Orvosi Hetilap, 1882. szeptember (26. évfolyam, 36-39. szám)
1882-09-17 / 38. szám
1 BuDAPEST, 1882. 38. sz. SEPTEMBER 11. ELŐFIZETÉST ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi utéz a Drasche-féle házban* ORVOSI HETILAP. IIONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Ifj. Bókas J. tr. Közlemény a pesti szegénygyermek-kórházból. A heveny izületlob, mint a vörheny egyik szövődménye. — Ónodi D. A. tr. Mihálkovics G. tr. II-dik boncztani intézetéből. Az együttérző idegrendszer, alaktani megjelenésében. (Folyt.) — Konrád J. Jr. A budapesti országos tébolyda női osztályáról. A catatonia tanához (Vége). — Könyvismertetés. Ueber die Behandlung von Gehirn- und Rückenmarkskrankheiten vermittelst des Inductionsstromes. Von Dr. L. Löwenfeld. — Lapszemle. A lilaria sanguinis hominis összefüggésben az elefántkórral és némely forró-földövi betegségekkel. — Csigolyaficzamról. — Veleszületett lágyéksérv gyökeres műtéte férfiaknál. Tárcza : Balogh K. tr. A kötelesség teljesítéséről. Megnyitó beszéd az 1882/3-diki tanév kezdetén. — A nemzetközi egészségügyi congressus Genfben. III. — Halálozás. — Vegyesek — Pályázatok. Közlemény a pesti szegénygyermek-kórházból. A heveny izületlb, mint a vörheny egyik szövődménye. Közli ifj. Bókas János tr., kórházi segédorvos. A savóc hártyák megbetegedési hajlama vörhenyes egyéneknél eléggé ismeretes, így mell-, has-, s agyhártyalábot a pesti gyermekkórházban, valamint az előző években, úgy a legutóbbi 1882-dik évi vörhenyjárvány alatt is több esetben volt alkalmunk észlelni; úgyszintén fordultak elő oly megbetegedések is, hol a scarlatina szövődményeként az ízületek savós hártyája volt lobosan bántalmazva. A scarlat folyamában fellépő ízületlobok rendszerint polyarthiritis képében lépnek fel, s az esetek legnagyobb számában savós kiizzadás által vannak feltételezve, csak igen ritkán jelentkezvén, már kezdettől fogva, mint genyes ízület-, illetőleg sokizületlábok. Ez utóbbi alak ritka jelenség, s eddig, mint az irodalmi feljegyzések mutatják, korlátolt számmal, s csak néhány szerző által észleltetett, az előbbi alak ellenben általánosabban ismert, s nem is tartozik a vörheny ritkább complicatiói közé (így Korény) statistikai adatai szerint az az esetek 6‘34°/0-jében jelentkezett). A pesti szegény gyermekkórházban a polyarthritis serosa scarlatinosát a folyó 1882-dik évben összesen 3 esetben volt alkalmunk látni, míg a suppurativ izületlobot egy esetben észleltük. Az észlelt esetek kortörténeteit a következőkben adjuk, még pedig az első három esetét csak röviden és vázlatosan, az utolsóét ellenben ez eset ritka megjelenésénél fogva, terjedelmesebben s kellőleg részletezve mellékeljük. 1. Kr. György, 3 éves, jól fejlett gyermek, i. é. martius hó 18-dikán vétetett fel a kórházba nephritis scarlatinosával. A fiúnál febr. hó 23-dikán jelentkezett a vörhenyküteg, s az alszanak és lábak vizenyős pöffedése két nap előtt vétetett észre a szülők által. A felvétel alkalmával a betegnél mérsékes fokú bőrvizenyő látható, mely azonban, a következő napok alatt a megindított belső kezelésre szembetűnően csökken. A kórházi tartózkodás 12-dik napján, tehát a scarlat-megbetegedésedik hetében fájdalmak jelentkeznek a bal felső végtagban, melyek szorgos vizsgálatnál a bal vállízületre korlátozódnak. Másnapra a jobb lábteszület is fájdalmas lesz, s két nap múlva mindkét ízületnek megfelelőleg mérsékelt fokú duzzanat lesz észlelhető, anélkül azonban, hogy az ízületeket fedő bőr változást, pirt, oedematosus duzzadást mutatna. A hőmérsék ezen napok alatt majd közepes lázat, majd pedig láztalan állapotot jelez, s az ízületek bántalmazottsága a beteg közérzetét alig változtatja. A fájdalmasság és duzzanat a nevezett ízületekben több napon át fennáll, intensitása azonban jelentékenyen csökken, s a keletkezéstől számított 14-dik napon önkényt, nyom nélkül elenyészik. A gyermek ápril hs 24-dikén hagyja el a kórházat a nephritis scarlatinosából teljesen felgyógyultan. A kórházi tartózkodás alatt a gyermeknél szívbelhártyább tünetei nem észleltettek. 2. H. Lipót, 6 éves, fiú f. é. május hó 5-dikén jelentkezett a kórházban azon kórelőzményi adattal, hogy 8 nap előtt vörhenye volt a gyermeknek, s hogy két nap óta mindkét kézte izülete duzzadni kezd és igen fájdalmas. A gyermek a felvétel alkalmával lázas (38'2° C, a végbélhő). A törzsön, különösen a mellen finom hámkorpádzás észlelhető, s kisebb fokú torokbelöveltség mellett az uvula jobb felén keskeny, vékony, szürkés, szenyes színű izzadmányréteg látható. A kézteizület mindkét oldalt mérsékelten megduzzadt, fájdalmas, a fedő bőr azonban változást nem mutat. A fájdalmasság és duzzanat hideg borítások alkalmazása mellett már másnapra tetemesen engednek, Jad napra pedig tökéletesen elenyésznek, úgy hogy a 7-dik napon a gyermek, miután az uvula is megtisztult, s a torok nyakhártyája meghalaványult, mint teljesen gyógyult bocsáttatott el a kórházból. Szívbántalmazottság a kórházi tartózkodás alatt a gyermeknél nem észleltetett. 3. K. Krisztina, 7 éves leány, i. é. jun. hó 14-dikén hozatott a kórházba kifejezett kanyaróküteggel, mely a szülők állítása szerint az előző napon tört ki. A küteg a felvétel alkalmával az egész testen kifejezetten látható, harmadnapra elhalaványul, s a láz önkényt megszűnik. A kórházi tartózkodás 6-dik napján újból erősebb folytonos láz jelentkezik a leánykánál, s a 7-dik napon élénk torokok mellett mindkét felkaron sötét, homályosan pontozott scarlátos felpir lesz észlelhető. A pir, anélkül, hogy más bőrterületeken is jelentkezett volna, már másnapra elhalaványul, a torok belöveltség azonban fennáll, s csak 4-ed napra tűnik el, mikoron is a folytonos láz ismét láztalan álla-38 *) Virchow-Hirsch. Jahresbericht. Berlin. 1880.