Orvosi Hetilap, 1873. augusztus (17. évfolyam, 31-35. szám)
1873-08-03 / 31. szám
553 554 kétszer napjában mért gyermekeket „első csoporténak, az egyszer mérteket pedig „második csoporténak fogom nevezni. A 73 újszülött összes súlya 243082*5 gr.; egy gyermek súlya tehát 3329*8 gr. Összes hossza 3654*950 cm.; egyé tehát 50 067 cm. A gyermekek közül 34 fiú, 39 leány. A fiúk súlya 115017*5 gr., egy fiúé tehát 3382*8 gr. A leányok összes súlya 128065 gr., egyé tehát 3283 gr. A fiúk e szerint átlag 99*1 grm-mal nehezebbek a leányoknál. A fiúk összes hossza 1710 150 cm., egyé tehát 50*298 cm. A leányok hossza 1944*8 cm., egyé tehát 49*866 cm. A különbség e szerint 0*432 cm. a figyermekek javára. Ami mindenekelőtt a testsúly magatartását az első órákban születés után illeti, észleleteim eredménye némileg eltér Gregory leletétől. Az első hat óra alatt az egész anyagból 19 gyermeket mértem újra. Ezek közül 12 fogyott, még pedig összesen tehát 12 gyermek az első hat óra alatt (átlag 4*91 órára) születésük után 648*5 grm-t fogyott, egy tehát 54*04 gr. Ellenben 6 gyermek nem veszített súlyából még pedig 1 gyermek 1 óra múlva, 1 gyermek 2 o. m., 2 gyermek 4 o. m., 2 gyermek 5 o. m. Egy esetben végre 6 óra múlva 35 grm-nyi gyarapodást találtunk, mire másfél napig tetemes fogyás, utána pedig lassú, s ismételve félbeszakított gyarapodás következett. Hasonlót még csak egy esetben tapasztaltam, melyben gyakorlott hallgató, ki a mérést véghezvitte, ikergyermeknél 23 órával születése után 52,5 grm-nyi gyarapodást talált; azontúl a gyermek negyedik napon bekövetkezett haláláig folytonosan fogyott. Igen közel fekvő dolog volt e feltűnő eredményt a mérésben tett hibának tulajdonítani, mely a legnagyobb vigyázat daczára talán becsúszhatott volna. Azonban midőn kettőzött elővigyázat mellett időnkint hasonló leletek mutatkozának, e jelenség valódi oka után kelle fürkésznünk, melyet nézetem szerint el is fogadhatónak találtunk. Több idetartozó gyermeknél, úgy név szerint annál is, hol gyarapodás állott be, kiderült, hogy az első ismételt mérésig bélürülés, többeknél sem bélürülés sem vizelés nem következett be, s hogy e gyermekek azonfelül idősb gyermekágyasok emlőiből szoptak. Már most ismeretes, hogy a testsúly hirtelen sülyedése az első órákban nagyobbára a bél és hólyag kiürülésén alapszik, úgy Winekei például a gyermekeknek 2--3 latnyi könyülését észlelte egyedül vizelet kiürítése után. Ha másfelől tekintetbe vesszük, hogy sok gyermek közvetlenül születése után ügyesen szopni képes, s tejdús emlőből gyomrát jól megtöltheti, jogosultnak látszik azon feltevés, miszerint az említett tápszerfelvétel elégséges legyen, hogy a párolgás, bőr- és tüdőlégzés valamint hőképzés által feltételezett, az első órákban nem igen tetemes súlyveszteséget kiegyenlítse, illetőleg azt nyereséggé változtathassa át. A testsúly épen említett magatartását a hatodik órán túl szabály szerint nem észleltem; egyetlen egy esetben erős figyelmeknél még tíz óra múlva az eredeti súlyt találtam, mire egy napi apadás, utána pedig csak egy ízben félbeszakított folytonos gyarapodás következett. Ez elszigetelt eseten kívül a többiek valamennyiében hat óra múlva súlyapadást találtam. (Folytatása következik). Listernek a sebek kezelésénél poselleni eljárása mostani módosításában.J) Mysztr. honvéd-dandárorvostól. (Folytatás). Pasteur több kísérletben megmutatta, hogy nem a lég előnye a rohadás előidézője. Erjedés és rohadásra képes anyagokat oly mérvű hőségnek tett ki, hogy az azokban netán jelenlevő életművezetes csíroknak életképtelenné kelle válniok; erre légkörbeli levegőt bocsátott hozzájuk, melyet vagy izzó, vagy pedig gyapotdugaszszal ellátott csövön eresztett keresztül, hogy így a levegőben létező életművezetek és csírjaik vagy életképtelenné tétessenek mint az első esetben, vagy fennakasztassanak mint az utóbbi esetben, s tapasztalta, hogy az így kezelt anyagok soha se bomlottak fel. A Pasteur-féle kísérletek megbírálásával a franczia akadémiának megbízott küldöttsége több ellenkísérletet tett, melyek közül az egyik különösen egyszerű és meggyőző. Üvegbe seprőüledék tétetett, annak nyaka több kanyarulattal ellátott nyílt csővel hozatott összeköttetésbe, s miután a folyadék a fennérintett czélból felforraltatott, az üveget magára hagyták. A légköri levegő szabadon közlekedhetett az üveg tartalmával, a levegőben felfüggesztett részecsek a cső többszörös kanyarodásai által feltartóztattak, s így nem jött létre erjedés. Ellenben csakhamar beállott az erjedés, mihelyt az üveg hajlítása és rázása által az abban foglalt folyadék a csőkanyarulatokban fennakadt részecsékkel érintkezésbe hozatott. Ezen, a levegőben nyugvó finom részecséket szabad szemmel is láthatjuk, ha valamely sötét vagy homályos szobába valami kisebb üregen keresztül világosságsugár hat be; ugyanilyen módon valamely sötét térben a villámlámpa segítségével bebizonyítható létezésük. Teljesen tiszta levegőben, mivel a világosság erős, az általuk visszasugározott fényt nem lehet látni. .....................................Lister azt, hogy azon kísérletnél a fenntemlített részecsek csakugyan a cső kanyarulatain fennakadnak, mi ezen részecsek könyvségénél fogva feltűnőnek találtatott, következőleg bizonyította be:vett két üveget, melyek egyike tág nyílással volt ellátva, míg a másik a fenntebb érintett kanyarulatokkal biró csővel hozatott összeköttetésbe. Mindkét üvegnél, midőn azokat a villámlámpával átvilágította, azt tapasztalta, hogy azok ép úgy mint a környező levegő porrészecsékkel vannak eltelve. Erre az első üveg szorgalmasan bedugaszoltatott, mindkét üveg pedig több héten át nyugalomban hagyatott. Mikor ezután a villámlámpa segélyével azok újból megvizsgáltattak, a levegő, mely a szobában ép úgy mint azelőtt telve volt porrészecsékkel, azokban teljesen tisztának találtatott ; a por leülepedett és az elől nyílt, kanyargós csővel ellátott üvegbe ép oly kevéssé hatolt be új por mint a bedugaszoltba. Kétségen kívül áll ma már, hogy ezen, a levegőben lebegő finom részecsék közt léteznek az erjedésnek valamint a sebváladék felbomlásának okozói. A további kérdések, hogy a rohadást okozó ezen részecsek életmüvezetek vagy úgynevezett holterjesztők-e2), hogy tehát a talált életmüvezetek a szétbomlás okai avagy csak 31* 2 óra múlva 1 gyermek 1925 grammal 3 » V 1 » 35 4 V V 1 , 35 52-5 V)5 V V 1 * 17 5 35( 61) y, 4 „ 35 2 „ 52-5 „ egyenkint ‘) L. az OHL. 28. számát. s) Lister azon nézetben van, hogy életművezetek lennének, s ezen nézetet Hallier, Rindfleisch, Klebs, Cohnheim újabb kutatásai is támogatni látszanak, kik ezen alantálló életművezeteknek, melyek szerves természete nem bizonyitható ugyan be, a kórtanban mind nagyobb szerepet tulajdonítanak.