Orvosi Hetilap, 1969. július (110. évfolyam, 27-30. szám)
1969-07-06 / 27. szám - Varga Margit - Jobbágyi Péter - Köteles György - Mezey Pál - Döklen Anna: Photodermatitis és katarakta
1540 ORVOSI HETILAP tininnel indukált osztódását. Nasyleti és mtsai (12) hasonló piperazinszármazékkal (N,N’-bis-) 3-bromopropyonyl(-piperazine), melyet rák chemotherapiás szerként ismernek, humán leucocytákban, az általunk is alkalmazott módszerrel sejtoszlási zavart, polyploiditást és endoreduplicatiót észleltek. Az említett dózissal kezelt patkányok peripheriás vérlymphocytáiból 72 órás incubálás után készült chromosoma preparátumok vizsgálata azt mutatta, hogy — bár a kezelt állatokból származó lymphocyták nagyjából ugyanolyan mitosis értékeket mutattak, mint amilyet a nem kezelt állatok 72 órás lymphocyta tenyészeteiben láttunk, azonban a kezelt állatok chromosomáinak finomabb analysise nem volt kivihető. A chromosomák anyaga egyneművé vált és a szokásos festési eljárásokkal igen kevéssé volt festhető, ily módon esetleges chromosoma-aberratiók vizsgálata megbízhatóan nem volt elvégezhető. A 7. ábrán, mely normál patkány chromosoma-setjét mutatja, jól követhető a chromosomák spiralis szerkezete. A 8. és 9. ábrán, melyek az előkezelt állat chromosomáit mutatják, látható a chromosomák anyagának structurátlansága, a teljesen egynemű anyag festékszegénysége, ami feltehetően a chromosoma DNS szegénységével függ össze. Mindezek alapján a tárgyalt vegyület humán kataraktogén hatására vonatkozóan feltételezzük, hogy a vegyület az epithelsejteket károsítja és ezáltal a lencserost differentiálódási folyamatát zavarja, mely kóros structurájú, vagy fehérjeösszetételű rostok megjelenésében nyilvánul meg. Természetesen nem zárható ki ez idő szerint ez a lehetőség sem, hogy a drog a már differentiálódott rostok molekula componenseihez kapcsolódva a különböző fehérjék vagy nucleinsavak összerendezettségét, quaterner structuráját károsítja. A kérdés eldöntéséhez további vizsgálatok szükségesek. összefoglalás: A szerzők új minor tranquillans káros mellékhatásairól számolnak be: a napfénynek kitett bőrterületeken dermatitis, a haj és szőrzet depigmentálódása, V2—372 év múlva jellegzetes, gyorsan progrediáló katarakta fejlődött ki. A vegyület piperazin származék, hatásmechanizmusának tisztázására állatkísérletek történtek. A kísérleti állatok egy részénél bullosus keratitis jött létre. Bár klinikailag lencseelváltozást még nem észleltünk, a kezelt állatok peripheriás leukocytáinak chromosoma-elváltozásai mutathatók ki. IRODALOM: 1. Bock, R., Swain, J., Amer, J. Ophth. 1963, 56, 808. — 2. Böszörményi Z.: Gyógyszereink. 1965, 15, 46. — 3. Crane, C. V.: Amer, J. Ophth. 1963, 56, 307. — 4. Dencker, S. J., Enoksson, P.: Acta Ophthal. 1966, 44, 397. — 5. Francois, J.: Ophthalmologica. 1961, 142, Suppl. 517. — 6. Frandsen, E.: Acta Ophthal. 1964, 42, 108. — 7. Greiner, A. C., Berry, K.: Canad. Med. Assoc. J. 1964, 90, 663. — 8. Haffner, Sz.: Fogorv. Szle. 1964, 57, 321. — 9. Kuncz E.: Orv. Hetil. 1962, 103, 19. — 10. Masuda, J., Niskio, T.: Acta Soc. ophthal. jap. 1963, 67, 828. — 11. Mathalone, M. B. R.: Brit. J. Ophthal. 51, 86. — 12. Nassleti, C. E., Walden, J. M., Spencer, H. H.: Cancer Research. 1965, 25, 275. — 13. Pavlik A.: Gyógyszereink. 1966, 16, 311. — 14. Poor, F.: Gyógyszereink. 1966. 16, 356. — 15. Radnót M.: Orvosképzés. 1965, 40, 467. — 16. Radnót M., Varga M.: Annal d’Oculistique. In press. — 17. Rábai K.: Gyógyszereink. 1966, 16, 277. — 18. Széll K., Nagy G., Kerteri K.: Gyógyszereink. 1966, 16, 85. — 19. Szórády I., Mile, I.: Orv. Hetil. 1967, 108, 651. — 20. Zelickson, A. S., Zeller, H. D.:: JAMA. 1964, 188, 394. — 21. Zlatoron Szt.: Gyógyszereink. 1965, 15, 426, 7. ábra. Kezeletlen normál patkány lymphocyta metafázis phytohemagglutinin (PHA) kezelés után, 72 órás tenyészet, 8. és 9. ábra. Piperazin származékkal és ultraibolya sugárzással együttesen kezelt patkányok lymphocyta, különböző mértékben sérült metafázisai. PHA-val történt kezelés után, 72 órás tenyészet.