Orvosi Hetilap, 1987. január (128. évfolyam, 1-4. szám)
1987-01-04 / 1. szám - Rusznák Miklós - Hadházy Csaba - Koháry Emőke: Az echocardiographia szerepe az acut kardiológiai ellátásban
jának nagysága a légzéssel (összefüggésben) változik. A 2. ábrán ugyanazon beteg 2D-s parasternális hossztengely menti felvételét mutatjuk be, melyen látható, hogy a szívet folyadék veszi körül. A sürgős punctio kapcsán leszívott folyadékmenynyiség 850 ml volt. Punctióra került betegeinkben a pericarditis oka chruraemia, tüdőcarcinoma metastasisa és SLE voltak, de más szerzőkhöz (5) hasonlóan számos olyan esetünk is volt, ahol idiopáthiásnak véleményeztük a pericarditist, mert bizonyítható egyéb okot nem találtunk. Az exsudatióval járó pericarditis megítélésében nemcsak az epi- és pericardium különválása a fontos jel, hanem a fali pericardium és a bal kamrai endocardium mozgásának amputúdója is (18, 40) (mert fibrotizáló, ill. constrictiv pericarditis csak ennek ismeretében különíthető el). 2. Natív billentyűk mozgási rendellenességei A mitralis billentyű normális működéséhez nemcsak a vitorlák, hanem a chorda tendinea, a papillaris izom, a myocardium és az anulus fibrosus fiziológiás structurája és hibátlan működése is szükséges. A billentyű tartószerkezetének károsodását leggyakrabban myocardialis infarctus, myocardium fibrosis és infectius endocarditis okozza, de spontán is kialakulhat (4, 26, 29). Chorda tendinea ruptura esetén a vitorla „cséphadaró”-mozgást végez, mozgásamplitúdója megnő (4), máskor a vitorla prolabál (26). 20 vizsgálattal fenti tüneteken kívül az interatrialis septum kóros mozgását is megfigyelték, ugyanis a végdiaszoléban feltűnően convex formát mutatott a jobb pitvar felé (37). A papillaris izom dysfunctiója eredményezheti a billentyű prolapsusát, de előfordulhat, hogy a mitralis billentyű záródási pontja a bal kamra csúcsa felé tolódik el (29). A 3. ábrán 60 éves férfibetegünk M-mód felvétele látható, akiben a mellső mitralis vitorlához tartozó chorda tendinea infectiós endocarditis miatt rupturált s ennek következtében a mellső vitorla nagy amplitúdójú, szabálytalan mozgást végzett, diastoléban felcsapódott az interventricularis septumhoz. (Műtéttel igazolt eset.) 3. Műbillentyű dysfunctio A műbillentyű dysfunctiók közül az egyik legsúlyosabb, rapid lefolyású, rossz prognosisú betegség a műbillentyű thrombosis (6, 24, 33). Nagyon fontos a korai felismerés és az azonnali műtét, mert egyébként 2—3 napon belül halálhoz vezethet. Négy műbillentyű thrombosisos betegünk volt (33), akik közül egyet Kabikinase kezeléssel sikerült megmenteni, egy esetben műtét történt, de a keringési elégtelenség már visszafordíthatatlan volt. A 3. esetben a rapid lefolyású infectiós endocarditis végstádiumában alakult ki a műbillentyű thrombosis. A 4. beteg felvételkor nyugalomban is súlyos fokban dyspnoes, orthopnoes volt, s felvétele után 24 órán belül meghalt. A 4. ábrán 47 éves, Kabikinaséval sikeresen kezelt betegünk echo felvétele látható. A műbillentyű megnyílási és záródási sebességének csökkenése, a műbillentyű szélének lekerekítettsége és megnyílási amplitúdójának csökkenése utal a thrombosisra. Bioprotesisek esetén a súlyos dysfunctio hátterében a biológiai billentyű elmeszesedését találtuk két esetünkben. A bioprotesis berepedésére, vagy elszakadására a vitorlák systolés és/vagy diastolés lebegése jellemző (1). Műbillentyű implantatio után kialakuló paravalvularis insufficientiat 5 esetben észleltünk. Az echo vizsgálat jelentősége ilyenkor a szívüregek nagyságának, a regurgitatio mértékének megítélésében (és a műtétre szoruló esetek kiválasztásában) van (38). 1. ábra: 48 éves ehr. uraemias nőbeteg M-mód echo felvétele. A szív előtt és mögött folyadékgyülert van. Szívtamponád. 2. ábra: Az előbbi beteg parasternalis hossztengely menti 2D-s felvétele. A szívet folyadék veszi körül. Mennyisége 850 ml volt. 3. ábra: 60 éves férfi echo felvétele a mitralis billentyű síkjában. A mellső mitralis vitorla szabálytalan, nagyamplitúdójú mozgást végez, diastoléban a septumhoz csapódik