Orvosi Hetilap, 1915. április (59. évfolyam, 14-17. szám)
1915-04-04 / 14. szám
1915. 14. sz. ORVOSI HETILAP még eleinte nagy mennyiségben képződő és erősen bűzös váladék könnyebb eltávolítását elősegítendő. Eseteim legnagyobb része a vaccinálás előtt különböző kezelésekben részesült, anélkül, hogy bajuk javulást mutatott volna. Néhány kortörténetet a következőkben közlök. B. A., 14 éves leány, állítólag 3 év óta van ozaenája, azóta megszakításokkal kezelés alatt áll. A bűzt ő maga is érzi és az már 2—3 méterről is jól érezhető. Vizsgálatkor mindkét orrjárat nyálkahártyája igen erősen atrophiás, sok pörk és váladék, amely igen erősen bűzös. Pharyngitis chron.sicca. Wassermann negativ. A melléküregek szabadok. Az orrváladékból coccobacillus foetidus Perez izolálható. Belőle készült vaccina, mely 1 cm3-ben ezer millió bacteriumot tartalmaz. 1913 november 3.-án első injectio, subcutan 1/10 cm 3, másnap legmagasabb hőmérséklet 383 ° C, subjective jól érzi magát, torka száraz, injectio helye nyomásra érzékeny. November 7.-én második injectio, 2/10 cm3, reactio mint előbb. November 12.-én harmadik injectio, 3/io cm3, jól érzi magát, kevesebb bűzt érez. Pörkképződés kevesebb, váladék hígabb. November 20.-án negyedik injectio, 4/16 cm3, az injectio után jól érzi magát, láztalan, hátában csekély fájdalom, injectio helyén fájdalmas körülírt beszűrődés. Következő injectiók 1 5 napos időközökkel. 10. injectio után szag alig érezhető, váladék igen kevés, nyálkahártya succulens. 12. injectio után rendelésről elmarad. 1914 február 9.-én 5 heti megszakítás után ismét megjelent, szagot csak néha érez, váladék nem távozik nagyobb mennyiségben. Orrvizsgálat: mindkét orrfélben az eléggé vérbő nyálkahártyán kevés pörk látható, melynek szaga nincs. A kezelés kezdete óta 3 kg-ot hízott, orrát hetek óta nem öblíti. Az orrváladékból a Pereziée coccobacillust ismét kitenyésztve, ebből új vaccina készül, melyből további 8 oltást kap, 6 napos időközökben és 1 cm 3-es adagokban. A 20. oltás után a hónapok óta nem öblített orr teljesen szagmentes, a váladék kevés. A váladékból többé nem sikerült a Perez-féle ozaena-bacillust kitenyészteni. K. E. 18 éves, K. R. 15 éves, K. Q. 13 éves testvérek. E. 6 év óta, R. 3 éve, G. 2 éve beteg. Mindhárom állandóan bűzt érez és mások is erősen érzik. Mindháromnak gyakran van fejfájása, a torkuk száraz. Status: E. plathyrhinia, középső kagyló elülső végén mindkét oldalt erősen beszáradt váladék, ugyanilyen váladék az elsorvadt alsó kagylókon. Idősült anaemiás garathurut. R. plathyrhiia, mindkét alsó kagyló nyálkahártyája, valamint a csont is erősen sorvadt ; az alsó és középső orrjáratban részben beszáradt, részben folyékony zöldessárga bűzös váladék; hasonló az orrgarat-üregben. Pharyngitis chronosicca consecutiva. G. mérsékelt plathyrhnna, igen nagy fokú atrophia, úgy az alsó, mint a középső orrjáratban nagymennyiségű részben beszáradt, részben folyékony zöldessárga bűzös váladék. Wassermann mindhárom esetben negatív. A melléküregek szabadok (Röntgen). Mindháromból Perez-féle coccobacillus kitenyészthető. Mindegyiknek külön vaccina készül, mely 1 cm3-ben ezer millió mikroorganismust tartalmaz. Első oltás 1913 november 21.-én, 6'10 cm3 vaccina subcutan. További oltások 5—6 napi időközben 00 cm3-rel emelkedő dosissal. 10. injectio után E. szagot nem érez, reggelenként nyomást érez orrgyöke táján, váladék kevés, könnyen távozik. R. és G. a szagot csak reggel érzi, mikor a váladék meggyülemlik. A váladék mennyisége lényegesen csökken. Mindhárom gyakori fejfájásban szenved. Az injectiókat 1 cm3-nyi adaggal 5—6 naponként folytatva, a 20. injectio után G. és R. orrnyálkahártyája succulens, váladék alig van, ez könnyen távozik, szag nem érezhető. E. orrnyálkahártyája szintén succulensebb, azonban rajta kevés tapadós pörk látható, melynek alig érezhető szaga van. S. F., 26 éves ápolónő, gyermekkora óta van bűzös, sok váladékkal járó ozaenája, mely 5 év óta erősebb, azóta környezete a szagot nagyon érzi. Kezelték öblögetéssel, ecseteléssel. Anyjának szintén ily bűzös orrhaja volt. Status praesens: kissé széles orrhát, mindkét, de különösen a jobb orrfél nyálkahártyája száraz, szürkés-zöld pörkökkel fedett, melyek igen erős, penetráns bűzűek. Mindkét, különösen a bal alsó orrkagyló nagy mértékben atrophiás, léczszerű, a középső orrkagylók szintén sorvadtak, a középső orrjárat tág. A bulla ethmoidalis kissé túltengett. Wassermann negatív. A melléküregek szabadok. Szaglás nincs. Többszöri tenyésztési kísérlettel mindig csupán Löwenberg- Abel-féle coccobacillus mucosus volt izolálható. Házi nyúlon végzett izolálási kísérlettel sem volt kapható Perez-féle coccobacillus. A Löwenberg- Abel-féle coccobacillusból készült vaccinából, melynek 1 cm.-ében ezer millió mikroorganismus van, 5—6 napi időközökben, 0,10 cm3-ként emelkedő dosist kapott, 10-szer egymásután, minden eredmény nélkül. Ekkor 4 más esetből készült polyvalens vaccinát kapott a szokott módon 10-szer. Az 5. injectio után a váladék kevesebb, könnyen távozik, a szag gyengül. A 10. injectio után a nyálkahártya mindkét orrfélben eléggé succulens, mérsékelt mennyiségű nem tapadó váladék van, mely kevéssé bűzös; a szagot a környezet nem érzi. Úgy a fent leírt eredmények, mint Perez, Hofer, Koffler és különösen Safranek-nek az Onotl-klinika gazdag anyagán végzett gyógyítási és állatkísérletei egészen határozottan mutatják, hogy a Perez-féle coccobacillus foetidus az ozaena specifikus kórokozójának mondható és szinte csodálkoznunk kell azon, hogy 14 évnek kellett eltelnie, míg Perez-nek az Annales de l’Institut Pasteur-ben 1899-ben megjelent részletes leírása elismerésre talált. Ebben annak is nagy része van, hogy Perez Európába kerülve, a bécsi és berlini klinikákon személyesen csinált propagandát elméletének, s amint látjuk, teljes eredménynyel. A teljesség okáért fel kell említenem, hogy a Löwenberg-Abel-félt bacilussal is történtek vaccinás kísérletek, és pedig Porter számolt be a Scottish otological and laryngological Society-ben 2 esetről, amelyekben az Abel-féle bacillusból készült autovaccinával javulást ért el Ozaenában. Hasonlóan nyilatkozik Porter később megjelent tankönyvében is (Diseases of the throat, nose and ear). Saját tapasztalataimból azt mondhatom, hogy a Löwenberg- Abel fée bacillusból készült autovaccinával nem tudtam eredményt elérni. Az ozaena körüli kutatások élénkítésében kétségtelenül nagy érdeme van az Alexander által megindított nemzetközi gyűjtőkutatásnak is, amely főképpen azt tűzte ki czéljául, hogy megállapítsuk, váljon az ozaena fertőző betegsége és kimutatható-e a bajnak egy egyénről a másikra való átterjedése. Hazánkban Ónodi vezetése alatt indult meg a mozgalom és reméljük, hogy a háború után lényegesen hozzájárulhatunk a kérdés tisztázásához. Alexander 1912-ben az ozaena irodalmát összeállítva, kritika tárgyává teszi a Perezbacillus kórokozó voltát és Grünwald dolgozatának ismertetésekor a következőket mondja: „Diese vernichtende Kritik Grünwald’s im Verein mit den zuvor erschienenen Einwendungen Lautmann’s gestatten uns wohl den Perez sehen Coccobacillus foetidus praenae der Geschichte zu überweisen, wenn es nicht seinem Entdecker gelingen sollte, beweiskräftigeres Material herbeizuschaffen.“ Az azóta elmúlt 3 év hozta a Hofer, Koffler és Safranek vizsgálatait, és minden valószínűség szerint Alexander-nek, mint a kérdés alapos kutatójának nézetváltozását. Perez-nek azon észlelete, hogy a coccobacillus foetidus kutyáról kerül az emberre, még nem nyert beigazolást. Erre vonatkozólag csupán egy adatot találtam az irdalomban, mely ugyan nem bakteriológiai vizsgálatok eredménye, hanem talán kissé túlzottan méltatott tapasztalaton alapszik. Duverger azt találta ugyanis, hogy az araboknál az ozaena csak a legalacsonyabb néposztályban és ott is csak elvétve fordul elő. Ezt annak tulajdonítja, hogy az arab undorodik a kutyától, annak még az érintését is kerüli. Duverger ezen észleletét mint Perez elméletét bizonyítót írja le. Ezen kérdés még alapos vizsgálat tárgyát kell, hogy alkossa. Magam igyekeztem ezen irányban tapasztalatokat szerezni, eddig azonban nem vagyok azon helyzetben, hogy a dologról pro vagy contra nyilatkozzam. Fontos dolog az, hogy az oraenás beteg idejekorán kerüljön észlelésünk alá, míg az orrban és garatban nincsenek olyan irreparabilis elváltozások, amelyek a kellemetlen bűzös váladék megszűnésével is betegségnek mondhatók. Ismernünk kell ezen okból az ozaena korai alakjait (Baumgarten, Fraenkel, stb.), és minthogy ezek olyan időben, mikor a jellegző szag még nem mutatkozik, nehezen kórjelezhetők, szükségesnek tartom, hogy minden gyanús esetben kutassunk a Perez-féle coccobacillus után és annak jelenlétében vaccinás gyógyítást alkalmazzunk. Az előhaladott esetekben, midőn a vaccinával már kedvező eredményt értünk el, megkíséreltem, különösen felnőtteken, a nyálkahártya sorvadása által feltételezett következményeket elhárítani. A túlságosan tág orrüreg e betegeken az orrlégzés elégtelenségének érzését váltja ki, annak minden következményével. Megkíséreltem tehát a már gyógyult betegek orrnyálkahártyája alá paraffin-depót-kat helyezni. Egy esetben az Ónodi-féle fecskendővel adtam megfelelő helyekre megfelelő mennyiségű paraffint, a másik betegen Hutter módszere szerint nagyobb paraffin-darabokat helyeztem az előzetesen lefejtett nyálkahártya alá, részint az oldalsó orrfalra, részint az orralapra. Az eredmény teljesen jaj Az orrlégzési zavar az egyikben teljesen elmúlt, a másikban lényegesen javult. A paraffin alkalmazása a már vaccinált betegen akár az egyik, akár a másik módon sokkal könnyebb, mint a nem . Duverger: Revue hebdom, de laryng. etc. 1914, 17. sz. 183