Orvosi Hetilap, 1921. november (65. évfolyam, 45-48. szám)
1921-11-06 / 45. szám
394 ORVOSI HETILAP majdnem a köldökig ér. Ez a képlet elég tömött, húsos tapintatú, felső vége harántirányú gerinczet alkot (4. ábra fg), mely a fundus uterit utánozza. Az uterusszerű képlet sagittalis síkban metszetett be s ekkor kitűnt, hogy két üregből áll (2. ábra A, B), melyek a fundusnál 8 mm. vastag fallal bírnak. A műtét alkalmával a bal üreget nyitották meg, melyben a bonczoláskor véralvadékkal kevert váladékot találtunk. A jobb üregben nyálkás anyag van. A baloldali tömlő inkább elől, a jobboldali pedig inkább hátul helyezkedik el (3. ábra A, B). 3. ábra. A méh horizontális átmetszete, mely a jobb és bal méhüreg elcsavarodását tünteti fel. A = a jobb hátulsó, B = a bal elülső méhüreg, a kettő között a ferdén hátulról előre haladó septum látszik; a = a jobb, b = a bal méhtestür, c = a jobb tuba, d = a flexura fala. Mindkét tömlő ürege a fundusnál egy-egy harántul oldalra futó csőbe folytatódik (2. ábra eb c’ b’, 3. ábra a, b), ezek folytatását pedig egy gyufaszálnál is vékonyabb tubaszerű képlet alkotja, mely fimbriákban végződik (2. ábra ab a’ b’), mellettük egy-egy borsónyi ovarium található. A jobboldali ovarium kisebb a normálisnál, hossza 8 mm., szélessége 2—3 mm., vastagsága 2 mm. A fent leírt kétüregű tömlő a szeméremrés felé egy keskeny csőbe látszik folytatódni, mely a szeméremrésbe nyílik (1. ábra d). 4. ábra. A húgyivarszervek s a végbél fényképe élüiről. a, b — a két vese; c, d — a kitágult ureterek; e · a húgyhólyag; /, g · a méh gerincze; h — a bal vagina; i · a kitágult sigmabél. A természetes nagyság 2/s-a. A bonczolás többi leletéből azt emeljük ki, hogy a szív kamrai sövényén egy kisebb hiány van. A bonczoláskor felvett diagnosis ez volt: Atresia recti cum dilatatione flexurae sigmoideae. Atresia urethrae. Hydronephrosis lateris utriusque. Vagina et uterus duplex cum dilatatione maioris gradus eorundem. Defectus septi ventriculorum cordis. * * * Az eset tüzetesebb vizsgálata alkalmával még a következőket találtam. A hólyag mögötti, két rekeszből álló képlet 9 cm. hosszú, haránt irányban 8 cm. széles és sagittalis irányban 3 cm. vastag. A kettős üreg lefelé egy 41/* cm. hosszú, keskeny, csillag alakú lumennel bíró, egyszerű, nem kettőzött üregű csőbe folytatódik (2. ábra gh,g’h 4. ábra d). Azt megállapítani, hogy ezen cső eredetileg is közlekedett-e az üregekkel, vagy vakon végződött-e, a műtét kapcsán történt sérülések miatt nem lehet. Ez a cső a szeméremzésbe nyílik, ahonnan a bonczoláskor szondával a tömlőkbe juthattunk. A két üreget egy izmos septum választja el egymástól (2. ábra /, 1. ábra), a sövény ferdén áll, jobb oldalról élülről halad hátra a bal oldal felé (3. ábra). A tömlő felső részén levő izmos falú csőszerű képletek (2. ábra be, b’ c’) a tömlő üregével közvetlen összeköttetésben állanak. A jobb oldali cső a jobb tömlő fundusának leglateralisabb pontján lép érintkezésbe az üreggel s lefelé és kissé oldalt halad (3. ábra a). A baloldali képlet ellenben a septum közelében nyílik be a tömlőbe, majd a tömlő előtt halad harántul s a tömlővel közös peritonealis borítékkal bír (3. ábra b). A bal cső hossza 3, a jobbé 2 cm. Mindkét tömlő nyálkahártyával bélelt. A tömlő felső részében a nyálkahártya a fundustól körülbelül 1 cm.-nyire lefelé szemölcsös (2. ábra ede, c’ d’ e’), az alsó, ettől lefelé eső rész nyálkahártyája pedig hosszirányú redőzöttséget mutat (2. ábra def, d’ e’ /’). Hymennek megfelő képződményt nem találtam. A genitalék különböző részeinek méretei elég nagy eltérést mutatnak egy normális fejlettségű leányújszülött genitaleitól, mint ez az alábbi táblázatból kitűnik. A szerv neve Jobb ovarium hossza —............. „ „ szélessége ................. „ „ vastagsága------------Tubák hossza _ — ..................... Baluterus test hossza------------Jobb „ „ — —- — — Mindkétoldali méhnyak hossza _ Vagina hossza .................................. Sinus urogenitalis hossza_______ Szeméremzés elülső-hátulsó átmérője Kisajkak elülső-hátulsó átmérője... A szövettani vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy a harántul futó csőszerű képletek (2. ábra be, b’ c') egyrétegű alacsony hengerhámmal vannak kibélelve s az alatta levő kötőszövet a hámot szemölcsök alakjában türemíti be. Mirigyeket itt nem találtam. A hámalatti kötőszövet sejtdús, a sejtek túlnyomóan orsóalakúak, közöttük kevés lymphocyta is található. A kötőszövet alatt collagén rostok által elválasztott simaizomnyalábokat találunk, melyek a lumen körül körkörösen rendeződnek. A nagy tömlők nyálkahártyájának hámja, megfelelően a makroskopos megjelenésüknek, eltérő a felső s az alsó részen. A felső részen (2. ábra ede, e d’ e’) magas hengerhámot, az alsó részen (2. ábra def, d’ e’ /’) pedig többrétegű laphámot találunk. A bal tömlő felső részében a hengerhám sok helyen levált. A hámsejtekben a mag basalis elhelyeződést mutat, ugyanitt a nyálkahártyában hengerhámmal bélelt mirigylumeneket találunk. A laphámmal bélelt alsó részen a hám és a kötőszövet határa hullámos, kifejezett papillák azonban nincsenek. Úgy a henger-, mint a laphám alatt sejt- és érdús kötőszövetet találunk. A kötőszöveti sejtek között vörösvérsejtek, lympho- és leukocyták is találhatók elég nagy számmal. A kötőszövet alatt nyalábos szerkezetű simaizomréteget találunk s bár az izomnyalábok között collagen rostok is vannak, a tömlő falának főtömegét az izomzat teszi. Az izomzat alatt, tehát a legkülső rétegben, laza kötőszövetet találunk, mely a subserosának felel meg s ezt borítja a serosa. A jobb tömlő histologiai képe teljesen azonos a baloldaliéval. Esetünk Normalis mm. eset mm.8 20 2 34 26 10 40—45 30 25 20 25 10 15 80 50 45— 7 15 10 20 1921. 45. sz.