Orvosi Hetilap, 1915. március (59. évfolyam, 10-13. szám)
1915-03-07 / 10. szám
1915. 10. sz. ORVOSI HETILAP lehetőleg oldalt is záró fekete szemüveggel. A többi testrész megvédése óvatos adagolás mellett szükségtelen. Herczel tanár jóindulatának köszönhetem, hogy az osztály több mint 2 hónapja ily quartlámpával felszereltetett és hogy ez idő alatt a fagyási sérülések után visszamaradt nagy terjedelmű bőrhiányban, de ezeken kívül égési sebekben, contusiók után visszamaradt anyaghiányban, makacs fistulosus genyedő csontsebekben, mirigyduzzanatokban, decubitusban stb. szenvedő betegek tekintélyes számát részesíthetjük az ultraviolett sugarak jótékony hatásában. E hatás rendszerint már a 2.—3. besugárzás után tisztán észlelhető. Az eleinte profásabb váladékkiizzadás után az egyenlőtlen, hol túlburjánzó, hol visszamaradó sarjak helyébe egyenletesen tömött, kevés váladékot produkáló, majdnem száraz, egészséges sarjszövet lép. Ezzel együtt a sugarak hatása alatt az epithelialis sebszélen intenzív sejtszaporodás és vele a hámosodásnak szinte napról-napról követhető előhaladása indul meg. Egyik-másik betegünkön férfitenyérnél nagyobb bőrdefectusok 12 — 15 besugárzás után ujjnyi szélességig hámosodtak be; egy betegen, kinek egész talpa és sarka volt lemeztelenítve, 16 besugárzás után a talp közepén teljesen összeér a két hámszél, sarkán alig van hámtalan terület, úgy hogy rövid időn belül teljes hámosodás várható. Ha hozzáteszszük, hogy a hegek simák, egyenletesek, ellentállók és fájdalmatlanok, ez eredményeket kritikus mértékkel mérve is fényesnek kell mondanunk. Égési és contusiók utáni sebeken egészen hasonló eredményeket értünk el. Genyedő csontseb, fistula eseteiben eleinte szintén bőségesebb genyfolyás indul meg, melyet csakhamar a váladék csökkenése, necrosisos szövetrészek, sőt kisebb laza csontsequesterek kilökődése és általában a seb tisztulása, subjectív tekintetben pedig a fájdalmak csökkenése követ. Erősen genyedő sebeknél a genynek erősen fényresorbeáló képességénél fogva megfelelőleg erősebb besugárzást alkalmazunk. Az osztályra decubitussal került néhány betegen locális és általános besugárzást applikálunk, sajnos, sokkal rövidebb idő óta, semhogy a decubitusra való hatásáról objectív módon referálhatnánk. Az általános erőbeli állapotban beállott javulást és a hőmérséknek majdnem normálisra való leszállását azonban annyira egyezőnek találtuk már régebbi, gümőkórosokon szerzett tapasztalatainkkal, hogy azokat minden objectivitás mellett is a mesterséges napfény javára írhatjuk. Az ultraviolett sugaraknak a mirigyduzzanatokra való hatását szintén már régi kísérleteink folyamán oly kiválónak tanultuk megismerni, hogy később külön óhajtunk beszámolni róluk; itt csak annyit említünk meg, hogy két esetben ökölnyi nyaki lymphomákat 6—7 besugárzás után eredeti terjedelmük felére sikerült redukálni. Végül röviden megemlítem, hogy a sebgyógyulás és hámosodás elősegítésére gyakrabban veszszük igénybe a Bierféle venosus hyperaemiát és újabban a biebrichi Kalle-czég által gyártott pellidolt, leginkább 2%-os kenőcs alakjában. Meggyőződésünk, hogy a leírt eljárásokban, főleg a quartlámpában, oly módszerekkel és eszközzel rendelkezünk, melyekkel az említett elváltozásoknál, de talán az egész sebkezelésben is, a gyógyfolyamatnak leghatásosabb megrövidülését érhetjük el s így azok alkalmazását beteg katonáink érdekében a legmelegebben ajánljuk. Kísérletek a paralysis gyógykezelésére. Irta: Fabinyi Rudolf dr. főorvos és Selig Árpád dr. gyakornok. (Vége.) 1z. G. M., 33 éves, nős mázoló, családi terheltség, katona-korban syphilis, utóbb alkoholismus. 1911 nyara óta beteg. Másodszor van intézetben. Elég nyugodt, euphoriás, gyerekesen dicsekszik, erősen hanyatlott. Pupillái szabálytalanok s merevek, kifejezéstelen arcz, tremor, Romberg, ataxia, akadozott beszéd. Wassermann-reactio vérben + + +• Július 14.-től 5 injectiót kap 5°/6-os oldatból 1—5 cm 3-ig felhágó adagokban. Helyi reactio igen erős, fájdalmas, lobos. Fehér vérsejtek száma 6203-ról 9200-re nő, későbbi injectiókra még sokkal inkább: 23700-ig emelkedik. Hőemelkedés eleinte erősebb, néha több napon át 383°-tól 38'5°-ig. Testsúlya 70 kgr.-ról 81-re emelkedik. Injectio közben és után is állandóan jól érzi magát, dolgozna, de nagyzol. Wassermann-reactio a vérben negatívvá vált, Liquorban ellenben 0'2 cm3- rel az eredmény kétes, de 0'4 cm3-rel már -J. Pándy szintén kifejezetten positiv, míg Nonne-Appelt és Ross J. csak gyengén positiv. Továbbra is csendes, keveset foglalkozik, nagyobb fokban demens. Beszédzavara és a pupilla-reactio csekély, de észrevető javulást mutat. 8. R. F., 37 éves, nős pénzügyi titkár. 10 év előtt syphilis. 1911 nyara óta beteg, harmadszor van intézetben. Hangulata siránkozó, később derült, szellemi hanyatlás, feltűnő emlékezés-gyengülés. Pupillák gombostűfejnyiek, alig tágulnak. Tremor, Romberg, élénk reflexek, akadozó beszéd. Wassermann-reactio vérben + + +• Július 14-től fogva 5—6 naponként összesen 5 injectiót kapott 5%-os oldatból 1—5 cm 3-ig emelkedőleg. Helyi reactio csak később erősebb. Fehér vérsejtek száma 5500-ról 14700-ig emelkedik. Hőemelkedések eleinte rövidebbek, később tartósabbak, 38 2°-ig. Testsúly 86 kgr.-ról, 83 és félre csökkent. Wassermann-reactio injectiók után isjöjt. Állapota nem változott, nagyzási téveszmék, akadozó beszéd. November 6.-án súlyos paralyticus roham, napokon át öntudatlan, 13.-án exitus. Bonczolás mellőztetett. 9. R. G., 33 éves, nős kovács. Bátyja is paralyticus. Katona korában sanken Mértékletes alkoholismus. 1911 óta beteg, másodszor van itt, több hónapig tartó remissiója volt. Nagy fokban demens, tájékozatlan, lehangolt. Pupillái különböznek, merevek. Arczizomzat petyhüdt, tremor, Romberg, nagyfokú ataxia, beszédzavar. Wassermann-reactio vérben +-1-+• Testileg elgyengült. Július 14.-től fogva 5—6 naponként 5 injectiót kap 500-os oldatban 1 — 5 cm 3-ig emelkedőleg. Helyi reactio mérsékelten erős. Leukocytosis minden injectióra: a fehér vérsejtek száma 5200-ról átlag 15000-re, sőt 17501-ra emelkedik. A lázas reactiók is kifejezettek, minden alkalommal 38° felett. Testsúlya 69 kgr.-ról 71-re emelkedik. Gyenge, fekszik, továbbtartó testi és szellemi hanyatlás. Wassermann-reactio vérben és liquorban később is)——Nonne-Appelt, Ross J. és Pándy szintén mind erősen positiv. Előre haladó büdések. 1914 márczius 2.-án exitus. Bonczlelet: Pachy és leptomeningitis. Oedema és hyperemia piae matris. Pneumonia. 10. S. L., 39 éves, nőtlen, csendőrőrmester. Syphilise volt, pár hónapja beteg. Felhangolt, dicsekszik, nagyzol. Szellemi hanyatlás. Pupillái renyhén reagálnak. Leukoplakia, Romberg, patelláris reflexek hiányzanak, szótagbotlás. Wassermann-reactio vérben -j- -j- -J-. Később igen nyugtalan. Július 14.-től 5 naponként 5°/C-os oldatból összesen 3 injectiót kapott 1—3 cm3-ig emelkedő adagokban. Helyi reactiója igen intensív, kemény, lobos beszűrődés. Leukocytosis általában csekélyebb, a vérsejtek száma 4900-ról 7160-ra s később 12300-ra emelkedik. Hőemelkedése tartósabb, 38° körül. Utolsó injectio után hat nap múlva 39'1°. Rendkívül nyugtalan. Inrectiók kihagyattak. Wassermann-rectio marad. Súlyos izgalma egész októberig tart, azután is jókedvű, nagyzol, de nyugodtabb. Szellemileg és testileg hanyatlik. 1914 januárban megint igen izgatott, folyton gyengül, 19.-én exitus. Bonczlelet: Leptomeningitis és dilatatio ventriculorum cerebri, insufficientia valvulae semilunaris aortae. 11. F. B., 44 éves, nős, operai, karénekes. Felvétetett 1913 szeptember 25.-én. 8 hónapja beteg. 18 éves korában kenőkúrát végzett. Felvételkor euphoriás, kritikátlan, demens. Wassermann-reactio vérben —I—I—I— 1913 októbertől november 15.-ig tíz injectiót kapott 270 °/o-os oldatból, 12 cm-től 8 cm3-ig emelkedő mennyiségben. Az oltás helye mérsékelten duzzadt és fájdalmas, hőemelkedés maximuma 38 6° C., fehér vérsejtek száma 6600 és 15900 között ingadozik. A beteg az oltások után továbbra is euphoriás, dementiája progrediál. Pupillái alig reagálnak, térdreflexek nem válthatók ki. Később állandóan nyugtalan és álmatlan. A liquor cerebrospinalissal végzett Wassermann-reactio —1—1—Pándy, Nonne-Appelt és Ross J. is positív volt. 12. B. Z., 27 éves, nőtlen, ügyvédjelölt, 1, év óta beteg. 1913 szeptember 11.-én szállíttatott át a lövőház-utczai megfigyelőből, hol állítólag tuberculin-oltásokat kapott. Felvételkor euphoriás, nagyzási téveszmék, kisebbfokú dementia. Lankerja volt. Bemondása szerint apjának is volt luese. Pupilla-differentia és merevség. Térdreflexek fokozottak. A végzett Wassermann-reactio vérben + + +• Október 1.-től november 25.-ig tíz 21/a%-os injectiót kapott 2 cm3-től 7 cm3-ig emelkedőleg. Az oltás helye fájdalmas beszűrődött, a fehér vérsejtek szaporulata 8700 és 17400 között ingadozott, maximális hőemelkedés 39,4° volt. Oltások után végzett Wassermann-reactio liquor cerebrospinalisból is -4- -1—J—, Pándy, Ross J. és Nonne-Appelt szintén positív. A beteg állandóan euphoriás, beszédében szótagbotlás, pupillái fénymerevek, térdreflexei spasmusosak. A beteg testileg gyarapodott. Szüleinél hosszabb idei szabadságon volt. Jelenleg is állandóan jókedvű, szellemi képességeivel dicsekszik, hüdési tünetei jelenleg is fennállanak, de dementiája nem haladt előre. 13. R. H.,47 éves, nős, főkönyvelő. Már 1910 júniusa óta beteg. Ringer-sanatoriumban gyógykezelték. Felvétetett 1913 szeptember 11.-én. A beteg teljesen értelmetlen, tájékozatlan, nagy fokban elbutult. Egy bátyja öngyilkos, anyja pedig elmebeteg volt. 1910 február 24.-én Hiiltl tanár nyelvét operálta (carcinoma) Ugyanekkor salvarsant is kapott. Pupillái renyhén reagálnak, patellaris reflexei fokozottak, járása ataxiás, beszéde akadozó A végzett Wassermann-reactio vérben + + +• 1913 október 1.-étől november 25.-éig 10 21/2°/C-os oltást kapott 2 cm3-től 8 cm3-ig emelkedőleg; fehérvérsejtek 7100 és 19.100 között ingadoztak, maximális hőemelkedés 38° volt, az oltás helye azonban erősen duzzadt 131