Orvosi Hetilap, 1902. október (46. évfolyam, 40-43. szám)
1902-10-05 / 40. szám
641 ORVOSI HETILAP 1902. 40. sz. Deczember 21-dikén Réczey tanár a Trendelenburg-féle tamponcanulenek a tracheába való előzetes bevezetése után a daganat eltávolításával a műtét második szakaszát hajtotta végre. A szájnak szájtátóval történt kitárása és a szájzugoknak elvonása után Réczey tanár — mint azt minden nyelv műtéténél tenni szokta — a nyelv alkalmas előhtízhatása és biztos rögzítése czéljából a nyelv septumán vastag selyemfonalat húzott keresztül. A daganatot ezután ollócsapásokkal egészben távolította el. A vérzés jelentékeny volt, mely azonban hideg bórvízzel való öblögetésre és a sebnek tamponálására megszűnt. December 22-dikén beteg láztalan, az éjét nyugodtan töltötte. Fájdalmai nincsenek. Utóvérzés nem állt elő. Beteg bórvízzel gyakori szájöblögetéseket végez. A Trendelenburg-féle tamponcamulet közönséges canule-lel cseréljük fel. Deczember 23-dikán. Láztalan. A nyelv septumán át húzott és a szájon kilógó fonalat, melyet Réczey tanár a műtét után esetleg bekövetkező complicatiok — utóvérzés, suffocatio stb. — esetén a nyelvnek bármely pillanatban való alkalmas előhúzhatása czéljából egy-két napig még mindig benhagy, eltávolítjuk. Légzés úgy a canule-ön, mint ennek elzárása után a gégén át is zavartalan. Beteg csak folyékony anyaggal táplálkozik. December 24-dikén. A nyelvgyök jobb oldalán, az eltávolított daganat kocsányának helyén visszamaradt sebfelület tiszta, alapján élénk granulatiót mutat. Nyelésnél vagy önként betegnek fájdalmai nincsenek. December 26-dikán. A canulet eltávolítjuk és a tracheotomia nyílását bekötjük. Beteg a gégén át nyugodtan vesz lélegzetet. Hangja kissé rekedt, tompa színezetű. A nyelvgyök sebfelülete szélein hámosodást mutat, az alap élénkpiros sarjszövettel borított. December 28-dikán. A tracheotomia-nyílás szélein oly élénk granulatio indult meg, hogy a sarjak a nyílást már teljesen elzárták. Beteg hangja tisztább, légzési nehézségei alvás közben sincsenek, szilárd anyaggal táplálkozik. A nyelvgyök sebfelülete körülbelül lencsényi kiterjedésű hámhiányt mutat. 1901. január 1-jén a tracheotomia sebe teljesen behegedt. Beteg rendes hangját visszakapta. Légzési nehézségeiből semmi sem maradt vissza. A nyelvgyök jobb oldalán a középvonaltól kiindulólag kissé behúzódott, ferdén futó, alig észrevehető, halvány rózsaszínű hegvonal látható. Beteg teljesen gyógyultan távozott. A kiirtott daganat többé-kevésbbé gömb alakú. Méretei: hosszúsági átmérője 5 cm., szélességi átmérője 37 cm, vastagsági átmérője 43 cm. Átmetszetén a daganat makroskopice typikus lebenyes lipoma képét mutatja. A kötszövet-kötegek által csoportokba különített zsírszövetlebenyek jól kivehetők. Jellemző, hogy az elvékonyodott sima nyákhártya alatt a daganatot mintegy 3 mm. vastag izomréteg borítja, mely a daganat szabad felületén úgyszólván tokot alkot. Szerintem ebből magyarázható, hogy egyrészt a daganat daczára lebenyes voltának az élőben egyenletesen összefolyónak tűnt fel és másrészt, hogy a rendesen meglevő jellegzetes aranysárga áttünőség, puhaság és a fluctuatio érzésének keltése jelen esetben hiányzott. E lelet egyszersmint a lipoma intermuscularis fejlődésére vonatkozólag is kétségtelen felvilágosítással szolgál. A mikrokiopikus kép teljesen megfelel a makroskopikusnak. Az osmiumsavval és alkoholos arcana-kivonattal kezelt metszeteken papilla nélküli, elvékonyodott, tágult, vizekben gazdag, egyebekben rendes nyálkahártyát, ez alatt főleg hosszirányban futó harántcsíkolt izomrostokat találunk. A daganatot elég vastag rostos kötszöveti burok veszi körül, melyből széles, rostos kötszöveti kötegek indulnak ki, melyek a daganatot lebenyekre osztják. A lebenyeket finom kötőszöveti rostokból álló stromában beágyazott zsírsejtek alkotják. Mielőtt a nyelv jóindulatú daganatainak rövid jellemzésére és ismertetésére áttérnék, czélszerűnek találom, ha anatómiai és pathológiai szempontból a nyelvtörzs és nyelvgyök közötti különbséget néhány szóval előrebocsátom, mintegy indokolásául és magyarázatául annak, hogy az egyes daganatok miért fordulnak elő különös előszeretettel a nyelv bizonyos helyein, és hogy miért oly nehéz egyes esetekben a nyelv jó- és rosszindulatú daganatainak megkülönböztetése a kórismézésnél. Anatómiailag a nyelven az elülső vízszintes úgynevezett szemölcs és a lehágó úgynevezett tüszös részt különböztetjük meg. A kettő között a határt az árkolt szemölcsök telepe képezi. A tüszös rész felett a gégefedőig a nyákhártya egészen más szerkezetű mint a nyelvnek az árkolt szemölcsök előtti részletén. Míg a nyákhártya szemölcsös részének felső felületén a papillák szabadon emelkednek ki a hám felszíne fölé, addig a nyelv alsó felületén és a tüszös részen csak a hám közepéig terjednek. A szemölcsös része kiemelkedő papilláiba vannak az izló szervek elhelyezve, melyek a nyelvgyökön elő nem fordulnak. Míg a szemölcsös részen a mucosa vékony és szoros összeköttetésben áll az izomzattal, e felett alig tolható el, addig a tíiszes részen a mucosát vastag és hatalmas laza kötszöveti nyalábok kötik össze a mélylyel, minek következtében a mucosa az izomzat felett könnyen tolható el. Míg a szemölcsös rész felső felületén csak a nyelvcsúcs és a nyelvszél submucosájában fordulnak elő elvétve, az alsó felületen pedig már nagyobb számmal egyes acinosus mirigycsoportok, addig a tüszös rész submucosájában az acinosus mirigyek csaknem 6 mm. vastagságú, összefüggő, részben az izomzatba is hatoló réteget alkotnak, melyek között nyiroksejtekkel teli, egyedül álló folliculusokat is találunk. A tüszős rész submucosájában közvetlenül az acinosus mirigyek rétege felett, a szemölcsös részen egyáltalában elő nem forduló nyelvtüszőknek — glandulae folliculares — egy rétegét is találjuk elhelyezve. Ezek különösen a foramen coecum és az epiglottis közötti sagittalis irányú térben már szabad szemmel is láthatók nagyobb számban. Számuk individuális körülményektől és a nyelvgyök felületének nagyságától függ. (Ottmann.3) Részben a nyelvtüszök, részben az acinosus mirigyek között elszórva találhatók még a nyelvgyökön, submucosus fekvéssel, a szemölcsös részen elő nem forduló úgynevezett nyelvtonsillák is, melyek mintegy a nyelvtüszök conglomeratumának tekinthetők. (Billroth) E mellett a nyelvgyökön maga az epithel is csaknem megszakítás nélkül van nyiroktestecsekkel átitatva. A tüszős rész lymphatikus szövetének körülírt és diffus túltengése oly gyakori, hogy Köllikerre ezt rendesnek tartja, míg Birch-Hirschfelda a nyakhártyának állandó irritatio folytán létrejött chronikus gyuladására vezeti vissza. Kórtani tekintetben is éles az ellentét a nyelvtörzs és nyelvgyök között. Miután a nyelvgyök a gége- és nyelőcső bemenetelénél van, oly megbetegedése, mely a szemölcsös részen egyáltalában nem jár súlyosabb tünetekkel, a tüszös részen már vitalis indicatiót képezhet a sebészeti beavatkozásra. A szemölcsös részen a jóindulatú daganatok fekélyesedése természetüknél fogva csak a legritkább esetek közé tartozik. A tüszös részen ülő daganatok azonban, tekintetbe véve azt, hogy itt a falat egyrészt már anatómiailag is szőkébb résen halad keresztül és másrészt a tüszös rész physiologice minden nyelési műveletnél (a garatzár alkotórészét képezvén) ad maximum szűkül, mechanikai és chemiai ingereknek is inkább vannak kitéve, ezért fekélyesedésük is gyakrabban fordul elő. Ez a megkülönböztető kórisme szempontjából fontos és számbaveendő mozzanatot képez. A nyelven előforduló jóindulatú daganatok között nem szövettani beosztás alapján, hanem gyakoriság tekintetében első helyen az angiomákal kell foglalkoznunk. Ezek között leggyakoriabb az angioma cavernosum, mely ritkán literes, rendesen venosus és veleszületett, bár fejlődik felnőtteknél is. A nyelv parenchymájában, de a nyakhártyában is képződhetnek egyes vagy többes számban (Sendlerz). Rendesen a nyelvhát elülső részén, a nyelvcsúcshoz közel fordulnak elő, de előjöhetnek, bár ritkábban, a nyelvszélen és az alsó felületen is. (Fayrers) Csak kissé emelkednek ki a nyelv felszíne fölé, felettük a nyakhártya ép és rajta keresztül sötétkék vagy kékes-vöröses színezéssel tűnnek át. Puha tapintatúak, tartalmuk lassan egyenletes nyomással kiszorítható, de a nyomás megszűntével hirtelen újból megtelnek. Lassan növekednek, rendesen alig diónagyságúak. Kivételesek a következő esetek : Länderer 51 éves egyénnél a bal nyelvfélre terjedő ökölnagyságú angioma cavernosumot ír le. Reverdin J.A 8 éves leánynál görcsöileg meghatározott tiszta angioma cavernosumot irtott ki, mely a nyelv elülső részéből indult ki és makroglossiát okozott a nyirokedények részvétele nélkül. A nyelvgyökön előforduló angiomák igen ritkák, így tertin11 e részen fejlődött két mogyorónyi nagyságú angioma cavernosumról, Fischer G.12 egy a nyelvgyökből kiinduló, a torok képleteire és a nyelv bal felére is kiterjedő angiofibromáról referál. Érdekes Santesson 13 közleménye egy angiosarcomáról, mely 3 év alatt fejlődött és a nyelv felét foglalta el. Górcső alatt a sejtek, vérerek és az intercellularis és vascularis kötőszövet is hyalin átváltozást mutattak.