Orvosi Hetilap, 1937. július (81. évfolyam, 27-31. szám)
1937-07-03 / 27. szám
81. évfolyam, 27. szám. Budapest, 1937. július 3 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN VIDAKOVITS KAMILLÓ REUTER KAMILLÓ JENEY ENDRE FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ TARTALOM: Kopits Jenő: A gümős csont- és izületi gyulladások conservativ gyógykezelése. (687—690. oldal.). Szántó Géza: Műtéti megterhelés és bözérnyomás (690—692. oldal.). Radnai Pál és Welsz Rezső: A cukorbaj keringéspathologiai szövődményei. (692—695. oldal.). Rechnitz Kurt és Makara György: Trichomonas vaginalis Donné, 1836. (695—697. oldal.). Romhányi (Reichenbach) József: Csecsemők és gyermekek bőrének érzékenysége különböző baktériumokkal szemben. (698—699. oldal.). Gajzágó Dezső és Göttbe Oszkár: Lehet-e szamárköhögést kétszer megkapni? (699—701. oldal.). Garamvölgyi Károly és Garamvölgyi Dezső: A vörösvérsejtek halometrikus átmérőjének változásáról szívbajok compensatiója és decompensatiója folyamán. (701—703. o.). Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (105—108. oldal.). Lapszemle: Belorvostan. — Szülészet. — Szemészet. — Gyermekgyógyászat. — Fülészet. — Fogászat. — Bőrgyógyászat. (703—705. oldal.). Könyvismertetés. (705—706. oldal.). Egyesületek ülés jegyzőkönyvei: (706—709. oldal.). v. Simon Tibor: Feltűnő bírói ítéletek az elmekórházi elhelyezések ügyeiben. (709—710. oldal.). Vegyes hírek: (710. oldal és a borítólap III. és IV. oldalán.). A gümős csont- és izületi gyulladások conservativ gyógykezelése. (Klinikai előadás.) Irta: Kopits Jenő dr., egyet rk. tanár. A csontok és ízületek gümős bántalmai kórbonctanilag annyira összeszövődtek egymással, hogy azok észszerűen csak együtt tárgyalhatók. Az ízületekre a gümős gyulladás legtöbször az ízületeket alkotó csontokról terjed át, viszont az ízületi képletek gümős megbetegedése az ízületi porcok pusztulása útján jut a csontra, midőn azután az ízületek minden alkatrésze gümős gyulladásának a combinatiójával állunk szemben. Ennek megfelelően a csontok és ízületek gyulladásának a gyógykezelése sem választható külön egymástól, hanem ugyanazon eljárások, mutatis mutandis, ugyanazon irányelvek szerint alkalmazandók együttesen mindkettőnek a gyógyítására. A gümős gyulladások sebészeti és conservativ gyógykezelése nem állítható szembe egymással, nem is szolgál egyik vagy másik eljárás szabad választásunkra, hanem a kettő kiegészíti egymást, a kereset szerint, szigorú javaslatok alapján. Nem volt ez mindig így, mert a régibb időkben volt korszak, midőn már a betegség kezdeti szakában igyekeztek a csontgócot erőteljes sebészi beavatkozásokkal (primaer resectiók, amputatiók König, Garré) a szervezetből eltávolítani, abban a felfogásban, hogy a megbetegedés a szervezet egyetlen csupán a csontra szorítkozó megbetegedése, melynek gyökeres kiküszöbölésével sikerül a szervezetet mentesíteni a gümős fertőzéstől. Már ebben a korban ellenkező álláspontot foglalt el Balssa és tette közzé tapasztalatait (1852) a gümős izületi gyulladások conservativ gyógykezeléséről s ajánlotta azt széltében. A gümős csontmagbetgedések kórszármazása ismeretének a fejlődésével világossá lett, hogy a szervezet elsődlegesen más helyen nyitott kaput már a fertőzésnek s a fertőző anyag később kedvező körülmények között, onnan kerül a csontba, másodlagosan okozva annak gümős megbetegedését. A csont- és izületi betegség tehát a szervezet általános gümős meghegedésének csak egyik localisatiója. Ezek tudatában hiábavalónak látszott a csontgóc radicalis sebészeti kiirtása, ha a gümős fertőzés annak ellenére a test egyéb helyén tovább lappang a szervezetben. Ilyen elgondolások teremték a gümős csont- és izületi betegségek gyógyítását szélsőséges sebészeti irányból conservatívabb eljárások alkalmazása felé. Ebben ismét hazánkfiának, Bollingersen.-nak van hervadhatatlan érdeme, aki a csont- és izületi gümőkórt gyógyító orthopaedy-módszerének a kidolgozásával, e célra szolgáló készülékeinek a megszerkesztésével, nagyban elősegítette úgy külföldön, mint itthon a coinservatív gyógymód elterjedését. ( Miben áll a conservatív gyógyítás? A beteg csont, illetve ízület olyan kedvező körülmények közé helyezésében, mely alkalmassá teszi azt, a szervezet ellentállóképességeinek a fokozásával, a gümőkór meggyógyulására. Már ebből is láthatjuk, hogy a conservatív gyógykezelési mód két részre oszlik: helybelileg a beteg testrészek ellátására és a szervezet általános gyógyítására. A helybeli ellátás a beteg testrész nyugalomba helyezésében, tehermentesítésében s a gyulladás végső kimenetelében fenyegető deformálódás kifejlődésének megakadályozásban áll. Általános nézet szerint az egyes testrészek már akkor is nyugalomba vannak, ha az egész test vízszintesen fekszik. Ez azonban csak az egészséges testre áll. A gümősen megbetegedett ízület vagy gerinc vízszintesen fekvő helyzetében sincs teljes nyugalomban, mert ilyenkor is a görcsösen összehúzódott izmok kénytelenek rögzítve tartani akaratlagos beidegzésükkel a fájdalmas beteg ízületet vagy a gerincet. Ha az ilyen beteg gyerme elalszik, éjjel felsír álmából, mert izmai elernyedésével azonnal megszűnik az ízület rögzítettsége és a beteg tokszalag rongálása következtében beáll fájdalmassága. A beteg ízület rögzítése az izomzat beidegzésével mindig bizonyos kóros beállításokat feltételez, melyek kifejlődése részben az ízületet áthidal izomzat dynamikai elosztódásától, részben magának az ízületnek a mechanikájától függ. Röviden így fejlődnek ki az ízületi zsugorodások, melyek a gümős ízületi gyulladásoknak mindig, a kórismére döntő jelentőségű, kisérői. Az ízület nyugalombahelyezését csak a beteg testrész olyan tökéletes rögzítésével érhetjük el, mely teljesen feleslegessé teszi az izomzat ösztönszerű, az