Orvosi Hetilap, 1883. december (27. évfolyam, 48-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

I 28 I Azt, hogy az angol kormány, mely hazájában oly szigorú egészségügyi törvényeket léptetett életbe, egynéhány gyapjas zsák vagy láda ibea gyorsabb odaérkezése kedvéért a közbeeső országok lakosságának egészségét koc­kára teszi, abból magya­rázza , miszerint jól tudják azt az angolok, hogy Angliába a cholera anélkül, hogy a közbeeső országok valamelyikében fel ne lépett volna, nagyon nehezen juthatna és viszont azt is, hogy a náluk fennálló szigorú törvények következtében legtöbbször sikerülni fogna azt localizálni. Vesszenek el inkább az egypto­­miak, nemkülönben a középtenger-melléki országok lakosságának ezrei, mintsem az angol kereskedelem csak egy órára is szüne­teljen ! Arra nézve, hogy kínálkozik-e valami remény, hogy a dolgok jelenlegi állása jobbra forduljon, nagyon kételkedik, mert nem hiszi, hogy az angolok eljárásukat Egyptomban megváltoz­tassák, mindennemű netán felmerülhető diplomatiai conferentiák daczára. A népek pedig szuronyokra appellálni a veszélyeztetett közegészségügyért — habár néha a legcsekélyebb foglalásért is ezrek életét koc­káztatják, sőt feláldozzák — nem szoktak. s tb. Fertőző anyagok beoltása állatok farkába. Arl­ing, Cornevin és Thomas tr­ok a fertőző betegségek védoltásánál gyakorolt azon eljárás veszélytelenségének okait akarván kiku­tatni, midőn a gyengítetlen vírus valamely távolabb eső testrészbe, nevezetesen a fark végébe szokott beoltatni anélkül, hogy vesze­delmes fertőző hatása érvényre jutna, s annak daczára az állat immunissá lesz újabb fertőző oltások ellenében, különböző kísér­leteket tettek szarvasmarhákon és juhokon. Azon felvevésből in­dulva ki, hogy nem az illető testrész t. i. a fark alacsonyabb hő­­mérséke okozza-e az említett eredményt, szarvasmarhának farkát, mely már előbb minden veszélyesebb tünet jelentkezése nélkül az említett módon beoltatott, újabb anthraxos beoltás után vatta és cse­­pűvel vették körül és jól záró tokba illesztették, hogy a hőmér­­séket emeljék. Sikerült így az eredeti 29^8­0 hőmérsé­kű farkvéget 36-8"-ra melegíteni fel. Az eredmény az volt, hogy az állat több napon át erő­sen lázas lett (41· 2) a fark 20 centiméter távol­ságra elüszkösödött, s a szövettörmelékben számos anthrax-bacillus látható. Arra nézve, váljon nem a kötszöveti réteg nagyfokú feszessége és rigiditása gátolta-e meg a fertőző méreg általános elterjedését, juhon tettek kísérletet, mely állaton a fark laza zsírszövetből áll. A kísérlet kimutatta, hogy juhoknál a fark végén történő beoltásra hasonló tünetek jönnek létre mint a szarvasmarhánál, ha annak farkát megmelegítették, így tehát a szövetek lazasága hasonló irányban mozdította elő a méreg ki­fejlődését mint a megmelegítés, s e két tényező adandó alkalom­mal egymás helyett felhasználható. Az ellenpróbát is megtették, a juh farkát jéggel telt tömlővel véve körül, midőn azután semmi­nemű helybeli tünet nem fejlődött és az állat, mint a szarvas­­marháknál a fark végén eszközölt oltáskor, teljesen immunissá lett későbbi fertőző beoltások ellen. Kísérletükből a gyakorlati alkalmazásra vonatkozólag azt következtetik, miszerint a véd­­oltások legczélszerűbben télen történhetnek. st­. Az aponeurosis palmaris zsugorodása czukros húgyárban. Cayla Albert egy New Yorkban gyakorló orvos esetét közli, ki már évek óta ideges jellemű czukros húgyárban szenved, s kinél a betegséggel járó kórtünetek, melyek azelőtt tetemes fokban mutatkoztak, ma alig tűnnek fel, valamint a czu­­kor mennyisége is igen megcsökkent; helyettük azonban a tenyér bőre érintésre szárazságot mutat, rajta a közép- és gyűrűsulj felé irányuló csomósodások vehetők észre és a mondott ujjak gyen­gén hajlított állapotban vannak, mi idővel mindinkább növeke­dett. A vizsgálatból kitűnt, hogy a betegnél az aponeurosis pal­maris kezdődő zsugorodása van jelen. Ezen eset mellett véletle­nül csakhamar egy másik hasonló került megfigyelés alá, melyek­hez, szorgos kérdezősködés után a párisi orvosi körökbe még öt esetet tudott Cayla összegyűjteni. Az irodalomban, mennyiben az neki hozzáférhető volt, ilynemű esetek említve nincsenek. Az említett tünetet táplálkozási zavarból származtatja, mely oly sok­féleképen jelentkezik czukros húgyárnál. A beteg orvos állítása szerint Amerikában többször lehet találkozni czukros húgyár ese­tében ezen tünettel. 1282 VEGYESEK. Budapest, 1883- november 21-dike. A kir. orvosegyletnek december 1-ji ülésén 1) Schwimmer E. t­r. bőrbetegeket mutat be, 2) Babes V. tr. pedig bacteriumok jelenlétéhez kötött vese­­bántalmakról tart előadást.­­ A fővárosi statistikai hivatalnak november 17-dikével végződő hétről szóló kimutatása értelmében 243 élveszületéssel 169 halálozás áll szemben, még pedig az utóbbiak között a tüdő­­gümő és sorvadás 35, a tüdő-, mellhártya- és körgláb pedig 13 esettel volt képviselve. Gyermekágyi bántalmakban halálozás nem fordult elő. A fővárosi közkórházakban a megelőző hétről maradt 1422, a szaporodás volt 508, a csökkenés 435, s így a hét végén a beteg­létszám 1495-re hágott. — Margó Tivadar tanártól megjelent „Az állatország rendszeres osztályozása a főbb csoportok rövid jellegzésével. Az összehasonlító boncztan és fejlődéstan alapján“. (Budapest. Az Athenaeum r. t. könyvnyomdája, 1883. Nagy 8-rét 179­1.) A szerző röviden közli a régibb állatrendszereket, s azután áttér saját rendszerére, mely szerint az állatok a protoplastikusok és blastordermikusok nagy osztályaiba sorozhatók. A protoplastikus állatok a protozoonok , blastodermikusok pedig archenterumokra és metenterum­okra válnak szét, az előbbieket a poriferumok és coelenteratumok, míg az utóbbiakat a helminthozoonok, echino­­dermák, arthropusok, malacozoonok és a csigolyások képezik. A nagy szakismerettel készült, szabatosan szerkesztett munka egye­temi hallgatóknak, kiknek számára az írva van, igen ajánlható.­­ A gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek Budapest angyal­földi orsz.­ápoldájában 1) egy 300 frtnyi évi fizetés, szabad lakás, fűtés és élelmezés élvezetével egybekötött másodorvosi állomás, és 2) egy 300 frtnyi évi fizetés, szabad lakás, fűtés és élelme­zés élvezetével egybekötött orvos-gyakornoki állomás, — mind­kettő két évi időtartamra — betöltendő. Figyelemmel az 1883. évi I. t. sz. követelményeire, felhivatnak azon orvostudor urak, kik ezen állások egyikét elnyerni óhajtják, hogy 50-kros bélyeg­gel, orvostudori oklevéllel és netán valamely kórházban töltött szolgálatukról tanúskodó okmányokkal felszerelt folyamodványu­kat 1883. évi november hó 30-ig hozzám nyújtsák be. Meg­jegyeztetik, hogy addig, míg a rendszeres élelmezés az intézetben foganatosítva lesz, az orvosok annak fejében a m. k. belügy­­ministerium által megállapítandó átalányösszegben fognak része­sülni. Budapesten, 1883. évi november hó 9-én. A gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek Budapest angyalföldi orsz. ápoldájának igazgatója. — Az orvosi segélyegylet pénztárába 1. évi november hó 17-kétől 27-kéig a következő összegeket fizették be: 6 frtot : Schlesinger Mór, Seregélyes. —­ Egyenkint 4 frtot : Koch Adolf, K.­Beregh ; Petrovich János, Párdány; Meittinger János. Pécs* Marmorstein N., Csacza ; „Margit“ gyógyforrás igazgatósága, Polena; Plecht Szilárd, N.­Becskerek; Soós Jószef, Mezőtúr; Simonyi Adolf, Esztergom; Meskó Pál, Nyíregyháza; Meskó Antal, Hátszeg ; Zahida Gábor, Nádasd. — Egyenkint 2 frtot : Batizi Endre, N.­Szőlős; Holländer Adolf, Jankovácz ; Köpf Kálmán, Csákvár; Novák József Makó ; Nyári János, Zeliz; Ormi Mór, N.­Buttyin ; Kadelbach József, Csonopla ; Morelli János, Parabuty ; Rozgonyi Gábor, Szigetvár ; Schöpflin Károly, Verbó; Schuhh Kristóf, Sajka; Sáska László, Dömsöd ; Tauffer Vilmos, Bpest; Weber János, Bpest ; Bronts Nándor, Kisjenő ; Gálly János, Akna­ Szlatina; Kaufmann Lipót, Kemencse ; Miró Kálmán, N.­­Kapos ; Nuszer Lajos, Munkács ; Rudi Béla, Bresztovácz ; Singer Jakab, Ozora ; Spanner Ignácz, Zágráb ; Schlesinger Mór, Gy.­­Szt.­Márton ; Sántha Ferencz, D.­Földvár; Stein Ferencz, Má­­gócs ; Strasser Győző, Szomolány ; Schwimmer Ernő, Budapest; Warsalik Gerő, Zágráb ; Wertner Mór, Szempcz ; Handl József, Erdőhegy ; Nagy Lajos, Tisza-Abád ; Nagy József, Solt; Székács Béla, Budapest ; Szentgyörgyi Ferencz, Gy.­Ditró ; Kabdebó János, Arad ; Návay Pál, Pécsvárad ; Rameshofer Sándor, B.-Szt.-Lőrincz; Reicherdsperg József, Mágocs ; Rosenfeld Zsigmond, Ráth ; Schaa­­ser Márton, Erked; Szabó István, N.-Szeben. — Faludi Géza, tr. az orvosi segélyegylet pénztárnoka. Budapest, váczi-körút 19. — t­. Richet tr. kísérleti úton meghatározta, 1 liter vízre vonatkoztatva, különböző fémek azon mennyiségeit, melyek által

Next