Orvosi Hetilap, 1902. szeptember (46. évfolyam, 36-39. szám)

1902-09-28 / 39. szám

636 ORVOSI HETILAP 1902. 39. sz. Centralblatt für Chirurgie, 1902. 36. szám. Tansitii: A portalis­­ vér elvezetése a v. portae és v. cava összekapcsolása útján. Uj műtéti­­ eljárás. Neurologisches Centralblatt, 1902.17. szám. Goldslam : A tabes első tünete és az Achilles-ínreflex jelentősége. Feinberg: Az epilepsia luetica casuistikájához. Schnitzer: Az epilepsia diaetetikai kezelése. Sorgo: Isolált izomgörcsök subcorticalis keletkezése. Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie, 1902. augusztus. Weygand: Wundt és psychologiája. Krause: Adat a posz­­typhosus izommegbetegedések ismeretéhez. Dermatologisches Centralblatt, 1902. augusztus. Loeb : Statis­­tikai adat a venereás betegségek prophylaxisához. Zeitschrift für Tuberkulose und Heilstättenwesen, 3. kötet, 4. füzet. Moeller és Kayserling: A tuberculin diagnostikai és gyógyászati használata. Haussen: Küzdelem a gü­m­őkór ellen. Reitter: A timárság viszonya a gümőkórhoz. La semaine médicale, 1902. 38. szám. Chemnisse: Multiplex echinococcus a hasüregben. Journal médical de Bruxelles, 1902. 38. szám. Lorand : A diabetes észszerű kezelése. Libotte: A törések és következményeik gyógyítása. Gazette hebdomadaire, 1902. 75. szám. Hayem : A diolaemiáról, cirrhosis biliaris hypertrophica egy esete kapcsán. Bulletin général de thérapeutique, 144. kötet, 5. füzet. Julien : A higanybefecskendezések kérdéséhez. Lafay : Ugyanaz. 6. füzet Bárdit : A franczia ásványvizek crisise. 7. füzet. Picou és Bolognesi: Az appendicitis lényege és­ gyógyítá­sa. Hub­ard: A diruetikus orvoslás: digitalis és theobromin. 8. füzet. Thébault: Arrhénal. Picou és Bolognesi: Az appedicitis kezelés. Revue de médecine, 1902. 8. füzet. Bernheim: A psycihikai elem hysteriás hemianaesthesia eseteiben. Lerét: A ricinus használata a régi egyiptomiaknál. Censier: A phlebitisek pathogenesise. Londe: „De l’angoisse.“ Hartenberg: Az emotiós vörösség kóros alakjai. Revue de Chirurgie, 1902. 8. füzet. Ombrédanne: Az astragalus törései. Mally és Itichon: A Dupuytreu-féle fractura. Destot: A lábtő hátsó részének törései. Thevenot: Ano­rectalis actinomycosis. Gayet: A c­ombcsont fejecsének véres repositioja csípőizületi ficzamokban. Archives internationales de laryngologie, d’étologie et de rhinologie, 15. kötet, 3. füzet. Escat: A mélyen fekvő mandulák kiirtása. Mounter: Nyakmirigyeknek a hangvezetőbe áttörése folytán származott ál­otititis suppurativa. Archives générales de médecine, 1902. augusztus. Claude és Monté: Kísérletes alimentaris chloruria nephritisben. Barjon és Cade: A gümőkóros pleuritisek cytologiája. Touche: A beszéd zavarai a gátló centrumok sérülései esetén. Ferrier: Hó általi eltemettetés. Annales de dermatologie et de syphiligraphie, 1902. julius. Mont­hus: Szembeli elváltozások xeroderma pigmentosum eseteiben. Mante­­gazza: Felületes cystikus haemato-lymphangioma esete. The lancet, 1902. II. 11. szám. J. Me Farland: Tetanus és vacci­natio. G. A. Syme: Pylorusrák miatt végzett gastroctomia gyógyult esete. J. A. Arkwright: Haemophilia érdekes esete. R. W. Murray : A tibia és fibula törésének 75 esete. J. H. Chaldecott: Az anaestheti­­cum megválasztásáról az orrban és torokban végzendő rövid ideig tartó műtéteknél. E. Beaumont és E. Housemann: Traumás lépruptura, a lép eltávolítása, gyógyulás. J. Duncan Howe : Scarlatina haemorrhagica érdekes esete. H. W. Boreham: Idegen testek lenyelése. S. Zlotowski: Traumás tetanus új kezelésmódja. G. Heaton és L. Parker Gamgee: A vesemedenc­e bolyhos papillomái által okozott és több éven át tartott vérvizelés esete. A. Webb Jones: Hernia lumbaris esete. British medical journal, 1902. szeptember 20. A „British me­dical association“ 70. évi összejövetelének tárgyalásai. The practitioner, 1902. szeptember. W. Arbuthnot Lane: Törések kezelése. A. C. Jordan: Néhány szerves sav hatása a bélre, különös tekintettel a diarrhoea kezelésére. A. C. Houston: Fertőtlenítés iskolában. The Edinburgh medical journal, 1902. szeptember. J. A. Coutts : Fiatal gyermekek lobaris pneumoniájának kezelése. G. A. Sutherland: Némely gyermekkori neurosis. R. Purves : A breslaui sebészeti klinika. M. Dewar: A fogóműtét az általános gyakorlatban. C. C. Gibbes: Pulsatio a második bordaközben baloldalt. W. C. Bosanquet: A vena cava inferior elzáródásának két esete. E. Cantley: A conus pulmonalis atresiája. Hetiszemle és vegyesek.­ ­ A főváros egészsége a székesfővárosi statistikai hivatal ki­mutatása szerint az 1902-dik év 37. hetében (1902. szeptember 7-dikétől szeptember 13-ig) következő volt: I. Népesedési mozgalom. Az 1902-dik év közepére kiszámított népesség: polgári lakos 751,177, katona 16,484, összesen 767,661. Élve született 455 gyermek, elhalt 264 egyén, a szüle­tések tehát 191-al múlták felül a halálozásokat. — Születések arány­­száma : 1000 lakosra 30­8. — Halálozások arányszáma: 1000 lakosra 17­9, az egy éven felüli lakosságnál: 1245 az öt éven felüli lakosság­nál: 11­5 . Nevezetesebb halálokok voltak: croup 2, angina diphthe­ritica 0, pertussis 1, morbili 0, scarlatina 3, variola 0, varicella 0, cholera asiat. 0, typhus abdominalis 1, febris puerperalis 1, influenza 0, egyéb ragályos betegségek 1, meningitis 15, apoplexia 6, eclampsia 9, szervi szívbaj 15, pneumonia 10, pleuritis 2, pneum. catarrh. 2, bronchitis 3, tuberculosis pulmonum 35, enteritis 62, carcinoma 14, ezek közül méhrák 6, egyéb újképletek 3, morbus Brightii et nephritis 5, veleszületett gyengeség 14, paedatroph­ia 0, marasmus senilis 8, erő­szakos haláleset 6, ebből gyilkosság és emberölés 0, öngyilkosság 2, bal­eset 4, kétséges 0 (0). II. Betegedés. A) Betegforgalom a városi közkórházakban. A múlt hét végén volt 2760 beteg, szaporodás e héten 841, csökkenés 790, maradt e hét végén 2841 beteg. B) Heveny ragályos kórokban előfordult betegedések voltak 1902. évi szeptember 10-dikétől szeptember 16-dikáig terjedő 37. héten a tiszti főorvosi hivatal közleményei szerint (a zárjelben levő számok a múlt heti állást tüntetik fel): cholera 0 (0), himlő (variola) 0 (0), scarlatina 39 (39), diphtheria, croup 26 (14) hagymáz (typhus) 11 (9), kanyaró (morbili) 26 (29), trachoma 4 (4), vérhas (dysenteria) 1 (1), influenza 0 (0), hökhurut (pertussis) 14 (10), orbáncz (erysipelas) 11 (15), gyermekágyi láz (febr. puerp.) 0, 1 (0) járv. fültömirigyláb 0 (1), ezenfelül varicella 12 (13). ф Elmegyógyintézeti kinevezés: A belügyminiszer a lipótmezei m. kir. áll. elmegyógyintézetben megüresedett másodorvosi állásra Mandel Ignácz dr. gyulai közk­órházi segédorvost nevezte ki. — A német orvosok és természettudósok vándorgyűlése e hó 21-dikén megkezdődött. A megnyitó ülésen jelen voltak Hartel osztrák, Studt porosz közoktatásügyi miniszerek is. A magyar orvosok közül Dullinger Gyula, Bikay János, Goldzieher Vilmos, Györy Tibor és Justus J. fognak előadást tartani a congressuson. S Gayer Károly dr. fürdőorvosi működését Arcoban ismét megkezdette. ρ Ihrig Lajos dr. lakását október 1-jétől fogva Üllői­ út 11. sz­­alá helyezte át. □ Ápolók és ápolónők elhelyezése. A magyarországi betegápolók és ápolónők országos egyesületének igazgatósága a kórházi és magán­orvos uraknak, valamint a betegápolást igénylő közönségnek szíves tudomására hozza, hogy az egyesület helyeszközlő osztály­a szakképzett ápolókat és ápolónőket ajánl és helyez el. Iroda: VII., Nagy­diófa­ utcza 3., földszint. Irodai órák mindennap d. u. 3—7-ig.­­ Tudomásul. Az egyetemi klinikák sorában az idegbajosok klinikája f. hó elején a Baross-utcza 40. számú, e czélra megvett és teljesen átalakított épületben Jendrassik Ernő egy. ny. rk. tanár igaz­gatósága alatt megnyílt. A klinikán szegény betegek részére naponként d. e. 1e .11 óráig van ingyenes rendelés. Ugyanakkor történik a beteg­­felvétel is. Elmebajosokat a klinika nem vesz fel. — Megjelent: A magyar királyi állatorvosi főiskola évkönyve az 1901—1902-diki tanévről. — Hibaigazítás. Fröhlich Jenő: „Adatok a vizelet mennyiségének és fajsúlyának ismeretéhez“ czímr­ czikkében Mon­fet helyett mindenütt Monfet, Mech helyett pedig Meeh olvasandó ; ezen kívül az 582. lap 2. hasábjának 3. sorában 310 32 cm­3 után betoldandó , a legnagyobb pedig 1701­ 84 cm3.­­­ Kelen József dr. fürdőorvosi gyakorlatáról (Élőpatak) haza érkezve, massage-gyakorlatát a körúti fürdőben továbbfolytatja. „Fasor­ (Dr. Herczel-féle) sanatorium.“ Újonnan épült magán­gyógyintézet sebészeti, nőgyógyászati és bélbetegek részére. Budapest, VII., Városligeti fasor 9. sz. — Állandó orvosi felügyelet. — Gondos ápolás. — Kitűnő ellátás. — Telefon. — Mérsékelt árak. — Kívánatra prospektus. Szt.-Lukácsfü­rdő gyógyfürdő Budapesten. Természetes forró, meleg, kénes források, iszapfürdők, iszap borogatások, zuhany-massage, vizgyógyintézet, villany-fényfürdők, gőzfürdők, kő- és kádfürdők, gyógy­­­víz uszodák. Olcsó és gondos ellátás. Csúz, köszvény, ideg-, bőrbajok stb. felöl kimerítő prospektust küld ingyen a Szt.-Lukácsfürdő r. t. igazgatósága Budán FERONDORFI a legjobb I­V1 NYÁLKAOLDÓ GYÓGYVÍZ. A pesti szr. hitközség kórházának Rontifeltalaboa p­atoriumában átvilágítás, képfelvétel és gyógykezelés hétfőn, szerdán és szombaton d. o. 10—11. Laboratóriumvezető : Simony­i (Schwarz) Béla dr., a kórház v. alorvosa. Lakik : V., Lipót­ körút 5.

Next