Orvosi Hetilap, 1898. március (42. évfolyam, 10-13. szám)

1898-03-06 / 10. szám

1898. 10. sz. ORVOSI HETILAP a bonczolat helyétől távolabb fekvő központi kísérleti állo­másokra vagy az ilyen vizsgálatokra berendezett Pasteur­­intézetekbe. Ezek lévén a kisérletileg megállapított tapasztalati tények, lássuk honnan eredt az eltérés a két tudományos intézet próba-oltásainak adatai között. (Folytatása következik.) Közlemény a Korányi Frigyes t­r. vezetése alatt álló I. belgyógyászati kóroda laboratóriumából. A vizelet alkata infectiosus lázas bántalmaknál. Közük: Kovács József és Móricz Ernő dr.-ok. (Folytatás.) És ha „a“ görbéjét tovább követjük, arra a tapasztalatra jutunk, hogy „a“-nak a menete ezen adatok között a leg­­kevésbbé állandó, a­mit természetesnek kell vennünk más vizsgálatok alapján, melyek hasonlókép arról tanúskodnak, hogy a kiürült bomlási termékek mennyisége nem halad parallel a lázgörbe magasságával. Legfeltűnőbb az egész táblázatban ~—— parallel K­ala-Na Cl­dása a lázgörbével.­­ — tulajdonkép az összes szilárd alkatrészeknek a Na Cl Na Cl-h­ez való viszonyát fejezi ki. Ezen viszonyszám a Ni és Cl anyagcsere normális viszonyai mellett Korányi Sándor vizs­gálatai szerint T40 körül ingadozik néhány tizeddel. Typhusnál, mint láznál egyáltalában, a N és Cl anyagcsere közti egyensúly lényegesen meg van zavarva. Mint fentebb láttuk, a kiürült achloridák a betegség kezdeti szakában közel járnak a normális értékhez, ezzel ellentétben, részint mert láznál egyáltalában a­­ bomlási termékek a szervezet saját Cl szegény fehérnyéjéből erednek, részint pedig — mint azt Terray vizsgálatai mutatják — még a bevett kevés Cl-ból is visszatartatik a szervezet által, tehát két okból is megváltozik a chloridok és a chloridok közötti viszony.­­ A­mint a táblázatban látható, a T­­abnormis nagy érték Na Cl keket ér el, görbéje pedig a láz görbéjével halad párhuzamosan.­­ tehát a betegség elején igen nagy, a lázgörbe esésénél egyre kisebbedik és a reconvalescentia bizonyos szakában a normálisnál is kisebb értéket képvisel. Vagyis ez azt jelenti, hogy ezen szakban több fehérje tartatik meg a szervezet által és több­et üríttetik ki. Ös­szegezve a dolgozóat, typhusbet­egeknél végzett vizsgálataink a vizeletelválasztó szervek kimutatható működés gyengeségét engedik fölvenni. A typhus súlyos kórhatánya által a különböző szervekben előidézett functionális zavarok, degenerátiók tehát a vese­működés kimutatható aláhanyatlásában is nyilvánulnak. Megközelítőleg a typhusláz magasságában lefolyó, de jóval rövidebb ideig tartó megbetegedés a pneumonia, s így már ezen oknál fogva sem gyakorolhat a szervezetre akkora káros behatást, mint amaz. Klinikai tapasztalatok tényleg azt mutatják, hogy tüdőgyuladásnál a különböző szervek, és ezek közt a vese, ritkábban lesznek bántalmazva, mint typhusnál. A m­i vizsgálataink a vesefunctióra vonatkozólag tüdőgyula­dásnál a következő eredményeket mutatják: (1. tábla) Ha összehasonlítjuk a typhus és pneumonia táblázatait és azok adatait jelentőségük szerint csoportosítjuk, már t. i. olyan értelemben, hogy­­ a veseműködés erőbeli állapotát, a és NiVl pedig az anyagcserét világítja meg megközelítőleg, akkor nagyjából azt a benyomást nyerjük, hogy a pneumonia lefolyása alatt a veseműködés a két betegségnél különbséget mutat, ellenben az anyagcsere a kettőnél nagyon közel jár egymáshoz. Typhusnál A görbéje úgy alakul, hogy a meg­betegedés egy bizonyos tartamán keresztül a normálistól el nem térő magasságban halad, részben a lázgörbe ingadozásait is követve, ekkor fokozatosan kezd lefelé sü­lyedni és itt bizonyos határon ismét egyenletesen bár, de természetesen alacsony niveam­ halad, hogy végül a reconvalescentia előrehaladása egy pontján újból emelkedjék. A görbéje a pneumonia lázas szakában ép úgy halad mint a typhus első stádiumában és ugyanazon tényezők által van szabályozva mint ottan. Az első eltérés pnemoniánál a crisis alatt és után nyilvánul és ez feltűnően állandó Ezen jelenség okát, ha keressük, a szívműködésben nem találjuk meg, mert hisz ez crisis után csak javulni szokott; a húgycsatornácskahám fokozott működésének betudni ezt nem­­­igen lehet, mert, ha A Da! umX A XaCF/o NaCla NaCl", o V/l 1200 1-34 I. 005 26-16 26-83 1540 1-27 o-io— 31-88 12-74 1200 1-28 010— 25 12-85 760 1-21 012— 15 10-86 1000 1-87 016— 30-5 11 7 II. XI 11 1460 1-50 0-15— 35-72 10 12 1280 1 56 015— 32-57 10-4 13 870 1-75 0-18— 24-84 9-72 14 780 1-71 0-17— 21-76 10 15 1220 1-88 018— 37 41 10-4 16 640 2-17— — 22-66 14-2 17 600 2-20 012— 21 53 18-3 24 1280 1-67 0-78— 34-71 214 26 1560 1-53 0-81— 39 1-9 27 1000 1 62 0-91— 26-42 1-77 28 1220 1-43 0-87— 2852 1-41 29 1470 1-62 0-99— 385 1-63 XII/3 1240 1-42 0-80— 29-72 1-77 III. XII/1 980 159 009— 25-42 17-63 1440 1-51 019— 35-478 4 1640 1 66 0-50— 44-28 3-325 2085 1-07 0-84— 36-3 1-276 2780 0-99 0-73— 44 1-38 2085 1-30 0-96— 44 22 1-359 1800 1 42 0-90— 41-7 1-57 11 1860 1-34 0-98— 40 66 1-36 IV. IV/18 840 1-33 0-16— 18-23 83 19 780 1-36 0-22— 17-3 6-18 20 2250 1-28 010— 46-4 12-8 21 1280 1-22 0-20— 25-47 61 22 1510 1-36 0-08— 34-17 17 23 1420 1-41 0-16— 32'66 8-81 24 1620 1-45 0-08— 38-23 18-1 25 1400 1-47 010— 33-6 14-7 26 1280 1-44 022— 30-08 6'54 27 1020 1-45 0-25— 24-07 58 28 1860 1 27 0 33— 38-54 3-85 29 1440 1-32 0-42— 31 3 14 V/l 1940 0-91 0-53— 28-71 1-712 2980 0-82 0-49— 3993 1 673 2260 0-83 050 .... 30-51 1 664 2035 0 76 0-37— 2503 2-055 3000 0-62 0-39— 30-03 1-66 2460 0 67 0-30— 26-81 2237 2020 065 0-64— 21-411 10 2000 0-83 0-65— 27 1-27 12 1380 1-16 0-70— 23-87 1*66 V. V/3 410 1-60 0-09— 11-5 17-75 680 111 005— 12-3 22-26 740 111 0-02■------17-4 55-28 400 1 53 006— 10 256 10 440 1-81 0-27— 137 11 1020 1-46 0-86— 243 1-76 13 1380 1-14 0-73— 32-84 1-56 14 1020 0 98 0-62 16-32 1-51 16 1000 1-02 0-66 16-6 1-54 17 1050 1-21 0 93-20 68 1-3 114

Next