Orvosi Hetilap, 1951. november (92. évfolyam, 44-47. szám)
1951-11-04 / 44. szám - Szentiványi Andor - Filipp Géza - Legeza Ireneuszné: Dohányallergiás vizsgálatok
89* ORVOSI HETILAP 1951. 44 megemlítenünk, hogy a kiképzési eljárásokhoz használt mellékanyagok allergén szempontból szintén figyelembeveendők. De ezeken kívül szerepet játszik még a raktározott, fermentálandó és fermentált dohánylevelek bacterium- és penészgombaflórája is, így az aspergulus glaucus, penicillium glaucum, mucor racemosus, penicillium brevicaule, bact. micoides, bact. coli, bact. prodigiosum, bact. bactocladium. (3) Bár az a tény, hogy az irodalomban ilyenirányú érzékenységet kimutatni nem tudtak, részben pedig, hogy a szárított dohánylevelekben nagyszámú activ enzum van jelen, melyeknek hatására a fermentálási folyamat csekély nedvességű anyagban is végbemegy, amikor bacterium fejlődés és működés már nincs (4), a bacteriumok és penészgombák szerepét allergén szempontból inkább theoreticus jelentőségűvé teszi. A dohányallergiás megbetegedések második csoportjába, a dohányzással kapcsolatosan, a dohányfüst útján létrejövő érzékenyítések tartoznak. A dohányzás, mint lepárlási folyamat esetében, allergén szempontból bizonyos fokig másképpen alakulnak a viszonyok. Ilyenkor a parázsfelületen szabaddá váló égési produktumok — pyridin, pyrrolidin, methylpyrrolidin, ammonin — jönnek allergenként számításba. (5) Befejezésül — az allergén kérdésével kapcsolatosan — még annyit, hogy azok hőállóak, dializálhatók, vízben oldódnak, ultraviolett és röntgensugarakkal szemben resistensek. Ami a sensibilisálás módját illeti, inhalatios, vagy contact úton való érzékenyítésről van szó. Az inhalatio lehetősége jön szóba dohánygyári munkásoknál, dohányzóknál, vagy olyan nem dohányzóknál, akik foglalkozásuknál, vagy egyéb életkörülményeiknél fogva rendszeresen dohányfüstös helyiségekben kénytelenek tartózkodni. Érintkezés útján történhetik a sensibilizálás dohányárusoknál, dohánytermeléssel vagy megmunkálással foglalkozóknálstb. Előfordul azonban az is, hogy a sensibilisálás kettős, pl. ilyen lehetőség fennáll éppen a dohánygyári munkások eseteiben, ahol a szóbajövő anyagok belégzési és érintkezési allergénként egyaránt hatásosak és hol érintkezéssel sensibilisálódik először a szervezet és később az anyag belégzése is kiváltja a tüneteket, hol megfordítva. A továbbiakban szeretnénk még rövid áttekintést adni a dohányallergia irodalmáról. A dohányárusok, cigarettasodrók, dohánygyári munkások foglalkozási dermatitiseinek allergiás jellegére hívja fel a figyelmet Blaisdell (6), Stauffer (7), Moncorps (8) és Harkavy—Rosenberg (9). Dohányzás hatására fellépő Quincke-pedemáról számol be Morawit( 10). Harkavy—Hebald—Silbert (11), épp úgy, mint Schulzberger és Felt (12) olyan állapotként definiálják a thrombangitis obliteranst, amely majdnem szabályszerüleg az ereknek specificus dohánytúlérzékenységére áll elő; hasonlóan nyilatkozik Kaiserling (13), valamint Coca (14) is. Harkavy (15) és munkatársai angina pectoris okaként állapítottak meg egyes esetekben dohányallergiát. Egy dohányidiosyncrasias esetről számol be Hanhart (16). Leírtak ezen kívül asthmát, rhinitis vasomotoriát, migraint, a gyomorbélinactus allergiás manifestatiót. Fontos még továbbá az a megfigyelés, hogy a dohányallergia és dohányexpositio tartama alatt allergiás reactiók voltak megfigyelhetők tápszer- és gyógyszerallergénekkel szemben, melyek a dohány kikapcsolásával megszűntek. (17) Vizsgálatainkat a debreceni dohánygyári gépi fermentáló dolgozóin végeztük. Előzetes anamnesis és teljes fizikális vizsgálat után bőrérzékenységi próbákat (dohány-, nikotin-, histaminérzékenység) végeztünk, majd serumcomplementet, — cholesterint, —- aranysolt, valamint minden esetben vérképben az eosinophiliát határoztuk meg. 15 esetben Prausnitz—Küstnerpróbát végeztünk. A histaminérzékenység vizsgálata 1/10.000-s histaminhígítással, a dohányérzékenységé azon dohányfajta levelének vizes oldatával történt, amilyen akkoriban az üzemben feldolgozás alatt állott, a nikotonérzékenységé pedig a Sachsen W. gyári nikotinkészítményének előírás szerinti 1/1.000-is hígításával. Itt kiegészítőleg megjegyezzük, hogy az idevonatkozó közlemények szerint a szerzők legnagyobb része a dohánytúlérzékenységnek a nikotintúlérzékenységtől való eldifferentiálása miatt, a bőrpróbákhoz külön dohány-, valamint külön nikotinmentesített dohányoldatot használt fel. Mi ettől eltekintettünk és ehelyett inkább külön gyári nikotinkészítménnyel dolgoztunk. Tekintettel arra, hogy vizsgálataink idejében túlnyomóan a Virginia dohány termelése folyt, oldatunk is ennek a fajtának leveléből készült, márpedig tudvalevő, hogy a savanyú kémhatású füstöt adó dohányok vizes oldatának forralásakor keletkező gőze és lúg hozzáadása nélküli párlata is savanyú és nikotintól mentes, mivel ezekben a dohányfajtákban az összes lúgok lekötésére elegendő sav van. Ilyen a Virginia dohány is. (Gärtner.) A dohánykivonat a következőképpen készült: A gondosan megtisztított és finoman szétmorzsolt dohánylevélhez 20-szoros mennyiségű kivonó folyadékot adtunk (a kivonó folyadék elkészítése: I. oldat: KELPO* 3.63 gr., Na* HP04+12 HaO 14.31 gr., NaCl 50.0 gr., Aqua dest. ad 1 liter. II. oldat: 4%-os cárból. A két oldatból egyenlő mennyiséget keverünk össze és 4-szer annyi 0.85% NaCl-al hígítjuk), majd Toluol fölérétegezése és előzetes rázás után 24 h.-ig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Utána átszűrés, centrifugálás és a megtisztított folyadék vegyhatásáinak beállítása, majd a sterilitás biztosítása következett. (Berkefeld gyertyán való filtrálás, tenyésztés, állatoltás.) A dohánykivonat ellenőrzése a klinika nem allergiás 1415