Orvosi Hetilap, 1903. október (47. évfolyam, 40-43. szám)

1903-10-04 / 40. szám

i.,e«. ШЯ1- . ■'ir-i-----r- 1903. 40. sz. ORVOSI HETILAP Ezen, szerintem nagyon komoly figyelmet érdemlő közlemény bevezetését képezi egy monographiának, mely ugyancsak a fenti czím alatt legközelebb önállóan fog megjelenni. Lényege röviden a következő. Az eddig gyakorolt prophylaxis, mely jóformán nem áll egyébből, mint a már megbetegedett egyének elkülönítéséből, igen kezdetleges és kétes értékű, ha a diagnosis nem állapíttatik meg elég korán, ami elég gyakran előfordul. Hogy ilyen, annak oka nem más, mint az, hogy nem ismerjük a betegségek okozóját, de ami még fontosabb ■— mert a felett, hogy itt is bizonyos parasiták szerepelnek, alig lehet kétség —, hogy nem ismerjük a kaput, melyen át a szervezetbe jutnak, és valljuk be: nem is fordítottunk eddig elég gondot arra, hogy a primaer infectio helyét megállapítsuk és felismerjük. Egy igen józan raisonnement útján Elgart azon eredményre jut, hogy az infectio leggyakrabban a száj, a garat és az első légző utakon át történik, s hogy ezeken a helyeken gyakran jelentékteleneknek látszó változások prodrámái a súlyos bántalomnak. Ha ez igaz — úgymond —, akkor kilátás lehet arra, hogy ezen első utak alkalmas desinfectiója által a kezdetleges stádiumban levő bajt coupirozzuk, sőt a mi több, elejét vegyük egyáltalában a fertőzésnek olyan egyéneknél is, kik a ragálynak nagyon ki vannak téve. Megóvhatnánk tehát a ragálytól olyan gyermekeket, kik kanyaróban vagy vörhenyben szenvedő gyermekekkel egy szobában tartózkodnak. Melyik volna itten a legalkalmasabb fertőtlenítő eljárás ? A toroköblögetés alig, mert a gyermekek gyakran nem képesek reá, de azért is, mert a folyadék nem jut minden helyre. Legjobbnak látszik a fertőtlenítő folyadékok porlasztása és inhalatioja, mert ki van mutatva, hogy ez által a desinficiáló szer még a tüdő mélyebb részeibe is jut. (Hogy ez tény, azt ref. saját kísérleteivel is kimutatta már ezelőtt körülbelül 22 évvel egy előadás alkalmával, melyet a budapesti kir. orvosegyesületben tartott.) Elgart dr. ezek után részletesen ismerteti azon eredményeket, melyeket a brünni kórházban elért, úgy hogy fertőzésnek kitett gyermekek naponként kétszer 5—5 perczig a következő oldatok egyikét porlasztott állapotban belehelték : 1. Aqua calcis, aq. dest. a. 2. Acid boricum 3°/o-os oldatban. 3. 0 05%-os jodtrichlorid-oldat. 4. 3°/o-os chlomatrium-oldat. (úgy látszik, az aqua calcisnak leginkább barátja a szerző. Említ esetet, ahol higítatlanul is alkalmazta.) Az eredmények feltűnően jók s nem haboznék kimondani azt, hogy Elgart dr. munkája óriási haladást jelentene a therapia és hygieniai prophylaxis terén, ha eredményei megerősítést nyernének. Nem hagyhatom azonban szó nélkül azt, hogy sok, alapjában véve rationális és való dolognak útját vágja az ajánlott módszerek gondatlan alkalmazása és kivitele. Erre Elgart is felhoz egy érdekes példát. Egy esetben kitűnt, hogy az inhalatio daczára ragályozás mégis bekövetkezett, pedig az, hogy ez a beteg kívülről hozta volna be a betegséget, ki volt zárható. Már-már kétkedett a szerző módszerének helyességében, midőn kitűnt, hogy az ápolónő az inhaláló készüléket nem tartotta rendben, úgy hogy az elporlasztandó desinficiáló folyadékból semmi sem került a beteg szájába. Az egész üveg telve maradt. Végre még azt kívánom félreértések kikerülése czéljából megjegyezni, hogy Elgart dr. távolról sem akar az elkülönítés, vagy a többi, ez idő szerint alkalmazott évszabályok (gondoskodás friss levegőről, ágyak és ágyneműek fertőtlenítése stb.) ellen fellépni, sőt ezeket igen szükségeseknek tartja. Módszere csak egy fontos kiegészítője a mostani eljárásoknak. Liebermann dr. —щшт-----jjgg|—V" ,• 'n:: 1—•• -у ■ 635 ✓ - A magyar irgalmasrend új kórháza. Az Irgalmasrend folyó hó 29-dikén avatta fel ünnepiesen budapesti új rendházát és kórházát. A kórházat 1901-ben kezdték építeni és a nyáron teljesen befejezték. A rend volt magyarországi tartományfőnöke, néhai Füzy Szaniszló sok évi munkálkodása után kezdett bele a nagy műbe, de váratlan halála megfosztotta attól a lelki gyönyörűségtől, hogy a kész műben gyönyörködhessék. Thuróczy Kornél, a rendnek ez idő szerint főnöke befejezte elődjének művét. Az ünnepies felavatást Vaszary Kolos herczegprímás akarta végezni, de gyengélkedése miatt Kohl Medárd püspök helyettesítette. Az új rendház és kórház a Margit-híd mellett, a Zsigmond utczában épült. A kétemeletes patkó alakú épület főhomlokzata a Zsigmondutczára szolgál és imponzáns képet nyújt. Zsigmond utczai része huszonnyolcz ablakos. Külsőleg az épület középső részét karcsú gothikus torony díszíti, ez alatt van a főkapu. A főkapu tágas előcsarnokba nyílik, ahonnan kettős, széles márványlépcső visz az emeletekre. Az előcsarnok jobb oldalán márványtáblán ez a felírás olvasható : Épült 1901—1903. évben Isten kegyelméből . Felsége I. Ferencz József Magyarország apostoli királya dicsőségteljes uralkodása, Füzy Szaniszló királyi tanékcsos, a vaskorona-rend és Ferencz József-rend lovagja, a magyar birodalmi Irgalmas-rend tartományi főnöke és Thuróczy Kornél perjelsége idejében, simonyi Semadam Sándor dr. országgyűlési képviselő, mint a Rend szindikusa közreműködésével, Kiss István műegyetemi magántanár és Fliegauf Károly műépítész tervezete szerint. Építette. Kauser Gyula építőmester. Az előcsarnok bal oldalát is márvány díszíti, melyet a Marczibányi- és Majthényi-családok czímere diszít, alatta ezzel a felírással. Az istenes Szent János által alapított irgalmas testvérek rendjének budai házát és kórházát nagylelkű és gazdag ajándékával 1806. október 15-dikén kelt alapító oklevelük tanúsága szerint megállapították: puchói és csókái Marczibányi István és hitvese, kesselőkeöi Majthényi Mária. A lelki vigasztalást és testi gyógyulást lelt és telendő betegek ezreinek hálája örök időkre fenntartja áldott emlékezetüket. A főbejárattól jobbra van a fogászati osztály. Az irgalmasok mindenkor nagy mesterei voltak a foghúzásnak és Budapesten is minden szegény ember ott szokta a fogát huzatat. Ezután a fogfájós beteget olyan fogászati osztály fogadja, amelyhez fogható az országban nincsen. A váróteremből nyíló foghúzó teremben több operatiós szék és hat vízvezetékkel ellátott tál van, úgy hogy a fogavesztett ember teljes kényelemben ápolhatja magát. Ezenkívül egy tágas helyiségben fogtechnikai laboratórium van, mindennel ellátva, amire ott szükség van. Ugyancsak a földszinten jobbról van az irgalmasok gyógyszertára, a legszebbek egyike a fővárosban, fényezetlen keményfaállványokkal s az állványok tetején fából faragott gránátalmákkal, mert a gyógyszertár a „Gránátalma”-hoz van czímezve. Nevezetes, hogy a gyógyszertár díszét kiváló magyar tudósok: Balassa János dr., Szabó József dr., Balogh Kálmán dr., Than Károly dr. és Lengyel Béla dr. szobrai adják. A főbejárattól balfelé van a sebészeti rendelő járóbetegek számára, a rendelőhelyiség orr-, fül-, gége-, szem-, bőrbajos és belső bajokban szenvedő betegek számára. Az első emeletet a sebészeti, a másodikat a belgyógyászati osztály foglalja el tágas kórtermeivel, külön betegszobáival, operáló, kötöző és laboratóriumi helyiségeivel. Minden kórterem mellett czélszerűen berendezett mosdóhelyiség és fürdőszoba van. Két-két kórterem között tágas négy ablakos társalgóterem áll a betegek rendelkezésére. A belgyógyászati osztályon 103, a sebészetin 92 ágy van. A földszinten van még egy kórterem beteg gyermekek számára 6 ágygyal, a szemészeti osztály 19 ágygyal és a bőrbetegek osztálya 35 ágygyal. A kórtermek magassága 4 és fél méter, szellőztetésük a pinczében elhelyzett szellőzőgépekkel történik, melyek a szűrőkön keresztül hajtják a termekbe a teljesen tiszta és pormentes levegőt. A gépek segítségével óránként háromszor lehet az összes betegtermek levegőjét friss levegővel kicserélni. A második emeleten van a díszes kápolna, karzattal, két sor paddal. Az oltár mögött emeletes magas ablakon van a díszes üvegfestésű oltárkép . Szent István, amint a magyar szent koronát felajánlja a Boldogságos Szűznek, ettől jobbra szent Szaniszló püspök, balról a rend megalapítójának, istenes szent Jánosnak üvegfestésű művészi képe. Amilyen mintaszerű a kórtermek építése, olyan a berendezésük is. A fehér-kék vaságyakban sodronybetét, lószőrmatracz, lószőrpárna és meleg takaró van. Az ágyak mellett üveglappal fedett vasszekrénykék állanak. Az összes helyiségek középponti fűtéssel és villamos világítással vannak ellátva. Az épület által körülvett, szépen parírozott udvar is a betegek sétahelyéül szolgál. Külön épületben van elhelyezve a kápolnaszerű ravatalozó helyiség — külön kocsibejáróval a Dunapart felől —, továbbá a halottaskamrák és a bonczolóterem. Az épület jobb szárnyában a rendház van. A rendfőnök díszes lakása fogadóteremmel, a házfőnök lakása és a rendtagok szobái itt vannak elhelyezve a két emeleten, míg a földszinten a tágas refektórium, társalgó-, olvasó- és dohányzó-terem foglal helyet. Ezek alatt van a gőzfőző-konyha, mely a legújabb főző-gépekkel van ellátva. Czélszerűen vannak elhelyezve a felvételi iroda helyiségei s a gőzmosó-konyha is. Az összes folyosók sütve vannak és két méter magasságig olajfestékkel vannak bevonva; a padló mindenütt sima keramitlapokkal van kirakva. E kórház nagy nyereség a főváros szegény betegei számára s az Irgalmas-rend e nagy áldozattal létesített kórházzal hálára kötelezte nemcsak a szenvedő emberiséget, de a főváros közönségét is, amely így egy teljesen modern kórházzal gazdagabb, mely gazdag tananyagával hasznot fog hajtani az orvosi kiképzésnek is. A kórház részletes leírását egy e napon kiadott illustrált emlékiratban találjuk. I ■ IRODALOM-SZEMLE: Összefoglaló szemle. A dysenteria aetiologiájáról. Közli: Marikovszky György dr. egyet, tanársegéd. (Folytatás.) 69. Lewkowicz: Dysonteriát okozó enterococcus. Przeglad lek. 1901. — 70. Lutz: Zur Kentniss d. Amoebenenteritis und Hepatitis. Cbl. f. Bakt. 1891. — 71. Maberly: Dysentery and its treatment etc. Lancet. 1897. — 72. Maggiora: Alcune osservazioni microscopiche e bacteriologiche fatte durante un epidémia di enteroeolite dissenterica. Giornale della R. Accad. di med. di Torino. 1891. — 73. Manner: Ein Fall von Amoebendysenterie und Leberabscess. Wien. kl. W. 1896. — 74. Manson-Galloway: Remarks on amoebic abscess of the liver. Brit, med. Journ. 1894. 1898-ban Harris46 35 amoebás dysenteria esetről számol be. Ezek közül 31 beteg amerikai volt (18 fehér, 13 néger), 4 pedig orosz zsidó. Az amoebás dysenteria tehát Oroszországban is előfordul. 1898-ban Le Count25 is közölt egy amoebás dysenteria esetet.