Orvosi Hetilap, 1960. június (101. évfolyam, 23-26. szám)

1960-06-05 / 23. szám - Rothman István: Dermatológiai kutatások

ORVOSI HETILAP 1960. 23. AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 185­7-BEN Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR., DARABOS PÁL DR., FISCHER ANTAL DR., HIRSCHLER IMRE D R„ LENART GYÖRGY DR. SÓS JÓZSEF DR., SZÁNTÓ GYÖRGY DR., WALD BÉLA DR.1 Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 1. A bőrfelület szabad zsírsavainak biológiai jelentősége Az utolsó két évtizedben osztályunk részlete­sen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan és miért termeli az emberi bőr azt a complex lipoid keveréket, amely beolajozza a bőr felületét és szőr­zetét. Ez a látszólag elméleti probléma gyakorlati klinikai szempontokból merült fel. 1941-ben kellemetlen járvány ütötte fel a fe­jét New York-ban s onnan villámgyorsan terjedt Nyugatra, az Egyesült Államok nagyobb váro­saiba. A járvány kórokozója az Európában jól is­mert pathogen gomba, a mikrosporon audouini, amely elsősorban gyermekek hajzatos fejbőrét tá­madja meg. Onnan a hajszál állományába hatol, a kóros hajszál eltörik és ily módon körkörös terje­déssel növekedő kerek gócok keletkeznek, amelyek­ben a hajszálak csaknem tövükig letöredezettek. A gócok finom hámlást is mutatnak. E fertőzésnek régen ismert különleges jelleg­zetessége spontán gyógyulása a pubertás idején, továbbá az a sajátossága, hogy a felnőttek hajzatos fejbőre kevés kivétellel immunis e fertőzéssel szemben. A chicagói járvány csúcsfokán 30 000 elemi iskolás gyermek fertőződött s ugyanakkor alig fél tucat felnőtt hajzatos fejbőrén lehetett ilyen gombás betegséget kimutatni. Különböző okok indokolták azt a feltételezésünket, hogy a bőr fe­lületén levő zsíroknak a pubertás­ alatti valamilyen változása okozza ezt a különös jelenséget, mert a serdüléskor a faggyúmirigyek, a felületi zsírréteg főforrásai, szembeszökően megnőnek. Saját méré­seink szerint a mirigyek átlagos köbtartalma há­romszor akkora a felnőttön, mint pubertás előtti gyermekekben, s a zsír­elválasztás is háromszoro­sára nő. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a fejbőr haj­zsírja nagymennyiségű szabad zsírsavat tartalmaz; súly szerint a zsírnak 20—30%-át szabad zsírsavak képezik, s ezek a zsírsavak gátolják pathogén gom­bák növekedését. A vizsgált gombaféleségek között a mikrosporon audouini a legérzékenyebb fajtának bizonyult. A szabad zsírsav frakcióit alkalmunk volt rész­letesen megvizsgálni. Erre a célra felnőttektől 45 kg halat gyűjtöttünk össze borbélyüzletekben. Weitkamp dr., az indianai Standard Oil Társulat ki­váló olajchemikusának közreműködésével a haj aether­ extractumából a szabad zsírsavakat klasszi­kus chemiai módszerekkel választottuk le, s a ke­veréket fractionált destillálásnak vetettük alá. Az analysis azt mutatta, hogy a hajzsírok a telített, normális (egyenes, nem­ elágazó szénláncú) szabad zsírsavaknak CT-től C22-ig meglepően teljes homo­lóg szériáját tartalmazza. A cukor- és zsíranyagcse­rében majdnem kizárólag csak páros szénatom­számú vegyületekkel van dolgunk, mert a szervezet organikus vegyületeit nagyrészt két­atomos szén­vegyületekből építi fel. Azonban az emberi haj­­zsírban megtalálhatók voltak a páratlan szénatom­számú Cr, Cl, Cn, C13, Chl és C17 zsírsavak is. Az egyes izolált és azonosított zsírsavak fungi­­statikus hatását vizsgálva azt találtuk, hogy a C9—C13 szénlánchosszúságú zsírsavak a leghatáso­sabbak, továbbá a páratlan szénszámú vegyületek hatásosabbak,­­mint a páros számú szomszédaik. Ezek a páratlan szénszámú zsírsavak teljes mérték­ben gátolták a mikrosporon audouini szaporodását, ha 1 : 500 000 hígításban adtuk in vitro a táptalaj­hoz. ORVOSI HETILAP 101. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM, 1960. JÚNIUS 5 A chicagói egyetem bőrgyógyászati osztálya Dermatológiai kutatások * írta: ROTHMAN ISTVÁN dr. * Örömmel teszek eleget a szerkesztőség megtisz­telő felkérésének, hogy az Orvosi Hetilap jubiláns év­fordulói alkalmából röviden beszámoljak osztályunk tudományos munkásságának egynéhány témájáról.

Next