Orvosi Hetilap, 1883. december (27. évfolyam, 48-52. szám)
1883-12-02 / 48. szám
I 28 I Azt, hogy az angol kormány, mely hazájában oly szigorú egészségügyi törvényeket léptetett életbe, egynéhány gyapjas zsák vagy láda ibea gyorsabb odaérkezése kedvéért a közbeeső országok lakosságának egészségét kockára teszi, abból magyarázza , miszerint jól tudják azt az angolok, hogy Angliába a cholera anélkül, hogy a közbeeső országok valamelyikében fel ne lépett volna, nagyon nehezen juthatna és viszont azt is, hogy a náluk fennálló szigorú törvények következtében legtöbbször sikerülni fogna azt localizálni. Vesszenek el inkább az egyptomiak, nemkülönben a középtenger-melléki országok lakosságának ezrei, mintsem az angol kereskedelem csak egy órára is szüneteljen ! Arra nézve, hogy kínálkozik-e valami remény, hogy a dolgok jelenlegi állása jobbra forduljon, nagyon kételkedik, mert nem hiszi, hogy az angolok eljárásukat Egyptomban megváltoztassák, mindennemű netán felmerülhető diplomatiai conferentiák daczára. A népek pedig szuronyokra appellálni a veszélyeztetett közegészségügyért — habár néha a legcsekélyebb foglalásért is ezrek életét kockáztatják, sőt feláldozzák — nem szoktak. s tb. Fertőző anyagok beoltása állatok farkába. Arling, Cornevin és Thomas trok a fertőző betegségek védoltásánál gyakorolt azon eljárás veszélytelenségének okait akarván kikutatni, midőn a gyengítetlen vírus valamely távolabb eső testrészbe, nevezetesen a fark végébe szokott beoltatni anélkül, hogy veszedelmes fertőző hatása érvényre jutna, s annak daczára az állat immunissá lesz újabb fertőző oltások ellenében, különböző kísérleteket tettek szarvasmarhákon és juhokon. Azon felvevésből indulva ki, hogy nem az illető testrész t. i. a fark alacsonyabb hőmérséke okozza-e az említett eredményt, szarvasmarhának farkát, mely már előbb minden veszélyesebb tünet jelentkezése nélkül az említett módon beoltatott, újabb anthraxos beoltás után vatta és csepűvel vették körül és jól záró tokba illesztették, hogy a hőmérséket emeljék. Sikerült így az eredeti 29^80 hőmérsékű farkvéget 36-8"-ra melegíteni fel. Az eredmény az volt, hogy az állat több napon át erősen lázas lett (41· 2) a fark 20 centiméter távolságra elüszkösödött, s a szövettörmelékben számos anthrax-bacillus látható. Arra nézve, váljon nem a kötszöveti réteg nagyfokú feszessége és rigiditása gátolta-e meg a fertőző méreg általános elterjedését, juhon tettek kísérletet, mely állaton a fark laza zsírszövetből áll. A kísérlet kimutatta, hogy juhoknál a fark végén történő beoltásra hasonló tünetek jönnek létre mint a szarvasmarhánál, ha annak farkát megmelegítették, így tehát a szövetek lazasága hasonló irányban mozdította elő a méreg kifejlődését mint a megmelegítés, s e két tényező adandó alkalommal egymás helyett felhasználható. Az ellenpróbát is megtették, a juh farkát jéggel telt tömlővel véve körül, midőn azután semminemű helybeli tünet nem fejlődött és az állat, mint a szarvasmarháknál a fark végén eszközölt oltáskor, teljesen immunissá lett későbbi fertőző beoltások ellen. Kísérletükből a gyakorlati alkalmazásra vonatkozólag azt következtetik, miszerint a védoltások legczélszerűbben télen történhetnek. st. Az aponeurosis palmaris zsugorodása czukros húgyárban. Cayla Albert egy New Yorkban gyakorló orvos esetét közli, ki már évek óta ideges jellemű czukros húgyárban szenved, s kinél a betegséggel járó kórtünetek, melyek azelőtt tetemes fokban mutatkoztak, ma alig tűnnek fel, valamint a czukor mennyisége is igen megcsökkent; helyettük azonban a tenyér bőre érintésre szárazságot mutat, rajta a közép- és gyűrűsulj felé irányuló csomósodások vehetők észre és a mondott ujjak gyengén hajlított állapotban vannak, mi idővel mindinkább növekedett. A vizsgálatból kitűnt, hogy a betegnél az aponeurosis palmaris kezdődő zsugorodása van jelen. Ezen eset mellett véletlenül csakhamar egy másik hasonló került megfigyelés alá, melyekhez, szorgos kérdezősködés után a párisi orvosi körökbe még öt esetet tudott Cayla összegyűjteni. Az irodalomban, mennyiben az neki hozzáférhető volt, ilynemű esetek említve nincsenek. Az említett tünetet táplálkozási zavarból származtatja, mely oly sokféleképen jelentkezik czukros húgyárnál. A beteg orvos állítása szerint Amerikában többször lehet találkozni czukros húgyár esetében ezen tünettel. 1282 VEGYESEK. Budapest, 1883- november 21-dike. A kir. orvosegyletnek december 1-ji ülésén 1) Schwimmer E. tr. bőrbetegeket mutat be, 2) Babes V. tr. pedig bacteriumok jelenlétéhez kötött vesebántalmakról tart előadást. A fővárosi statistikai hivatalnak november 17-dikével végződő hétről szóló kimutatása értelmében 243 élveszületéssel 169 halálozás áll szemben, még pedig az utóbbiak között a tüdőgümő és sorvadás 35, a tüdő-, mellhártya- és körgláb pedig 13 esettel volt képviselve. Gyermekágyi bántalmakban halálozás nem fordult elő. A fővárosi közkórházakban a megelőző hétről maradt 1422, a szaporodás volt 508, a csökkenés 435, s így a hét végén a beteglétszám 1495-re hágott. — Margó Tivadar tanártól megjelent „Az állatország rendszeres osztályozása a főbb csoportok rövid jellegzésével. Az összehasonlító boncztan és fejlődéstan alapján“. (Budapest. Az Athenaeum r. t. könyvnyomdája, 1883. Nagy 8-rét 1791.) A szerző röviden közli a régibb állatrendszereket, s azután áttér saját rendszerére, mely szerint az állatok a protoplastikusok és blastordermikusok nagy osztályaiba sorozhatók. A protoplastikus állatok a protozoonok , blastodermikusok pedig archenterumokra és metenterumokra válnak szét, az előbbieket a poriferumok és coelenteratumok, míg az utóbbiakat a helminthozoonok, echinodermák, arthropusok, malacozoonok és a csigolyások képezik. A nagy szakismerettel készült, szabatosan szerkesztett munka egyetemi hallgatóknak, kiknek számára az írva van, igen ajánlható. A gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek Budapest angyalföldi orsz.ápoldájában 1) egy 300 frtnyi évi fizetés, szabad lakás, fűtés és élelmezés élvezetével egybekötött másodorvosi állomás, és 2) egy 300 frtnyi évi fizetés, szabad lakás, fűtés és élelmezés élvezetével egybekötött orvos-gyakornoki állomás, — mindkettő két évi időtartamra — betöltendő. Figyelemmel az 1883. évi I. t. sz. követelményeire, felhivatnak azon orvostudor urak, kik ezen állások egyikét elnyerni óhajtják, hogy 50-kros bélyeggel, orvostudori oklevéllel és netán valamely kórházban töltött szolgálatukról tanúskodó okmányokkal felszerelt folyamodványukat 1883. évi november hó 30-ig hozzám nyújtsák be. Megjegyeztetik, hogy addig, míg a rendszeres élelmezés az intézetben foganatosítva lesz, az orvosok annak fejében a m. k. belügyministerium által megállapítandó átalányösszegben fognak részesülni. Budapesten, 1883. évi november hó 9-én. A gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek Budapest angyalföldi orsz. ápoldájának igazgatója. — Az orvosi segélyegylet pénztárába 1. évi november hó 17-kétől 27-kéig a következő összegeket fizették be: 6 frtot : Schlesinger Mór, Seregélyes. — Egyenkint 4 frtot : Koch Adolf, K.Beregh ; Petrovich János, Párdány; Meittinger János. Pécs* Marmorstein N., Csacza ; „Margit“ gyógyforrás igazgatósága, Polena; Plecht Szilárd, N.Becskerek; Soós Jószef, Mezőtúr; Simonyi Adolf, Esztergom; Meskó Pál, Nyíregyháza; Meskó Antal, Hátszeg ; Zahida Gábor, Nádasd. — Egyenkint 2 frtot : Batizi Endre, N.Szőlős; Holländer Adolf, Jankovácz ; Köpf Kálmán, Csákvár; Novák József Makó ; Nyári János, Zeliz; Ormi Mór, N.Buttyin ; Kadelbach József, Csonopla ; Morelli János, Parabuty ; Rozgonyi Gábor, Szigetvár ; Schöpflin Károly, Verbó; Schuhh Kristóf, Sajka; Sáska László, Dömsöd ; Tauffer Vilmos, Bpest; Weber János, Bpest ; Bronts Nándor, Kisjenő ; Gálly János, Akna Szlatina; Kaufmann Lipót, Kemencse ; Miró Kálmán, N.Kapos ; Nuszer Lajos, Munkács ; Rudi Béla, Bresztovácz ; Singer Jakab, Ozora ; Spanner Ignácz, Zágráb ; Schlesinger Mór, Gy.Szt.Márton ; Sántha Ferencz, D.Földvár; Stein Ferencz, Mágócs ; Strasser Győző, Szomolány ; Schwimmer Ernő, Budapest; Warsalik Gerő, Zágráb ; Wertner Mór, Szempcz ; Handl József, Erdőhegy ; Nagy Lajos, Tisza-Abád ; Nagy József, Solt; Székács Béla, Budapest ; Szentgyörgyi Ferencz, Gy.Ditró ; Kabdebó János, Arad ; Návay Pál, Pécsvárad ; Rameshofer Sándor, B.-Szt.-Lőrincz; Reicherdsperg József, Mágocs ; Rosenfeld Zsigmond, Ráth ; Schaaser Márton, Erked; Szabó István, N.-Szeben. — Faludi Géza, tr. az orvosi segélyegylet pénztárnoka. Budapest, váczi-körút 19. — t. Richet tr. kísérleti úton meghatározta, 1 liter vízre vonatkoztatva, különböző fémek azon mennyiségeit, melyek által