelelőleg vannak elrendezve, s hogy ugyanazon központok különböző nemek és fajoknál csak a kifejlődési fokozat által különböznek, mely az életviszonyokhozi alkalmazkodás által tételeztetik fel. Az egyes részek működése lényegében ugyanaz marad. Az agytörzs azon része, mely hüllőknél látkarólynak neveztetik, s az emlősök lát- és négy telepének felel meg, részint a látszerv beidegzésére, részben pedig az összes tápfelvétel eszközlésére szolgál. Az agytörzs hátrábbi része legnagyobbrészt a Yarol-féle hídnak felel meg békánál, s csak annyiban tér el a nyúl és kutya hasonszerű központjától, hogy sokkal hosszabb időn át marad fenn ingerlékenysége, ha a látkarélyoktól el van választva, mely körülmény összhangzásban áll a test rendes hőmérsékének azon sokkal alantibb fokával, mely a hüllőknél előfordul. Mindezekből végre kiderül, hogy az összehasonlító boncztan adatai igen fontos támpontokat nyújthatnak, ha valamely központi részlet élettani működését ki akarjuk fürkészni. Legyen tehát szabad némelyet Gegenbauer után itt felemlíteni, mit a láztelepekre vonatkozó vizsgálatunkban még értékesíthetőnek tartunk . Az idegrendszer kifejlődésének legalantibb fokán egyszerű, a száj és alfél közt elhelyezett dúczként lép fel (bryozoa, tunicata), továbbá mint a garat felett vagy a száj előtt fekvő többé-kevésbé összeolvadt dúczpár, melyből két egyszerű idegtörzs fut hátrafelé (alsóbb férgek). Magasabb fejlődési fokozatot képvisel ezen, a tápcső mellső végén székelő idegközpont akkor, midőn azt mint teljes ideggyűrű foga körül, mely több mint két dúczduzzanattal bír (tüskebőrűek és főleg a magasabb férgek, s puhányok valamint ízlábúak). A gyűrűnyök, magasabb puhányok és ízlábúaknál két dúczpárral bír ezen gyűrű, a garatfeletti vagy szájelőtti és a garatalatti dúczok alakjában. A garatfeletti dúczok annál nagyobb mértékben találtatnak kifejlődve, minél magasabb fokot ér el az érzékszervek kiképzése, s belőlük vezetendő le a gerinczes 43