Orvosi Hetilap, 1993. október (134. évfolyam, 40-44. szám)
1993-10-17 / 42. szám - Jobst Ágnes: Bugát Pál, a magyar orvosi szaknyelv megújítója
delkezett. Ezen utóbbi hatása miatt az abortusellenes aktivisták egy időre megakadályozták a methotrexat forgalomba hozatalát az USA-ban. Falkay György dr. Fogamzásgátlási problémák a régi NDK területén ma. Ahrendt, H. J. és mtsai: Pro Familia Magazin, 1993, 21, 2/11. Közismert, hogy a két Németország összecsatolása óta mennyit változott az „új tartományokban” a gazdasági és szociális helyzet, valamint a „szabadság” megélése. Ezért a magdeburgi szerzők (akik korábban is sokat foglalkoztak a családtervezés szociológiájával) megvizsgálták, hogy mit változott e tekintetben a helyzet. Az 1000 lakosra jutó születések száma az 1989-es 12,0-ról 1991-re 6,6-ra esett. Ugyanezen idő alatt a régi NSZK-ban 11,0-ről 11,3-ra emelkedett. Ugyanekkor azonban a terhességmegszakítások száma is csökkent (73 800-ról 49 282-re), míg az NSZK-ban változatlan ez a szám. Változott a kondomhoz való viszonyulás is. A fiatalok, a nem tartós kapcsolatban élők és azok, akik tablettát nem szedhetnek, gyakrabban használják — legalábbis időnként —, mint régen. A tinédzserek is főleg biztos módszerekkel védekeznek (1983-ban 21%, ma 90%). A fiatalok csak elvétve élnek a naptár-módszerrel és a megszakított közösüléssel. Ma már ugyanis beigazolódott, miszerint a fiatalkorban alig van ellenjavallata a pilulának, nem csökkenti a hossznövekedést és nem okoz később sterilitást, s nem növeli a promiszkuitást. A jogi elvárások is változtak. Az NSZK- ban 1975-ben még azt mondta az orvosi kamara, hogy 16 év alattinak nem rendelhető a tabletta és 16—18 év között kötelező a szülői beleegyezés. Viszont 1984 óta nincs korhatár, a fiatal kérésére 16 év felett nem kell szülői hozzájárulás, 14—16-ig egyénileg dönthet az orvos, csak 14 évnél fiatalabb esetén szükséges a szülői egyetértés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fiatalok esetén is kötelezi az orvost a titoktartás a leány kérésére a szülő felé is, de csak 14 év felett. A sterilizálás gyakorisága is nőtt. Korábban az NDK-ban bizottság engedélyezte bizonyos feltételekhez kötötten. Ma már nincs bizottság, nincs merev feltétel, sőt a férj beleegyezése sem előfeltétel. Míg az egyesítés előtt egy-egy nagy intézetben évente csak 10—15 nőt sterilizáltak, ma ugyanennyit hetente. Ma is csak megfontoltan sterilizáltatják magukat a keletnémetek, 81 %-uk munkavállaló, 15% munkanélküli és 4% stb. A sterilizálást nem azért kérik a nők, mert abban reménykednek, hogy a munkaadó így megtartja őket vagy a munkanélküliek könnyebben jutnak álláshoz. Aszódi Imre dr. Munkanélküliség és családtervezés. Strehmel, R: Pro Familia Magazin, 1993, 21, 2/8. Joggal tételezhető fel, hogy a munkanélküliség és a gazdasági bizonytalanság befolyásolja a szülések számát. A régi NDK területén valóban erősen leesett a szülések száma. A munkanélküliség már akkor kihat a család életére, amikor ez még „csak” fenyeget, a létbizonytalanság miatt a jövő tervezhetetlenné válik. A munkanélküliség miatt anyagilag szorosabb függőségbe kerül az illető a partnerétől, a kollégával megszakad a szociális kapcsolata, a privát szociális háló is lazul. Újabb munkahelyet sem lehet általában találni, ezért passzívvá válik és sok pszichésen összetörik. Mindezek miatt is sokan nehezebben szánják rá magukat a gyermekvállalásra, de nem elsődlegesen az anyagiak miatt, hisz nem minden munkanélküli „szegény” is, így csak a munkanélküliséggel nem magyarázható a szaporulat csökkenése. Aszódi Imre dr. mutatva, hogy a mifepriston gátolta az ovulációt. A luteális fázisban kezeltek 84%-ában vagy korábban jött a vérzés, vagy időben. A mifepriston nagyon hatásos postcoitalis contraceptivum. A 600 mg-os dózis valószínűleg magasabb a szükségesnél, még nincs meghatározva az optimális dózis. Az igazi probléma a sürgős postcoitalis contraceptiónál, hogy kevés asszony használja a módszert aktuálisan a védekezés nélküli időszakban. A mifepriston még szélesebb körű alkalmazása segítene a nem kívánt, nem tervezett terhességek csökkentésében. Béna Renáta dr. 2332 Mifepriston (RU 486) összehasonlítása nagy dózisú ösztrogénnel és progeszteronnal sürgős postcoitalis védekezéskor. Glasser, A., Thong, J. J., Dewar, M. (Department of Obstetrics and Gynecology University of Edinburgh). N. Engl. J. Med., 1992, 327, 1041. A mifepriston (RU 486) antiprogeszteron és antiglucocorticoid hatású szintetikus szteroid, mely koraterhességben hatásos módszernek tűnik abortusz indukcióhoz. A progeszteron esszenciális az implantációhoz, ezért 800 nő betegen tanulmányozták a mifepriston hatását postcoitalis védekezéskor, a számított ovuláció előtt és után 3 napon belül. 398 nő kapott standard terápiát: 100 gVgetinit-östradiolt és 1 mg norgesztelt, 12 óránként kétszer adva, 402 nő kapott 600 mg mifepristont. A terhesség megelőzésében nagyon hatásos még az intrauterin eszköz postcoitalis felhelyezése (hibaszázalék: 0,1), de a felhelyezés folyamata invazív, mellékhatásokkal jár. A mifepriston adható prosztaglandinnal kombinálva is, biztonságos, alkalmas alternatívát jelent koraterhességben. A mifepriston ovulációgátló, megakadályozza az endometrium szekréciós átalakulását, felhasználható szülésindukcióra, endometriosis és emlőrák kezelésében. A standard terápiát kapók közül 4 asszony lett terhes, a másik csoportban nem volt terhesség. A mifepristonnal kezeltek közül kevesebben éreztek hányingert a kezelés napján vagy utáni napon (40%, il. 60%), hányást a kezelés napján (3%, ill. 17%). Szignifikánsan több mifepristonos asszonynak késett a következő menstruációja (42%, Ш, 13%). A follicularis fázisban lévők 52 % -a több mint 4 napig vérzett. CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZAT Lázas a gyermek — mi a teendő? Guignard, J. P. (Service dé Pédiatrie, Centre Hospitalier Universitaire Vaudois, 1011 Lausanne, Suisse): Arch. Fr. Pediatr., 1993, 50, 187. Közismert, hogy a szervezet hőmérsékletét oly szabályozó mechanizmus tartja fenn, amely egyensúlyt biztosít a sejtek hőtermelése és a bőrön át és a légutakon keresztül történő hőveszteség között. A test hőmérséklete széles körben ingadozik a 36,5—37,5 °C között. A hypothalamus, mint egy thermostat, szabályozza a testhőmérsékletet, ez zavart szenvedhet különböző infekciózus ágensek behatására, cytoidnek felszabadulására, különösen az interleukin 1-nek, lehet, hogy a hypothalamusban a prostaglandinok felszabadulására is. Valószínű, hogy az antipyretikus ágensek helyreállítják ezt a thermostatot, a prostaglandin synthesis gátlásával. Néhány megfigyelés arra utal, hogy a láz bizonyos védő szerepet is játszik, mert kedvezőtlen környezetet teremt a fertőző ágenseknek. Úgy tűnik, a láz hátráltatja olyan ágensek növekedését, mint a pneumococcus, gonococcus és egyes vírusok. Stimulálja a fertőző ágensekre adott immunválaszt. Mindezek in vitro kísérletek, amelyek még megerősítésre szorulnak. Az előbbiekkel ellentétben a polynuclearis phagocytosis működésében zavart okozhatnak. A láznak felnőttekben bizonyos védő szerepe van, gyermeknél ezt nehéz kimutatni. Gyermekekben az antipyreticumok alkalmazása nem hosszabbítja vagy súlyosbítja a betegség lefolyását. A gyermekek a lázat általában jól tűrik. Fő veszélyei a lázas görcsök, ezek azonban csak átmenetiek, a lázas gyermekeknél átlag 4%-ban mutatkoznak, s csak '/з-ukban recidivál. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy az anticonvulsiv terápia hosszú távon csökkenti előfordulási gyakoriságukat. A láz leggyakrabban a felső légutak virális fertőzésének következménye. A fizikális kezelési módszerek közül a hideg vizes 70%-os isopropylalkoholos borogatást, jeges fürdőt, vagy „főn” alkalmaz