Orvosi Hetilap, 1960. június (101. évfolyam, 23-26. szám)
1960-06-05 / 23. szám - Rothman István: Dermatológiai kutatások
ORVOSI HETILAP 1960. 23. AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR., DARABOS PÁL DR., FISCHER ANTAL DR., HIRSCHLER IMRE D R„ LENART GYÖRGY DR. SÓS JÓZSEF DR., SZÁNTÓ GYÖRGY DR., WALD BÉLA DR.1 Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 1. A bőrfelület szabad zsírsavainak biológiai jelentősége Az utolsó két évtizedben osztályunk részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan és miért termeli az emberi bőr azt a complex lipoid keveréket, amely beolajozza a bőr felületét és szőrzetét. Ez a látszólag elméleti probléma gyakorlati klinikai szempontokból merült fel. 1941-ben kellemetlen járvány ütötte fel a fejét New York-ban s onnan villámgyorsan terjedt Nyugatra, az Egyesült Államok nagyobb városaiba. A járvány kórokozója az Európában jól ismert pathogen gomba, a mikrosporon audouini, amely elsősorban gyermekek hajzatos fejbőrét támadja meg. Onnan a hajszál állományába hatol, a kóros hajszál eltörik és ily módon körkörös terjedéssel növekedő kerek gócok keletkeznek, amelyekben a hajszálak csaknem tövükig letöredezettek. A gócok finom hámlást is mutatnak. E fertőzésnek régen ismert különleges jellegzetessége spontán gyógyulása a pubertás idején, továbbá az a sajátossága, hogy a felnőttek hajzatos fejbőre kevés kivétellel immunis e fertőzéssel szemben. A chicagói járvány csúcsfokán 30 000 elemi iskolás gyermek fertőződött s ugyanakkor alig fél tucat felnőtt hajzatos fejbőrén lehetett ilyen gombás betegséget kimutatni. Különböző okok indokolták azt a feltételezésünket, hogy a bőr felületén levő zsíroknak a pubertás alatti valamilyen változása okozza ezt a különös jelenséget, mert a serdüléskor a faggyúmirigyek, a felületi zsírréteg főforrásai, szembeszökően megnőnek. Saját méréseink szerint a mirigyek átlagos köbtartalma háromszor akkora a felnőttön, mint pubertás előtti gyermekekben, s a zsírelválasztás is háromszorosára nő. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a fejbőr hajzsírja nagymennyiségű szabad zsírsavat tartalmaz; súly szerint a zsírnak 20—30%-át szabad zsírsavak képezik, s ezek a zsírsavak gátolják pathogén gombák növekedését. A vizsgált gombaféleségek között a mikrosporon audouini a legérzékenyebb fajtának bizonyult. A szabad zsírsav frakcióit alkalmunk volt részletesen megvizsgálni. Erre a célra felnőttektől 45 kg halat gyűjtöttünk össze borbélyüzletekben. Weitkamp dr., az indianai Standard Oil Társulat kiváló olajchemikusának közreműködésével a haj aether extractumából a szabad zsírsavakat klasszikus chemiai módszerekkel választottuk le, s a keveréket fractionált destillálásnak vetettük alá. Az analysis azt mutatta, hogy a hajzsírok a telített, normális (egyenes, nem elágazó szénláncú) szabad zsírsavaknak CT-től C22-ig meglepően teljes homológ szériáját tartalmazza. A cukor- és zsíranyagcserében majdnem kizárólag csak páros szénatomszámú vegyületekkel van dolgunk, mert a szervezet organikus vegyületeit nagyrészt kétatomos szénvegyületekből építi fel. Azonban az emberi hajzsírban megtalálhatók voltak a páratlan szénatomszámú Cr, Cl, Cn, C13, Chl és C17 zsírsavak is. Az egyes izolált és azonosított zsírsavak fungistatikus hatását vizsgálva azt találtuk, hogy a C9—C13 szénlánchosszúságú zsírsavak a leghatásosabbak, továbbá a páratlan szénszámú vegyületek hatásosabbak,mint a páros számú szomszédaik. Ezek a páratlan szénszámú zsírsavak teljes mértékben gátolták a mikrosporon audouini szaporodását, ha 1 : 500 000 hígításban adtuk in vitro a táptalajhoz. ORVOSI HETILAP 101. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM, 1960. JÚNIUS 5 A chicagói egyetem bőrgyógyászati osztálya Dermatológiai kutatások * írta: ROTHMAN ISTVÁN dr. * Örömmel teszek eleget a szerkesztőség megtisztelő felkérésének, hogy az Orvosi Hetilap jubiláns évfordulói alkalmából röviden beszámoljak osztályunk tudományos munkásságának egynéhány témájáról.