Orvosi Hetilap, 1891. november (35. évfolyam, 44-48. szám)
1891-11-01 / 44. szám
‘550 ORVOSI HETILAP 1891. 44. sz. A mint láttuk, Wagner dogmatikus iskolából került ki és pedig egy’ oly időben, midőn a homály által elsötétített orvosi tudományon Francziaországból egy fénysugár tör át, s jelzi annak felvirágozó hajnalát a természettan és a kórboncztan alapján. (Folytatása következik.) Réti szemle. Budapest, 1891. október 29-dikén. Újabb vizsgálatok a tuberculinról. A tuberculin tisztítására vonatkozó kísérleteit teszi közé Koch tanár a „Deutsche med. Wochenschrift“ 43. számában. Néhány előzetes kísérlet kiderítette, hogy a tulajdonképeni hatóanyag nem az alkaloidák vagy promainok közé tartozik, hanem az egy a fehérnyékhez közel álló anyag. Különböző módszerekkel végzett huzamosabb vizsgálatok után, melyekben Proskauer és Brieger is tevékeny részt vettek, arra az eredményre jutott, hogy a tuberculinnak hatásában állandó, csaknem tisztának mondható hatóanyagát a következő módon lehet nyerni: egy rész tuberculinhoz másfél rész absolut alkoholt adunk folytonos keverés mellett és befedve 24 órán keresztül állani hagyjuk ; ekkor a sötétbarna folyadékban pelyhes csapadék képződött, melyről a folyadékot óvatosan leöntjük és hasonló mennyiségű tiO°/C-os alkoholt teszünk hozzá, megkeverjük és ismét üllepítjük. Ezt addig ismételjük (3—4-szer), míg a csapadék felett levő alkohol csaknem teljesen tiszta ; ekkor még néhányszor absolut alkohollal leöblítjük a csapadékot, szűrőre tesszük és a vacuumexsiccatorban megszárítjuk. Ilyenkor egy hófehér tömeget kapunk, mely 100' melletti szárítás után porrátörött állapotban kissé szürkésnek tűnik elő. Ezen anyag vízben meglehetősen oldódik, legjobban úgy, ha csészében dörzsöljük össze vízzel. Az oldat 1—2 hét múlva hatékonyságából már veszít. Nagyon érzékeny a vizes oldat a bepárlással szemben is, melynek vége felé vízben nem oldódó pelyhek válnak ki. Hosszabb idei állás és erélyesebb szárítás után szintén oldhatlanná válik a tisztított tuberculin. Ezen vízben oldhatlan anyagot, melynek hatása különben a tuberculinéval megegyezik, előlegesen vízben oldhatatlan módosulatnak tartja Koch. Ha a tisztított tuberculint nem nagyon szorgosan állítjuk elő és teszszük el, mindig tartalmaz egy kevés ilyen oldhatlan anyagot s azért ilyenkor nem kapunk tiszta oldatot; egy kevés nátrium carbonat hozzáadására azonban ez az anyag feloldódik. A tisztított tuberculin glycerines oldatai nagyon tartósak. Mint már említettük, a tisztított tuberculin az albumosokhoz áll közel, ezektől azonban, főleg pedig az ú. n. toxalbuminoktól az által különbözik, hogy magas hőmérsékek mellett is állandó marad, a peptonoktól is több tekintetben különbözik. Ami már most a hatást illeti, egészséges embereken végzett kísérletek a nyert tuberculin befecskendése után észlelhető tünetektől eltérőt nem mutattak ; egy észlelet arra vall, hogy túlerős reactiónál a tisztított tuberculin is előidézhet veszedelmes tüneteket. Gumikóros betegeken végzett kísérletek alkalmával sem mutatkozott különbség a kétféle tuberculin hatása között. A tisztított tuberculin embernél 40-szer, tengeri malacznál pedig 50-szer oly erős, mint a nyers. E vizsgálatok tehát ámbár theoretikus szempontból nagyon érdekesek és fontosak, a gyakorlatban azonban szerző saját kimondása szerint nem vezettek valami lényeges haladásra. Czikke végén Koch tanár még a nyers tuberculin előállításának módjával ismertet meg; ez röviden a következő : a gumőbacillusnak tiszta, 6—8 hetes glycerines húsleves tenyészete arra alkalmas edényben vízfürdőn eredeti térfogatának íjla-óva pároltatik be és azután agyagon vagy kavicsföldön megszüretik; használat előtt erejét tengeri malaczokon próbálják ki. A tuberculinra vonatkozólag még egy érdekes közlemény látott napvilágot a múlt héten. Ebben Nocard a marhák gümőkórjának felismerésére ajánlja a tuberculint. Május óta 57 marhánál végzett befecskendéseket; ezek közül 20—40 centigrammra 19-nél következett be hőemelkedés. E 19 közül 17 a bonczoláskor gümőkórosnak bizonyult. A többi 38 állat közül, melyeknél reactio nem jelentkezett, 2 a bonczoláskor gümőkórosnak találtatott; mindkét eset azonban olyan volt, hogy gümőkóros voltuk felderítésére nem is lett volna szükséges a tuberculin. (Semaine médicale, 1891. 50. sz.) tt írt Az orvosi kamarák kérdése az osztrák parlamentben oda dőlt el, hogy az a törvényjavaslat, melyet az orvosi kamarák felállítása tárgyában az osztrák képviselőház egészségügyi bizottsága szövegében megállapított, nem nagy változtatásokkal a parlamentben elfogadtatott és rövid idő múlva törvényerőre fog emelkedni. A javaslatot a múlt évfolyamnak 13. számában kivonatosan ismertettük. Fontosabb módosítások a törvénynyé vált javaslatban a következők : Az orvosi kamara törvény nem fog vonatkozni a katonaorvosokra és a politikai hatóságoknál alkalmazott orvosokra. Az orvosi kamarák delegáltakat küldenek az országos közegészségügyi tanács üléseire, melyeken az orvosi kamarák hatáskörét érintő tárgyak kerülnek szőnyegre. Disciplináris hatalma a kamaráknak a tagok felett nem lesz. A kamara elöljárósága csak mint becsületügyi tanács (Ehrenrath) közvetítő gyanánt működik a kamaratagok személyes torzsalkodásai, panaszai alkalmával olyan esetekben, melyek kívül állanak a hatóságok hatáskörén. Minden gyakorló orvos kötelezve van a panaszemelés előtt a kamara közvetítésére hivatkozni. Becsületbeli ügyekben érvényes határozathozatalra a kamaraelöljáróság háromnegyed részének jelenléte és a jelenlevők 2/3 szótöbbsége szükséges. E becsületbíróságnak joga van azon kamaratagokat, kik a rend tisztessége ellen vagy kamaratagi kötelességeik ellen vétenek, a tény beigazolása után meginteni, megróni, 200 főt pénzbírságra ítélni, a kamarai választó jogától egyszerre vagy mindenkorra megfosztani; az elítélt a három utóbbi esetben a politikai hatóságokhoz felebbezhet. Az orvosi kamarákat a politikai hatóságok ügyelik fel és azt szabálytalanságok esetén feloszlathatják és új választásokat rendelhetnek el. A törvény keretén belül a belügyminiszer rendeletileg fogja fejleszteni az ügyet, így a közelebbi években már alkalmunk lesz tapasztalatokat szerezni szomszédainknál arra nézve, mi hasznuk lesz az orvosoknak és a közegészségügynek a kényszerkamara-rendszer behozatalából és módunkban lesz e tapasztalatokat annak idején saját hasznunkra fordítani. * * * A budapesti orvosi kör orsz. segélyegyletének pénztárába 1. évi október 25-dikéig következő összegek folytak be: Tauffer Vilmos egyetetm. a szünidei orvosi cursus reá eső jövedelméből előbbi alapítványát 100 írttal növelte. Fogadja nevezett tmr. úr nemes gondolkodásának ezen újabb bizonyítékáért egyletünk hálás köszönetét. 10 frtot fiz.: Serly K. N.-Károly, egyenkint 5 frtot fiz.: Bertalan P. Munkács, Székely A. Budapest, egyenkint 4 frtot fiz.: Miró K. N.-Kapos, Molnár I. Cs.-Szereda, Sági S. Zombor, Schröder Gy. S.-Sz.-Péter, Schuh Kr. Bajka, Ventura S. Tr.-Teplitz; egyenkint 2 fztot fiz.: Anhaltzer D. F.-Petrócz, Bánéz I. Vadkert, Belle Gy. Sz.-Kraszna, Bothár S. Beszterczebánya, Dóka L. Dévény, Domby E. Zilah, Engländer I. M.-Túr, Ferenczy S. Bavaniste, Gara L. Nyíregyháza, Glücksthal A. Zenta, Guttmann I. és Haidegger L. Becskerek, Hildenstab I. O-Kér, Jeszenszky B. Temerin, Justus I. Budapest, Keith K. Lugos, Kohn A. (két ízben) Hőgyész, Kolonics D. Cs.-Somlyó, Konrád I. N.Szeben, Kovács Gy. Pozsony, Lencsó F. Vácz, Lendvay P. Csepreg, Major A. Ér-Diószeg, Mesko P. Nyíregyháza, Meittinger I. Pécs, Nádaskay B. Rákospalota, Nagy P. Karczag, Nyáry J. Zeliz, Geht I. Fehértemplom, Öttvös D. Arad, Reich L. Budapest, Ringenbach D. Kalocsa, Rosenbaum I. B.Baán, Rudy B. B.Bresztovácz, Rull J. Mohács, Schlesinger I. Győr, Schmid H. Pozsony, Simonyi A. Esztergom, Skultéty I. N.Szőllős, Solony Á. Pozsony, Stein F. Sásd, Strasser O. Szomolány, Straub L. M.Szolnok, Sümegi J. Ozora, Szárnyassy B. Új- Arad, Szegedi K. T.-Földvár, Szentgyörgyi F. Orsova, Szigeti I. Kaposvár, Szilvássy I. Borszék, Tauffer I. Temesvár, Troll I. Siklós, Weiss A. Győr, Weszelowszky B. B.Gradiska, Zátonyi I. Kolluth, Zehenter G. Körmöczbánya, Zemplénin. Orv.-gyógysz. egyesület. — Pap Samu dr. orsz. képv., pénztáros, Kerepesi út 8. Vegyesek. Budapest, 1891. október 29-én. A fővárosi statistikai hivatalnak 1891. október 11-dikétől október 17-ig terjedő heti kimutatása szerint e héten élve született 347 gyermek, elhalt 306 személy, a születések tehát 41 esettel múlták felül a halálozásokat. Nevezetesebb halálokok voltak e héten : croup 7, roncsoló torokláb 37, kanyaró 1, vörheny 13, typhus —, gyermekágyi láz 1, agykézláb 6, agyláb —, agy vízkór —, agy vérömleny 4, rángások 6, szervi