Orvosi Hetilap, 1883. április (27. évfolyam, 13-17. szám)
1883-04-01 / 13. szám
— — még egyes gorombább testmozgásokra használhatja, úgy lábait is ; valószínű azonban, hogy contracturái idővel súlyosbodni fognak, ennélfogva egyrészt a masszálás, másrészt pedig a faradikus villámáram alkalmazása javulva lesz. Megemlíthetem még, hogy ezelőtt egy évvel osztályomon szintén megfordult már ilyen cerebralis izomsorvadásos hemiplegia. Ez 19 éves leányzó volt, szintén epileptika, kinél a baj okozója azonban vagy peripherikus encephalitis agysorvadással, vagy pediszporencephalia lehetett, mert külsértés nyomai nem mutatkoztak ; beteg azonban oly sokban buta és túlságos szemérmes volt, hogy vizsgálata nagyon hiányos, s úgyszólván lehetetlen volt. Betegünk nationaleje és a kórelőzményi adatok a következők: E. Gy., 27., r. k., nőtlen, építészeti rajzoló, budapesti születésű. Atyja életben van, anyja meghalt, 4 férfi- és 3 nőtestvére van, mind egészségesek. Elbeszéli, hogy gyermekkorában a II-dik emeletről vigyázatlanság folytán leesett és 2 napig öntudatlanul feküődött. Beteg azt állítja, miszerint atyjától hallotta, hogy fejéből az orvos két darab csontot távolított el. Sérülése után körülbelül két hónapig feküdött, jobb oldala teljesen hűdve volt és sokáig nem tudott beszélni. Úgy érezte, hogy egész jobb oldala elhalt, még Barcza is. Iskolák közül Bécsben 4 normált és 5 reált végezett, s azonnal bal kezével tanuit megírni; jobb kezét csak igen keveset használhatta. 17 éves korában szédülései jelentkeztek, de igen ritkán, s mintegy két hónapig tartottak. Ezután görcsös rohamokat, rángásokat kapott már, melyek legelőször jobb oldali szájzugában léptek fel, s azt mondja vértódulásokat kap feje felé. Feje jobb oldalra húzódik, levegőt nem kap, s ilyenkor öntudatlan lesz. Másoktól hallotta, hogy egész testében rángatódzik. Rohamait most leginkább éjjel kapja, hirtelen felijed, s pár perc múlva görcsök között öntudatát veszíti. Zörejt rohama előtt nem hall, fényt nem lát. Ha rohama elmúlt, azonnal nem tud beszélni, s nagyon zavart. A roham után rendesen néhány óráig alszik. Rohamai gyakoriságát illetőleg úgy nyilatkozik, hogy most rendszerint havonkint egyszer kap rohamot. Azt állítja, hogy sz. Rókus-kórházban egy ízben már feküdött 1882-ben, a hónapra azonban nem tud visszaemlékezni, mert emlékezőtehetsége most valamivel gyengébb és sokat most már nem tud megjegyezni. Iskoláit abbanhagyva, egyes építészeknél többnyire rajzolással foglalkozott, de mind sűrűbben jelentkező nehézkóros rohamai miatt ezen foglalkozását abban kelte hagynia. Rohamai előidézésére, mint különösen káros hatányt a bort említi , mondja, ha még oly kevés bort iszik, azonnal rohamot kap. A közelmúlt napokban atyjával szóváltása volt ; atyja őt állítólag megütötte, mire betegünk haragos lett és zsebkését rántotta elő. Rohamot ezen izgatottsága közben nem kapott, s minden részletére annak emlékszik, hogy mi módon szállíttatott a sz. Rókus-kórház elmebetegfigyelő osztályára (1883. február 2-án). Koponyájának körülete 540 mm. Hosszátmérő 185 mm. Szélességi átmérő 153 mm. Koponya magassága 132 mm. Hossz-szélességi index 827-Frontalis ív 135 mm. Parietalis ív 100 mm. Spin. nas. os. front-protub. occip. extern. 312 mm. A koponya alkata mesocephal, a bal oldali lambda-varrat enyhe esésű lépcső alakjában emelkedik elő. Testén physikalis vizsgálatnál a belszervekben eltérés ki nem mutatható. Szellemi állapotát illetőleg újólag csak azt kívánom megjegyezni, hogy a beteg progressive előrehaladó elmegyengeségben (kisfokú szerzett butaság) szenved, s osztályomon 1 és ‘a napig enyhébb maniacalis izgatottságban szenvedett, jelenleg pedig teljesen nyugodt. Bányászaszály (cachexia montana), s ennek oktana. Tóth Imre tr., bányakerületi főorvostól. Bevezetés. A kutató orvostan számos betegségben, ennek létrehozó okát az újabb időben élősdi állatokban, vagy élősdi növényekben találta fel. Ezen élősdiek, úgy látszik, igen sokszor nemcsak közvetlen, de közvetett behatások útján is létesítik a betegséget, azaz az illető élősdiek maguk is képesek az egészségre eléggé károsan működő, romboló behatásokat, kóros befolyásokat gyakorolni . s azonban ezen létesített rombolások folyamatában ismét újabb, károsan ható kórtermények, esetleg újabb és más fajú élősdiek azok, melyek a megkezdett káros behatást nagyobbítására és súlyosbítására az elsőkhöz hozzátársulnak. A betegségek okának az élősdiekben felfedezése e században kezdődik, s a legelső ilynemű felfedezést Schönlein, a berlini egyetem híres tanára tette, a róla nevezett achoriont ismerve fel. Előtte már ugyan régebben, a múlt században 1740—80 között Corsikában a nép között ismeretes volt, hogy a rüh (scabies) élősdi állat, a rühatka által hozatik létre, de a tudományos világban ez csak ezen század elején terjedt el, s a rühösségről, s ennek következményeiről fennálló nézeteket és tanokat halomra döntötte. Schönlein óta főleg a bőrbetegségeknél történtek a 40 —s 60-as években sikeres felfedezések, s az élősdiek által létrehozott betegségek száma tetemesen szaporodott. A 60-as évek óta azonban az élősdiek kérdése nemcsak a bőrbetegségekben, de a belbetegségekben és a sebészetben is foglalkoztatta a búvárokat. A betegségeknek terjedése, ragályozása, lefolyása mind oda utaltak, hogy , számos betegségnek oka, az úgynevezett „miasma contagiosum“, csak élősdiek lehetnek. Lister, a híres edinburghi sebész ezen nézetben meggyőződve, oly szert keresett, mely a microorganismusokat biztosan ártalmatlanná teszi, s oly sebkezelési eljárást, melylyel azokat a sebektől távoltartsa. S valóban az általa feltalált és más jelesek által tökéletesbített Lister-féle antiseptikus sebkezeléssel kitűnő gyógyulási eredményeket lehet elérni. Az úgynevezett sebláz, orbáncz, genyvér, posvér mind megannyi sebzési mellékbetegségek, melyek a súlyos és gyakran a könyv sebesültek, illetőleg műtettek közül annyi áldozatot követeltek, újabb időben számos kitűnő búvár által tanulmányoztattak. A búvárok kutatásai mind oda mutatnak, hogy parányi szervezetek, bacteriumok azok, melyek a fenntebbi betegségek létrehozásában szerepelnek. Ezen megemlített, sebzési betegségek természetének biztos felismerése szükségképen maga után vonta a műtősebészetben a nagyszerű haladást, fontos fejlődést, a hasűri daganatok kiirtásának technikáját és a sebek helyes kezelését. Csakugyan Listeré az érdem, s mint hajdanában Páré Ambrus megmutatta, miként kell az amputált sebeken tüzes vas alkalmazása nélkül a vérzést az egyes vérző edények lekötése által biztosan csilapítani; akként ő is megmutatta antiseptikus sebkezelésével, hogyan kell a sebkezelésben minden fertőző és káros behatást elkerülni. S ha már mai nap az ő bonyolódott sebkezelési eljárása, nem is követtetik, hanem a sebek sokkal egyszerűbben kezeltetnek, ez csak a sebkezelésben az egyszerűségre és tökéletesülésre mutat. Lister érdeme azonban soha senki által többé kétségbe nem vonható. A sebkezelésben, illetőleg a sebészetben az újabb időben történt nagyfokú haladás, tökéletesedés, tisztán a kórokok helyes felismerésében és elhárításában találja okát. Azonban nemcsak a bőrgyógyászat és sebészetben, hanem karöltve más belső betegségekben is történtek hasonló fontos felfedezések, s hogy csak egy párt említsek: Obermaier felfedezése a febris recurrens spirillumairól, Pasteur felfedezése a tyúkcholera és anthrax bacteriumairól, Klebs, Cohnheim és nevezetesen R. Koch felfedezése a tuberculosis bacteriumáról, Klebs, Tommasi-Crudeli felfedezése a malaria bacillusairól stb. Sőt, hogy a heveny lázas-ragályos betegségek általában, vagy az idült lefolyású ragályos bántalmak szintén csak élősdiek, microorganismusok által hozatnak létre, az ma már az eddig tett tanulmányok alapján csak nem bizonyos. Sőt az eddig tett felfedezéseken és tanulmányokon, továbbá a betegségek eddig felállított okainak tarthatlansága felett elmélkedve, arra a meggyőződésre kell jönni, hogy nem sokára elkövetkezik az idő, midőn minden betegség okaként, kivéve az erőművi vagy dynamikai és vegytani úton létesült bántalmakat — ezek lefolyását ide nem számítva — élősdiek lesznek kimutathatók. A parányi élősdiek, a coccusok és bacteriumok a termés 323 324