Orvosi Hetilap, 1883. április (27. évfolyam, 13-17. szám)

1883-04-01 / 13. szám

— — még egyes gorombább testmozgásokra használhatja, úgy lábait is ; valószínű azonban, hogy contracturái idővel súlyosbodni fognak, ennélfogva egyrészt a masszálás, másrészt pedig a faradikus villám­­áram alkalmazása javulva lesz. Megemlíthetem még, hogy ezelőtt egy évvel osztályomon szintén megfordult már ilyen cerebralis izomsorvadásos hemi­plegia. Ez 19 éves leányzó volt, szintén epileptika, kinél a baj okozója azonban vagy peripherikus encephalitis agysorvadással, vagy pedisz­porencephalia lehetett, mert külsértés nyomai nem mutat­koztak ; beteg azonban oly sokban buta és túlságos szemérmes volt, hogy vizsgálata nagyon hiányos, s úgyszólván lehetetlen volt. Betegünk nationaleje és a kórelőzményi adatok a következők: E. Gy., 27., r. k., nőtlen, építészeti rajzoló, budapesti születésű. Atyja életben van, anyja meghalt, 4 férfi- és 3 nőtestvére van,­­ mind egészségesek. Elbeszéli, hogy gyermekkorában a II-dik eme­letről vigyázatlanság folytán leesett és 2 napig öntudatlanul fekü­­­ő­dött. Beteg azt állítja, miszerint atyjától hallotta, hogy fejéből az­­ orvos két darab csontot távolított el. Sérülése után körülbelül két hónapig feküdött, jobb oldala teljesen hűdve volt és sokáig nem tudott beszélni. Úgy érezte, hogy egész jobb oldala elhalt, még B­arcza is. Iskolák közül Bécsben 4 normált és 5 reált végezett, s azonnal bal kezével tanuit meg­írni; jobb kezét csak igen keve­­­­set használhatta. 17 éves korában szédülései jelentkeztek, de igen ritkán, s mintegy két hónapig tartottak. Ezután görcsös rohamo­kat, rángásokat kapott már, melyek legelőször jobb oldali száj­zugában léptek fel, s azt mondja vértódulásokat kap feje felé. Feje jobb oldalra húzódik, levegőt nem kap, s ilyenkor öntudatlan lesz. Másoktól hallotta, hogy egész testében rángatódzik. Roha­mait most leginkább éjjel kapja, hirtelen felijed, s pár perc­ múlva görcsök között öntudatát veszíti. Zörejt rohama előtt nem hall, fényt nem lát. Ha rohama elmúlt, azonnal nem tud beszélni, s nagyon zavart. A roham után rendesen néhány óráig alszik. Rohamai gyakoriságát illetőleg úgy nyilatkozik, hogy most rendszerint havonkint egyszer kap rohamot. Azt állítja, hogy sz. Rókus-kórházban egy ízben már feküdött 1882-ben, a hónapra azonban nem tud visszaemlékezni, mert emlékezőtehetsége most valamivel gyengébb és sokat most már nem tud megjegyezni. Iskoláit abbanhagyva, egyes építészeknél többnyire rajzolás­­­­sal foglalkozott, de mind sűrűbben jelentkező nehézkóros rohamai miatt ezen foglalkozását abban kelte hagynia. Rohamai előidézé­sére, mint különösen káros hatányt a bort említi , mondja, ha még oly kevés bort iszik, azonnal rohamot kap. A közel­múlt napokban atyjával szóváltása volt ; atyja őt állítólag megütötte, mire betegünk haragos lett és zsebkését rántotta elő. Rohamot ezen izgatottsága közben nem kapott, s minden részletére annak em­lékszik, hogy mi módon szállíttatott a sz. Rókus-kórház elmebeteg­­figyelő osztályára (1883. február 2-án). Koponyájának körülete 540 mm. Hosszátmérő 185 mm. Szélességi átmérő 153 mm. Koponya magassága 132 mm. Hossz-szélességi index 82­7-Fron­talis ív 135 mm. Parietalis ív 100 mm. Spin. nas. os. front-protub. occip. extern. 312 mm. A koponya alkata mesocephal, a bal oldali lambda-varrat enyhe esésű lépcső alakjában emelkedik elő. Testén physikalis vizsgálatnál a belszervekben eltérés ki nem mu­tatható. Szellemi állapotát illetőleg újólag csak azt kívánom meg­jegyezni, hogy a beteg progressive előrehaladó elmegyengeségben (kisfokú szerzett butaság) szenved, s osztályomon 1 és ‘­a napig enyhébb maniacalis izgatottságban szenvedett, jelenleg pedig tel­jesen nyugodt. Bányászaszály (cachexia montana), s ennek ok­tana. Tóth Imre tr., bányakerületi főorvostól. Bevezetés. A kutató orvostan számos betegségben, ennek létrehozó okát az újabb időben élősdi állatokban, vagy élősdi növényekben találta fel. Ezen élősdiek, úgy látszik, igen sokszor nemcsak közvet­len, de közvetett behatások útján is létesítik a betegséget, azaz az illető élősdiek maguk is képesek az egészségre eléggé káro­san működő, romboló behatásokat, kóros befolyásokat gyakorolni . s azonban ezen létesített rombolások folyamatában ismét újabb, károsan ható kórtermények, esetleg újabb és más fajú élősdiek azok, melyek a megkezdett káros behatást nagyobbítására és súlyosbítására az elsőkhöz hozzátársulnak. A betegségek okának az élősdiekben felfedezése e század­ban kezdődik, s a legelső ilynemű felfedezést Schönlein, a ber­lini egyetem híres tanára tette, a róla nevezett achoriont ismerve fel. Előtte már ugyan régebben, a múlt században 1740—80 között Corsikában a nép között ismeretes volt, hogy a rüh (sca­bies) élősdi állat, a rühatka által hozatik létre, de a tudományos világban ez csak ezen század elején terjedt el, s a rühösségről, s ennek következményeiről fennálló nézeteket és tanokat halomra döntötte. Schönlein óta főleg a bőrbetegségeknél történtek a 40 —­s 60-as években sikeres felfedezések, s az élősdiek által létrehozott betegségek száma tetemesen szaporodott. A 60-as évek óta azonban az élősdiek kérdése nemcsak a bőrbetegségekben, de a belbetegségekben és a sebészetben is fog­lalkoztatta a búvárokat. A betegségeknek terjedése, ragályozása, lefolyása mind oda utaltak, hogy , számos betegségnek oka, az úgynevezett „miasma contagiosum“, csak élősdiek lehetnek. Lister, a híres edinburghi sebész ezen nézetben meggyő­ződve, oly szert keresett, mely a microorganismusokat biztosan ártalmatlanná teszi, s oly sebkezelési eljárást, melylyel azokat a sebektől távoltartsa. S valóban az általa feltalált és más jelesek által tökéletes­­bített Lister-féle antiseptikus sebkezeléssel kitűnő gyógyulási eredményeket lehet elérni. Az úgynevezett sebláz, orbáncz, genyvér, posvér mind meg­annyi sebzési mellékbetegségek, melyek a súlyos és gyakran a könyv sebesültek, illetőleg műtettek közül annyi áldozatot követeltek, újabb időben számos kitűnő búvár által tanulmányoz­­tattak. A búvárok kutatásai mind oda mutatnak, hogy parányi szervezetek, bacteriumok azok, melyek a fenntebbi betegségek létrehozásában szerepelnek. Ezen megemlített, sebzési betegségek természetének biztos felismerése szükségképen maga után vonta a műtő­sebészetben a nagyszerű haladást, fontos fejlődést, a hasűri daganatok kiir­tásának technikáját és a sebek helyes kezelését. Csakugyan Listeré az érdem, s mint hajdanában Páré Ambrus megmutatta, miként kell az amputált sebeken tüzes vas alkalmazása nélkül a vérzést az egyes vérző edények lekötése által biztosan csilapítani; akként ő is megmutatta antiseptikus sebkezelésével, hogyan kell a sebkezelésben minden fertőző és káros behatást elkerülni. S ha már mai nap az ő bonyo­lódott sebkezelési eljárása, nem is követtetik, hanem a sebek sokkal egyszerűbben kezeltetnek, ez csak a sebkezelésben az egyszerűségre és tökéletes­ülésre mutat. Lister érdeme azonban soha senki által többé kétségbe nem vonható. A sebkezelésben, illetőleg a sebészetben az újabb időben történt nagyfokú haladás, tökéletesedés, tisztán a kórokok helyes felismerésében és elhárításában találja okát. Azonban nemcsak a bőrgyógyászat és sebészetben, hanem karöltve más belső betegségekben is történtek hasonló fontos felfedezések, s hogy csak egy párt említsek: Obermaier felfede­zése a febris recurrens spirillumairól, Pasteur felfedezése a tyúk­­cholera és anthrax bacteriumairól, Klebs, Cohnheim és nevezete­sen R. Koch felfedezése a tuberculosis bacteriumáról, Klebs, Tommasi-Crudeli felfedezése a malaria bacillusairól stb. Sőt, hogy a heveny lázas-ragályos betegségek általában, vagy az idült lefolyású ragályos bántalmak szintén csak élősdiek, microorganismusok által hozatnak létre, az ma már az eddig tett tanulmányok alap­ján csak nem bizonyos. Sőt az eddig tett felfedezéseken és tanulmányokon, továbbá a betegségek eddig felállított okainak tarthatlansága felett elmél­kedve, arra a meggyőződésre kell jönni, hogy nem sokára elkö­vetkezik az idő, midőn minden betegség okaként, kivéve az erő­művi vagy dynamikai és vegytani úton létesült bántalmakat — ezek lefolyását ide nem számítva — élősdiek lesznek kimutathatók. A parányi élősdiek, a coccusok és bacteriumok a termés 323 324

Next