Orvosi Hetilap, 1928. szeptember (72. évfolyam, 36-40. szám)

1928-09-02 / 36. szám

1928. 36. sz­ ORVOSI HETILAP A gyomor és a, belek here,sóján, az erek lefutásának megfelelően, mákszemnyi szürkés göbök ülnek. A gyo­mor nyálkahártyáján több lencsényi vérzéses fekély. A jobb here tömöttebb, benne több fehéres heges góc. Szövettani lelet: A vesékben sok kisebb-nagyobb artéria belvilágát sejtdús sarjezővel szűkíti vagy zárja el oly módon, hogy az érfal rétegei határozottan nem különíthetők el. Bár némely énfalban fibrin is kimutat­ható, általában régi elváltozásokat találtunk. Több kis artéria lumen© tágult. A vese állománya gyakran hege­­sedett- Előfordulnak elhalások, környékükben sarjszö­­vettel- A májban a lebenykék periph­éri­ás része sok he­lyen magfestést nem ad, főleg ezeken a területeiken finom zsír­cseppek találhatók. Több májartéria fala meg­vastagodott, lumen© megszűkült. A szívizomzatban ér­elváltozásokat nem láttunk, csupán leukocytacsoportok fordulnak elő az izomrostok között. A bőralatti kötő­szövetben a kis artériák fala megvastagodott, az intima burjánzása következtében. Sok helyen érkörüli beszűrő­­dés is van s a szabad szemmel látott tályogok megtalál­hatók. A mellékvese artériáiban typusos érelváltozá­­sok. A lument ilyenkor sarjszövet osztja több részre vagy zárja teljesen el. A hypophysis mellső lebenyében nagyobb területen magfestés nincsen, de az elhalás határán erősebb szöveti reactio még nem észlelhető. A hypophysis nyelében oly artériát találtunk, melynek lumenét sarjszövet szűkíti meg. A here interstitialis kötőszövete mérsékelten felszaporodott. Több oly arte­ria található itt, melynek lumen© erősen megszűkült. A peripheriás idegek artériái vastag falúak, szűk lumenűek, adventitialis szövetük kere­ksejtektől beszű­rődött. Legkifejezettebben találhatók ezek az elváltozá­sok az alsó végtagok idegeiben. Néhány vénában rögö­­södést találunk. Zsírfestéssel, úgyszintén velőshüvely­­festéssel parenohymapusztulást kimutatni nem lehetett, a­­tengelyfonaliak épek. Az izmok ereiben jellegzetes ér­el­válto­zások vannak. Az érfal elastikus rétegei a kü­lönböző szervekben típusos hiányokat, illetve a hege­­sedés stádiumában szabálytalan megszaporodást mu­tatnak, fibrinf­estéssel pedig a fri­ss gócokban (felismer­hető az érfalat átitató fibrini­zzadmán­y. 3. eset: T. I. 36 éves férfi. Felvették 1925 augusztus 10-én a Telepy­ utcai kórház XII. belosztályára. A bete­get öntudatlan állapotban hozták a kórházba s ezért az anamnesis adatai hiányoznak. Jelen állapot: Mindkét alszár vizenyős, a tüdők felett részleges tompulat, a szívtompulat jobbra és balra megnagyobbodott, dyspnoe, arythmiás pulsus. A has diffuse érzékeny, a pupillák szűkek, fényre, alkalmazkodásra renyhén reagálnak. Babinsky, Oppenheim nincsen. Dermographia és garat­­reflex fokozott, a Kernig positiv. Jobboldalt prosis pal­pebrae, a sensorium zavart, a beszéd érthetetlen, han­gos­ felkiáltásokkal. A vizeletben fehérje positiv, az ü­l­­ledékben sok hyalin és szemcsés cylinder, fehér- és vörösvérsejt. Vérnyomás 165 Hg/mim, a hőmérséklet 36—38­5 C° között. A kórházi tartózkodás harmadik nap­ján szívgyengeség tünetei között meghal. Klinikai dia­gnosis: Uraemia? Meningitis tuberculosa? Boncolási lelet: Lesoványodott férfi hullája. Az alsó végtagok vizenyősek. A lép kétszeresére megna­gyobbodott, tömött. A máj megkisebbedett, felszíne egyenetlen s az azon haladó erek lefutásában apró csomócskák ülnek. A metszéslapon vastagfalú, sokszor rögösödött erek tűnnek fel apró heges gócok mellett. A gyomor erein, gyöngyfüzérszerűen elhelyezkedve, számos csomócskát találunk, hasonló elváltozások vannak a beleiken is. A vesék kissé megnagyobbodtak, a felület egyenetlen s azon számos, kissé kiemelkedő, világos­sárgás területet találunk, melyeket vérzéses udvar vesz körül. A behúzódott területek szürkés-vörösek. A met­­széslapon több éven kölesnyi csomócskák fordulnak elő, az erek egy része rögösödött. Az agyban eltérést nem találtunk. A nyirokcsomók testszerte duzzadtak. Szövettani lelet: A máj állományában több arté­rián trbrombussal kitöltött aneurysmák keletkeztek, más­hol viszont a lument hegszövet zárja e­l. Találunk hege­­sedést, burjánzó epecapillarisokkal. A tüdőben jellegze­tes periarteriitises gócot nem láttunk. Az infarctusok­­na­k megfelelően szervülő thrombusok láthatók az arté­riákban. Az infarctusok területén sok a leukocyte. A vese több artériája teljesen obliterálódott, máshol a lumen nagyfokban szűkült. A kéregállományban kiter­jedt elhalások vannak, helyenként az infarktusok már hegesedtek. A bélfal ereiben jellemző érelváltozások fordulnak elő. A mellékvese több artériájában találunk típusos elváltozásokat, néhol fibrinizzadmánnyal, má­sutt sarjszövettel. A sarjszövet nemcsak az intimára, hanem az egész érfalra kiterjed. A herében számos oly arteria található, melynek lumene elzáródott, illetve recanalisatio által több részre van osztva. Az inter­stitialis kötőszövet felszaporodott. Az agy erein kóros elváltozást nem találtunk. A lágyburkokban helyen­ként genysejtes beszűrődés van. A peripheriás idegek ereiben megvannak a jellemző elváltozások, de paren­chyma degeneratiót nem találtunk. Az izmokban ér­­gócok nem fordultak elő s nem találtunk ilyeneket a bőrben sem. 1. eset: B. B. 24 éves férfi. Felvétetett 1925 novem­ber 16-án a II. számú belklinikára, ahol előadta, hogy ezévi szeptember óta érzi magát betegnek. Testében mindenfelé szaggató fájdalmakat érez, különösen a vesetájat fájlalja. November eleje óta erősebben köhög, vért is köpött, 8 kg-ot fogyott. Jelen állapot: Az ideg­rendszer részéről kóros elváltozás nincsen. A jobb tüdő­csúcsban érdes­légzés, a pulsus rhythmusos, telt. Vize­letben fehérje nyomokban, fehérvérsejtszám 15.800, vörösvérsejtszám 4.200.000, haemoglobin 84%. A köpet nyakas, genyes, koch positiv. Wassermann: Sachs- Georgi negativ. Kórlefolyás: Szabálytalan lázmenet 36—39-5 C°-ig. Erős izomfájdalmai vannak. November 30-án hirtelen rosszul lesz, hánykolódik, eszméletlen, oldalfekvésben van, mindkét térdét behajtja, a szent­­golyófe fel és befelé rotáltak. Az inreflexek fokozódot­­tak, a nyelv a szájból kilóg. A liquornyomás 250 Hg/mm, Nonne, Appell positiv, tarkómerevség mutatkozik és Kernig positiv. A tarkómerevség két nap múlva oldó­dott. December 5-én tonicus clonicus görcsök lépnek fel, szája habzik, cornealis reflex hiányzik. A roham két percig tartott. December 6-án újabb roham s 12-én meghal. Klinikai diagnosis: Haemoptoe, Epilepsia, Tbc. palm. Meningitis tuberculosa? Boncolási lelet: Erősen lesoványdott férfi hullája. A szív kissé megnagyobbodott, a pericardiumon áttűn­nek a coronariák kis ágain, főleg a szív hátsó felszí­nén ülő kölesnyi görcsök. A pleurán fibrinlepedék van. A tüdőben elszórt sajtos gócok s két diónyi caverna. A lép megnagyobbodott, állománya lágyabb. A vesék kissé nagyobbak, a felszín egyenetlen s azon fakósárga kiemelkedések és sötétvörös behúzódások vannak. Előb­biek vérzéses udvarral vannak körülvéve s a metszés­lapon ékalakúak. A kis erek va­stagfalúak, sokszor rögösödöttek. A máj felületén több heges behúzódás- A hegesedésekben több vastagfalú rögösödött ér. A vékonybelek kis artériáin kölesnyi és valamivel na­gyobb fehéres csomócskák ülnek, sokszor gyöngyfüzér­szerűen elhelyezkedve. A hasnyálmirigy metszéslapján vastagfalú rögösödött erek emelkednek ki s a farki részben ékalakú, szürkés-vörös elhalás. Bal here alsó részében több kisebb elhalásos terület. Az agy gyrusai ellapultak, különösen a bal frontális lebeny tája. A bal gyrus frontalis mediusban apró pontszerű vérzések vannak. A nucleus caudatus caputja előtt vezetett met­szési síkon kitűnik, hogy a gyrus frontalis superior baloldalon lágyult, fehérállománya fel van puhulva. A lágyulás folytatódik hátrafelé is és a parietalis lebenyen végigterjed úgy, hogy a corpus callosum fölött csak a fehérállományra szorítkozik. A gyrus postcentralis táján az agy kéregállománya a velőállo­mány felé elmosódott. Az agy bal féltekéje, különösen mellül, pedemás és a középvonalon át a jobb félteke felé nyomul. Az agy erein szabad szemmel ércsomókat nem láttunk. Szövettani lelet: A vesében, főleg a felszínhez közel, infarktusszerű elhalások találhatók. Az arteriae rectae ágain az érfal körülírt kitágulása észlelhető s itt az elastikus rostok megszakadnak s a falban fibrin­­izzadmány található. Az adventitiában viszont lympho­­cyták, plasm­asejtek és fibroblastok szaporodtak fel, melyek nincsenek szigorún az ér környékére lokali­­zálva, hanem az erektől távolabbra is terjednek. Több ér környékén haemosiderin tartalmú sejtek találhatók. A máj ereinek elváltozása hasonlít a veseerek elválto­zásához s kiterjedt nekrosisok is vannak. A pankreas állományában borsónyi aneurysmákait találtunk, rész­ben thrombussal kitöltve, körülöttük nekrosisokkal s vannak obliterált artériák is. Előfordul, hogy egymás mellett több aneurysma helyezkedik el. A szívizomzat­ban metszeteinken érgócokat nem találtunk. A herében typusos érelváltozások mellett több nekrosis fordul elő. A bélfal erein jellemző érváltozások észlelhetők. A hypophysisben, pajzsmirigyben, lépben érelválto­zást nem találtunk. A peripheriás izmokban számos érgép található., Hasonlóképen a peripheriás idegekben 1015

Next