Orvosi Hetilap, 1873. július (17. évfolyam, 27-30. szám)

1873-07-06 / 27. szám

tőleg. De mi sohasem láttuk nyomait ily aminos-szálaknak cyclopsok orrtáján, nem láttuk egy még csak 1­0 hüvelyk­­nyi 7 hetes elvetélt és a legmagasabb fokú és legteljesebb cyclopiát mutató ébrényén sem. Egyszersmind megjegyez­zük, hogy ezen legfiatalabb emberi cyclops, melyről az iro­dalom tudomással bír,Foerster állítását is megc­áfolja, misze­rint a cyclopia csak a 12-dik hétben fejlődnék. 5. Az orrcsigolya csigolyaíveinek jellemző tartalma a szaggumó által, ha ez vízkórossá lett, hasonló módon szét­­repesztethetnék, mint a koponyatető fejvízkór, a csigolyaívek gerinczagyvízkór által. Hogy Grosswald ily véleményben volt a cyclopsról, azon állításából sejtem, hogy „a cyclops hason­­természetű a gerinczhasadással“, a­mi mellékesen mondva, az egyedüli nyilatkozat, melyet ő tőle a cyclopsról hallottam­). E nézet mellett, melyhez én is hajlom, az szól, hogy min­denesetre a szaggumó képezi a hiány közepét, hogy a szag­ideg közönségesen hiányzik, csak igen ritkán van jelen és akkor is igen durványosan, hogy az ébrényben aránylag nagy és üres, hogy üres kocsány által a cyclopsnál nyilván vízkó­ros agyféltekehólyaggal függ össze és így tehát maga is víz­kórossá válhat. Az ellenvetések, melyeket ez ellen tehetni, következők: 1. Hogy a cyclops mellső féltekehólyagja, mely — mint láttuk — néha sem csíkolt testet, sem lencsemagvat nem ké­pez, meglehet, szaggumót sem képez. 2. Hogy a szaggumó talán későbben keletkezik, mint a cyclopia és 3. hogy feltűnő, hogy miért nem lép fel minden éb­­rényi fejvízkórnál egyszerszersmind a szagidegnek vízkórja. Ad 1. megjegyezzük, hogy a szaggumó sem a csikóit testtel, sem a lencsemaggal nem áll viszonyban, ha­nem csak az agykéreggel és hogy azért annak a cyclopián kívül is gyakran mutatkozó hiányánál az agyféltekékben nem szoktak egyéb változásokat találni. Ad 2. Stricker készítményeiből kiderült, hogy a szag­gumónak alapja a legeslegkorább időben, sőt egyidejűleg az elsődleges szemhólyagokkal vettetik meg. Ad 3. A hydrencephalocele anterior és posterior, vala­mint a részletes gerinczhasadás jelenléte bizonyítja, hogy a kitágulás egyes részeket különösen illethet. Eredmények: 1. Létezik egy legmellső negyedik koponyacsigolya, melynek teste a függélyes lemez, mely mint porczos orrválaszfal az ingcsontig folytatódik és fedcsont gyanánt hozzá tartozik az ekecsont és valószínűleg az állközti csont is. Ezen csi­­golyatest mellső szélétől egész hosszában jobb és balfelé egy egy ívszerű lemez (csigolyaív) indul hátfelé, melyek a rostacsont papírlemezét és a külső orr porczos falát képezik és fedcsontok gyanánt az orrcsontokat, a felső állcsont hom­­loknyújtványát és a kénycsontokat bírják. (Grosswald). 2. A nagy agyféltekék igen valószínűleg nem kettős hólyagcsák gyanánt fejlődnek, mint átalánosan állítják, ha­nem egyszerű hólyag gyanánt, mely még csak későbben ba­­rázdálódik két agyféltekehólyagra, meglehet, hogy a nagy agysarló benövése által. (Scheuthauer). 3. Az egyszerű, vagy alig barázdált agyféltekehólyag, ezen elsődleges állapot, cyclopsnál a későbbi időre is meg- *) marad, tehát gátolt fejlődésről és nem két agyféltekehólyag későbbi összenövéséről van szó. Hasonló áll a láztelepekről, melyek egyszerűsége vagy tökélytelen szétválasztása cyclops­nál szintén csak korábbi fejlődési foknak látszik lenni. (Scheuthauer). 4. Ha a cyclops agyféltekehólyagjában a központi dú­­czok t. i. a csíkolt test és lencsemag hiányzanak, nem sza­bad felvennünk, hogy azok utólagosan rontottak el, hanem, hogy soha nem voltak kifejlődve, minthogy az agyszárnak belőlük keletkező része, t. i. az agyszár lába és a gúlák, va­lamint a lencsemagtól feltételezett Sylvius-féle rés is nyom nélkül hiányzanak. 5. Az agynak ezen kifejlődési hiányával szövetkezik a mellső­­kcsont szélességi átmérőjének hiányossága; való­színű, hogy ezáltal a szemhólyagok kevésbé tolatnak szét és későbben gyakran egymással összeforrnak. Bizonyos azonban, hogy a kis ékszárnyak a mellső iktest­e csekélyebb széles­sége folytán egymással párhuzamosan mellfelé haladnak, a­helyett, hogy jobb és balfelé széttérnének. 6. Hogy a homlokcsont szemük­ részei gyakran csak egy legmellső keskeny csíkra szorítkoznak és hogy azoknak a kardnyujtványok nagy szemük­ részei által kell helyette­­síttetniök. Ez abból magyarázható, hogy a homlokcsont szemük­ részei csak fedcsontjai a Dursy által felfedezett szemüki részeknek vagy mint Dursy ezeket nevezi, a rosta­csont csigolya íveinek. Ha már most cyclopsnál a rostacsont hátsó része ívgyökeivel (Dirsy szerint rostalemezzel) együtt elroncsoltatik, akkor egyszersmind a Dursy-féle ívek, az­az a rostacsont szemük­ részei sem fognak kifejlődni és e szerint ezek fedcsontjai t. i. a homlokcsont szemüki részei sem. A kardnyujtványok mellső végei annál alkalmasabbak a hom­lokcsont ezen hiányát pótolni, minthogy különben is az éb­rényben a szemüki részeknek nem csekély részét képezik. (Scheuthauer). 7. Tévedés, ha Förster a cyclopia keletkeztét a tizen­kettedik hétbe helyezi, minthogy mi már hét hetes ébrény­ben teljesen kifejlődve találtuk. 8. Az előbb említett hiányos képződések a cyclo­­piának csak előzménye gyanánt tekinthetők; saját képi kifej­lődésük a koponyaűrből ható erőművi hatányt tételez fel. (Scheuthauer). 9. Ez utóbbinak módját pontosan nem jelezhetni, azonban valószínű ok a szemtekék nyomása, melyek a köztük levő kép­letek hiányos szélességben való kifejlődése folytán egymáshoz és a középvonalhoz túlságosan közeledtek, legvalószínűbb ok pedig a vízkóros szaggumók részéről gyakorlott nyomás. (Scheuthauer). A gyermekkor húgyköbetegségeiről, tekintettel a pesti sze­gény-gyermekkórháznak 192 húgykőből álló gyűjteményére, s az igazgató főorvos Bókai J. t­r. észleleteire.1) Közli Neupauek P. tr., kórházi segédorvos. (Folytatás). Ezen értekezésem első részében igyekeztem kimutatni, mi­szerint a húgykő keletkezésének oka gyermekeknél egyedül azon akadályban keresendő, mely a húgynak tömör alakban fel­lépő alkatrészei kivitelét a húgyutakból lehetlenné teszi. Hogy *) Lehetséges ugyan, hogy ezalatt az orrcsigolya kitolatását az agyféltekéknek egy sérvtöm­lője által értette, hogy tehát az 1. alatt előadott nézetet gondolta. l) L. az OHL. 1872. folyamának 48. számát.

Next