Orvosi Hetilap, 1986. április (127. évfolyam, 14-17. szám)
1986-04-06 / 14. szám - Rudas László - Fazakas Sándor - Rácz Rozália - Vajtai György - Kovács Gábor: Calcium antagonista megvonás szerepe a perioperatív coronaria spasmusban
re esett, az artériás nyomás 60 Hgmm-ről prompt 150 Hgmm-re emelkedett, az EKG elváltozások visszafejlődtek, ettől kezdve a beteg keringése stabil volt. A postoperatív időszak zavartalan volt. Smnfarctusra utaló EKG jel nem alakult ki, az enzimvizsgálat értéke (CK МВ) a normális tartományban volt. Műtét után 4 hónappal bal kamrai angiocardiographiával kitűnő bal kamra functiót igazoltunk, a coronarographia jó graft functiót bizonyított. (3. ábra, B) Mindhárom esetben a műtétet az osztályunkon szokásos módon, általános mély hypothermiában (14—16 °C), intermittale aorta lefogásban végeztük. Az egész test hypothermiát a myocardium felületi hűtésével (jégkása localis alkalmazása) egészítettük ki. Az egyes aorta lefogások időtartama 20 és 30 perc között váltakozott. A proxymalis anastomosisokat részleges aorta kirekesztésben, teljes coronaria átáramlásban készítettük el. A betegek laboratóriumi paramétereit folyamatosan ellenőriztük, a rohamok kezdetekor egyik esetben sem észleltünk alkalózist, elektrolitzavart. Az intraoperatív esetek mellett két ízben észleltük egyértelmű C. S. jelentkezését a közvetlen postoperatív időszakban. 4. eset: Sz. A.-né 39 éves nőbeteg. A ramus descendens anterior szűkülete miatt került sor bypass műtétre. Az eseménytelen műtét után 2 órával az intenzív osztályon EKG-n ST-elevatio jelentkezett, majd teljes ATV block alakult ki. A ritmuszavar az igazoltan ép domináns jobb coronaria spasmusára utalt. Sublingualis nifedipine (10 mg) és i. v. papaverin (40 mg) adását követően állapota rendeződött. 5. eset: P. I. 57 éves férfi. Subendocardialis infarctus zajlását követően coronarographiával igazolták a ramus descendens anterior és a ramus obtus marginalis súlyos szűkületét. Eseménytelen kettős bypass műtéte után egy órával, az intenzív osztályon, EKG-n ST elevatio alakult ki, ezzel egyidőben arterias systoles vérnyomása 70 Hgmm-rel esett, a bal pitvari középnyomás 40 Hgmm-re emelkedett. 10 mg nifedipine sublimguális adását követően i. v. 240 mg theophyllint kapott, ezt követően állapota gyorsan rendeződött. A későbbiek során a postoperativ időszak zavartalan volt. A perioperativ C. S. diagnosisának tényezőit Buxton és mtsai klasszikus közleményükben (2) a következőkben foglalták össze: — Reversibilis, visszatérő, 2 mm-t meghaladó ST elevatio. — Egyéb okkal nem magyarázható tensio-esés. — Átmeneti A—V block, vagy kamrai ritmuszavar. — Az ischaemiás segmenst ellátó koszorúér ép. 3. ábra, 3. eset. A) Műtét előtti koronarographiás vizsgálat. A jobb coronaria töltésekor retrograd irányból telődik kollaterális hálózaton keresztül az anterograd irányban teljesen elzáródott ramus descendens anterior B) Műtét utáni coronarographiás vizsgálat. A bypass grafton keresztül telődik a ramus descendens anterior 4. ábra: 3. eset. EKG és nyomás-regisztrátum a műtét megkezdése előtt, majd sternum nyitásakor. 5 mm-es ST elevatio. 80 Hgmm-es nyomásesés. 25 mm/mp papírsebesség. Standard ll-as EKG-elvezetés