Orvosi Hetilap, 1963. május (104. évfolyam, 18-21. szám)

1963-05-05 / 18. szám - Bagdy Dániel: A véralvadás néhány elméleti és gyakorlati kérdése

felületi, mind a spriccelő kapilláris vérzések csillapí­tásában éppen úgy, mint a keményagyburter kis vér­zések megszüntetésében; rendszeres használata ma már nélkülözhetetlen. 10 évre visszatekintő klinikai megfigyeléseink arról tanúskodnak, hogy a vérzéscsillapító fibrin­­terméket kapott egyén szérumában sem a termék felszívódása alatt, sem a felszívódási folyamat be­fejeződése után nem jelennek meg olyan ellen­anyagok, amelyek a bevitt termékből készült an­tigénnel reagálnának. Ugyancsak negatívnak bi­zonyultak a marhaszérummal végzett kontrollvizs­­gálatok is (56). A krónikus osteomyelitisek és osteitisek gyó­gyítására a fibrin-thrombinpor felhasználásával Winter (57) új, korszerű eljárást dolgozott ki. Az eljárás lényege az, hogy fibrin-thrombinporral antibiotikumok (penicillin, streptomycin) jelenlétében masszív, porckeménységű sajátvérkoagulumot készít, ezt az eltávolított beteg csontrészlet és sarjszövet he­lyére ülteti s a sebet elsődlegesen zárja. A masszív koagulumba zárt antibiotikumok lassú felszívódása tartósan biztosítja a kedvező feltételeket a gyógyulás­hoz: a nagy fibrintartalom elősegíti az üregnek kötő­szövettel, majd carlus­sal való gyors kitelődését. Mini­fg 200 eset alapján megállapítható, hogy az új el­járás lerövidíti az osteomyelitises, osteitises betegek kórházi ápolási idejét s a végtag funkcióképességének helyreállítása is lényegesen kevesebb időt vesz igény­be, mint bármelyik más, ismert kezelési mód esetén. Az égések fibrinkoagulációs therápiája több évtizedes múltra tekint vissza (58, 59, 60). A fib­rin-thrombinpor antibiotikumokkal, elsősorban pe­nicillinnel a korábbiaknál kedvezőbb lehetőséget nyújt I. és II. fokú égési sebek helyi kezelésére. Ez a preparátum mindazokkal az előnyökkel ren­delkezik, amelyeket az ilyen célra használatos ké­szítményekkel szemben támasztanak. Könnyen sterilezhető, baktericid hatású, a sebfelszínt nem izgatja, nem mérgező hatású. Nagy nedvszívó ké­pességénél fogva meggátolja toxikus anyagoknak az égett felületről történő felszívódását; a sebfelü­letre szórva azon jól megtapad, a belőle kioldódó thrombin koagulálja a szivárgó plazmát, ezáltal megakadályozza a plazmacsurgást; a fibrin révén a felülethez jól alkalmazkodó, összefüggő steril vé­dőréteg kialakulását biztosítja, amely alatt a re­generáció a legkedvezőbb feltételek közt folyhat le. A lyophil fibrin-thrombinpor alkalmazása kikü­szöböli a gyakori és fájdalmas kötésváltást. Gegesi- Kis és Lánczos (61) az új fibril­koagulációs eljárás alkalmazásával kapcsolatban igen jó eredményekről számoltak be. Az I. és II. fokú égések helyi kezelésé­vel a gyógyulási napok számát jelentékeny mértékben sikerült lecsökkenteniük. A fibrinfilmek és fibrincsövek az agy- és idegsebészetben alkalmasnak mutatkoztak a ke­mény agyburok pótlására, a meningo-cerebralis összenövések megakadályozására, idegvarratok be­­hüvelyeztetésére, védelmére. Ezek a készítmények kiküszöbölik a heges szövet­burjánzás veszélyét, védelmük alatt a regeneráció kedvező feltételek között folyik le. Az alloplasztikus anyagokkal szemben (gumi, cellofán, stb.) az az előnyük, hogy meghatározott idő elteltével felszívódnak s ezután a szöveti reak­ció is nyomtalanul eltűnik (62, 63). A bioplasztok gyógyászati jelentősége a hely­reállító sebészet területén nyilvánul meg. Ezek a különleges fibrintermékek az eddig alkal­mazott különféle fémekkel és műanyagokkal szemben olyan prothesisek, amelyek a szöveti vándorsejtek ál­tal termelt fermentek hatására lassan felszívódnak s így a normál anatómiai-élettani viszonyok helyreállá­sának lehetősége adott. Arthoplasztikai műtétekben való felhasználá­suk (64) kitűnő eredményekkel járt. IRODALOM: 1. Schmidt A.: Zur Blutlehre. Leip­zig. 1892. — 2. Morawitz P.: Ergeb. Physiol. 1905. 4. 307. — 3. Laki K.: Z. Physiol. Chem. 1942. 273. 95. — 4. Bagdy D.: Acta Hung. Physiol 1949. 2. 18. — 5. Jaques L. B.: Biochem. J. 1943. 37. 344. — 6. Baum­berger J. P.: Amer. J. Physiol. 1941. 133. 206. — 7. Lyons R. N.: Nature 1945. 155. 633. — 8. Bagdy D. és mtsai.: Acta Hung. Physiol. 1948. 1. 197. — 9. Sei­bert F. B. és mtsai.: Arch. Biochem. 1948. 18. 279. — 10. Consden R. és Stanier W. M.: Nature 1952. 169. 783. — 11. Szára I. és Bagdy D.: Biochim. Biophys. Acta 1953. 11. 313. — 12. Szára I. és Bagdy D.: Acta Physiol. Hung 1953. 4. 229. — 13. Bagdy D. és Szára I.: Kísérletes Orvostudomány 1955. 7. 300. — 14. Szára J. és Bagdy D.: Kísérletes Orvostudomány 1953. 5. 329. — 15. Baker B. E. és Pederson J. W.: Abstracts ACS. 1953. 290. — 16. Bagdy D.: Nem publikált kísérletek. — 17. Szára I. és Bagdy D.: Vegyipari kutatóintéze­tek közleményei. 1954. 4. 248. — 18. Bagdy D. és Szá­ra I.: Acta Physiol. Hung. 1955. 8. 179. — 19. Lóránd L. : Biochem. J. 1952. 52. 200. — 20. Bagdy D. és Szi­lágyi T.: Experientia 1953. 9. 104. — 21. Bagdy D. és Szilágyi T. és Jávor T.: Kísérletes orvostudomány 1952. 4. 262. — 22. Bagdy D. és Szilágyi T.: Kísérletes Orvostudomány. 1953. 5. 245. — 23. Szilágyi T. és Bag­dy D.: Z. Immunitätsforsch. 1955. 7. 420. 424. — 24. Szilágyi T. és Bagdy D.: Kísérletes Orvostudomány 1955. 7. 420. 424. — 25. Cohn E. J. és mtsai.: J. din. Investigation 1944. 23. 471. — 26. Bering E. jr.: J. din Investigation. 1944. 23. 586. — 27. Bagdy D. és Mihályi E.: Nem publikált kísérletek. — 28. Bagdy D. Gerendás M. és Winter L.: Acta Physiol. Hung. 1951. 2. 493. — 29. Bagdy D. és Gerendás M.: 141.438. sz. magyar szabadalom. — 30. Ebbecke U.: Dtsch. Med. Wschr. 1952. 77. 1623. — 31. Bagdy D. és mtsai.: Or­vosi Hetilap 1951. 92. 953. — 32. Bagdy D. és mtsai.: Zbl. Chirurgie 1952. 77. 848. — 33. Bagdy D.: Ma­gyar Kémikusok Lapja. 1953. S. 226. — 34. Gerendás M. : Therapia Hung. 1959. 7­­8. — 35. Winter L. Be­nedek T. és Bagdy D.: Zbl. Chirurgie 1953. 78. 469. — 36. Afra D.: Zbl. Neurochirurgie 1960. 20. 78. — 37. Afra D., Bagdy D. és Gerendás M.: Kísérletes Orvos­­tudomány 1951. 3. 373. — 38. Afra D. és mtsai.: Or­vosi Hetilap 1955 96. 97. — 39. Bailey O. T. és mtsai.: J. Neurosurg. 1947. 4. 465. — 40. Remete T., Kiss I. és Székely O.: Katonaorvosi Szemle 1955. 8. 808. — 41. Afra D., Bagdy D. és Gerendás M.: Acta Med. Hung. 1957. 11. 1. — 42. Pataky Z. és mtsai.: Acta Morph. Hung. Suppl. VII. 1956. 25. — 43. Pataky Z. és mtsai.: Kísérletes Orvostudomány. 1957. — 44. Pa­tár P. és Bagdy D.: Magyar Nőorvosoik Lapja. 1957. 20. 347. — 45. Zinner N., Gerendás M. és Bíró T.: Acta Med. Hung. 1955. 7. 217. — 46. Zinner N.: Acta Morph. Hung. Suppl. VII. 1956. 15. — 47. Gergely R. és Csil­lag A.: Ref. Gerendás M.: Therapia Hung. 1959. 7. 8. 48. Berentey Gy. és Kalabay L.: Ref. Gerendás M.: Therapia Hung. 1959. 7. 8. — 49. Matkó L. és mtsai.:

Next