Orvosi Hetilap, 1926. december (70. évfolyam, 49-52. szám)

1926-12-12 / 50. szám

1926. 50. sz. ORVOSI HETILAP táját mintegy leszorítja. Kubinyi esetére vonatkozólag az a tapasztalata, hogy elégedjünk meg mérsékelt con­­tinentiával is, mert az újabb műtéti beavatkozás nem egyszer éppen szövetveszteség folytán az eddigi ered­ményt is kockára teszi. Természetesen látni kellene a beteget, hogy biztosabban nyilatkozhassék. Kalledey Lajos: (szövege nem érkezett be). Frigyesi József (zárszó): Sinner hozzászólására megjegyzi, hogy kivételes körülmények között méhen­­kívü­li terhesség operálásánál lehet az ép rubát is ki­irtani vagy átjárhatatlanná tenni. Földes által említett eljárás lényegében a colpographia anterior, mely nem minden esetben vezet célhoz és nem lehet concurráló eljárása a Goebel-Stöckel-féle műtétnek. Tóth profes­­sorral egyetért, a Goebel-Stöckel-féle műtétet ő is rit­kán végzi. Kubinyi tanár esetében azt hiszi, hogy meg­kísérelhető volna a Goebel-Stöckel-féle műtét, egyéb­ként tányéralakú pessariummal javítana a helyzeten. Honvédorvosok Tud. Egy. nov. 30-i ülése. 1. Rőder István: Spondylitis deformans eseteket mutat be, kiemelve a betegség fontosságát honvéd­orvosi szempontból. Összehasonlítja a spondylarthritis ankylopoeticával és figyelmeztet a Röntgen-felvétel jelentőségére. A subjectív panaszokat (neuralgiás fáj­dalmak, paraesthesiák stb.) positív Röntgen-lelet alap­ján elfogadhatónak tartja. Simonyi Árpád: Felöltözött beteget járásáról le­het felismerni. Ha a bántalom a gerincoszlop felső részében van, teljes talppal, vigyázva lép a beteg; ha az alsó részen van, a Parkinson-bajnál jellegzetes pro­­pulzáló járást utánozza. 2. Lippay Arthur: 500 appendectomia kapcsán az appendiciu­s egyes honvédorvosi vonatkozású kérdései­ről értekezik. 1. Barcsay Kálmán: Ismerteti a közegészségügyi és társadalom­politikai kongresszus tárgyalási anya­gát, különösen a közegészségügy gyökeres reformjaira irányuló javaslatokat; felette kívánatosnak tartja, hogy a honvédorvosok is bekapcsolódjanak az építő munka azon részébe, amely hivatásukkal közelebbi kapcsolatba hozható. Ez a közegészségügyi ismeretek most országosan meginduló szélesebb körben való ter­jesztése, a preventio minden vonatkozásban való ér­vényre juttatása érdekében. A legénység oktatását központi rendelkezésekkel gondolja megvalósíthatónak, tehát intézményes módon s az egészségügyi reformiroda propaganda osztályának irányítása mellett. Az oktatónak a népbetegségek, lakás, táplálkozás, ruházkodás heigiénéjére s a foglalkozásból eredő egész­ségártalmakra kell kiterjeszkednie. A mai toborzá­si rendszer mellett a legénység ki­­cserélődése bár minimális, mégis kedvező eredmény várható a rendszeres s intenzív oktatástól. Közkórházi Orvostársulat dec. 1-i ülése. Sarbó Artúr elnök meleg szavakban emlékezik meg Terray Pál rendes tag elhunytéról, ki üléselnök is volt; emlékét jegyzőkönyvileg örökítik meg. 1. Starnberger Imre: Rostatömkeleg kitakarításá­val gyógyult retrobulbaris phlegmone esete. 24 éves nő­beteget mutat be, aki a Szent László-kórházban scarla­­tinával állott ápolás alatt s kinél baloldali retrobulba­ris phlegmone miatt, dacára a negativ orrleletnek, rostasejtkitakarítást végzett, melynek eredményekép a műtét előtti 40 C° hőmérsék normálisra esett és hét nap alatt a szemtünetek teljes visszafejlődése következett be. Esetéből a gyakorlat számára az a tanulság adódik, hogy retrobulbaris phlegmone esetében, ha annak egyéb aetiológiája nem deríthető ki, negatív orrlelet esetén sem szabad késlekedni a megfelelő rhinológiai beavat­kozástól. Campián Aladár: Az orr- és gégeklinika beteg­anyagán tett tapasztalatok szerint melléküregmegbete­­gedés complicatiójaként fellépő retrobulbaris phleg­mone nem tartozik a ritkaságok közé. Az aetiológiában a melléküregek gyulladásán kívül nem ritkán arc­­furunkulusok is szerepelnek; ez utóbbiak a sepsis ve­szélye miatt rosszabb prognosissal bírnak. 2. Erdély Gyula: a) Hernia duodenojejunalis acreta. (Egész terjedelmében megjelenik, b) Szokatlan megjelenésű agytályog. Annak bizonyítására, hogy az agytályog kórjelzésekor mennyire megbízhatatlan a tünetcsoportoknak négy szakba való felosztása, illetve hogy az egyes csoportokon belül mennyire cserben­hagyhatnak az egyes változó tünetek, bemutat egy 34 éves földművest, aki 1925 szeptemberig beteg nem volt, mikor is munka közben hirtelen eszméletlenség­gel járó jobb kézből kiinduló teljes féloldali tónusos görcs lepte meg, mely egyre sűrűbben és nagyobb intenzitással jelentkezve, teljes jobboldali paresis, mo­torikus aphasia mellett igen leromlott állapothoz ve­zetve, Winternitz osztályára tétetett át. He állandóan 37 C°-on alul, hidegrázás, fejfájás, hányinger sohasem volt, fehérvérsejtszám ismételten végezve 7600. A nagy nyomással ürülő liquorban semmi kóros. Röntgen-, Wassermann-felet, úgyszintén szemfenék-, orr-, torok-, fül- és mellkasi vizsgálat negatív, meningitises tünetek nincsenek. Feltárva a baloldali motorikus tájat, a dura mérsékelten feszült, az agy csak kissé boltosodik elő. A gyrus praecentralis alsó harmada táján, az arc, fel­kar és beszédzavaroknak megfelelő helyen koronányi területen a gyrusok halványak, puhábbak és széleseb­beknek látszanak. A középső és felső harmad határán, ötkoronányi területen a sulcusokat követő vénák men­tén szürkéssárga csíkok láthatók, melyek egy sub­­arachnoidalis acut exsudatum benyomását keltik. Punctiót végzünk hegyes kés beszúrásával először az alsó, fentebb említett puha területen, mert ennek helye a klinikai tünetekkel jobban egyezik, mint a jóval magasabban­­ fekvő exsudatumos terület. Három-négy helyen történt beszúrás negatív, most a feljebb fekvő területen, ahol a vénák mentén említett subarachnoi­­dalis exsudatum fekszik, de amely terület tapintásra semmi feltűnőt sem mutat, végzünk próbabeszúrásokat. A harmadik punctlóra 1/4 cm mélységben bűzös sűrű sárga geny buggyan elő. A subcorticalis kis almányi tályogot feltárjuk és Winternitz eljárása szerint „gummiujjal“ drainezzük. A műtét után eltelt 12 és­­A havi jólét azt teszi valószínűvé, hogy teljesen meg­gyógyult. Sarbó Artúr: Az agytályog kórjelzése, eltekintve azon esetektől, ahol a kiindulási pont adva van, vagy kiesési tünetek vannak aphasiával és leukocytosissal, igen nehéz. Lehetetlen a szakokra való beosztás alapján, amely rendesen utólagosan történik, amikor a lelet alapján következtetnek visszafelé a tünetekre. Az agy­tályog többnyire sectiós diagnosis, vagy néma terüle­ten ül s akkor nem kórismézhető, vagy­ ha kiesési tüne­teket okoz, akkor mint tumor kerül műtétre. Kilátásai igen rosszak, mert amikor ijesztő tüneteket hoz létre s a távolhatási tünetek is megvannak, akkor nem tudjuk mi okból, lágyulás veszi körül a tokot s hiába nyitja meg a tályogot a sebész, a végzetet csak ritkán tudja feltartóztatni. Ez az eset, mint szerencsés kimenetelű, figyelemre méltó. 3. Weiser Lajos: Carcinomatosis secundaria leptomeningum. 37 éves beteget acut meningitises tüne­tekkel szállították be az új Szent János-kórházba. 47­6 C° láz, 54 pulsus, eszméletlenség, tarkómerevség, dermographia, positív heriig-tünet voltak jelen. A liquorban Nonne-Appelt, Pándy + + +, Wasser­­maninreactio negativ. Sejtszám 270, ebből 80 fehérvér­sejt, főleg lymphocyta. Ezek alapján a klinikusok meningitises tuberculosisra gondoltak. Sectiónál ki­derült, hogy a gümős meningitis tüneteit a lágy agy­burkokra elterjedt rákos beszűrődés okozta. Makrosko­­posan csak vizes tejhez hasonló fehér megvastagodások láthatók a burkokon, hasonlóan ahhoz, amit lepto­meningitis chronicus fibrosus esetében látunk. Mikro­­skoppal azonban ezeken a területeken és az agyteker­­vények felületén lévő lágy burkokon rákos beszűrődés volt kimutatható, mely beszűrődés a sulcusok mentén az agyállományba is beterjedt. Ugyancsak ilyen, de erősebb fokú rákos infiltratio volt jelen a gerincvelői burkokon is. A kiindulási hely adott esetben a gyomor volt, amennyiben ennek kis görbületén egy cseresznye­nagyságú kifekélyesedett és számos kisebb szétszórt daganatos csomó volt, amelyek mikroskoposan adeno­­carcinomának bizonyultak. Önálló daganatcsomó sem az agyban, sem a gerincvelőben nem volt jelen. Minich Károly: Kiegészítésképen megemlíti, hogy nem meri elfogadni, miszerint bizonyos tumoroknál a praeagonalis szakban jelentkező psychikus zavarok ebben lelnék magyarázatukat, azonban lehet, hogy pl. 1365

Next