Orvosi Hetilap, 1994. november (135. évfolyam, 45-48. szám)
1994-11-20 / 47. szám - Szabó István: Magzati tachyarrhythmia praenatalis nyomon követése
(69%). Rheumatoid arthritis, IDDM, sclerózis multiplex esetében is 25—30%-os konkordanciát észleltek. Ilyen alacsony konkordancia mellett azonban valamilyen jelentősebb környezeti tényezőt kell feltételezni, amelyet azonban eddig nem találtak. Szerző felveti az ikerképződés folyamán bekövetkező DNS módosulás, ill. az eredetileg azonos DNS felnőttkori transzkripcionális hasznosulásának lehetőségét. Az ikerképződés folyamata kevéssé ismert, de bizonyos, hogy többféle módon játszódhat le s már ez is okozhat eltéréseket az immunrendszer fejlődésében az ikerpár tagjai között. Gén-újrarendeződéssel járó folyamatok az immunrendszer fejlődése során régóta ismeretesek, pl. az immunglobulin és a T-sejt receptor lókuszokon, amelyek szintén eltérés forrásai lehetnek. A nőnemű magzatok szomatikus sejtjeiben, kb. a 10 sejtes állapot táján — Lyon feltételezése szerint — az egyik „ kromoszóma” inaktiválódik, s hogy melyik sejtben az apai, melyikben az anyai, az véletlenszerű. Ez az adott őssejt utódaiban megmarad. Ez magyarázza pl. azt, hogy a G6PD génre nézve heterozigóta nők kb. 5%-a homozigótának mutatkozik. Újabban több olyan gént lokalizáltak az X kromoszómán, amelyek szerepet játszanak bizonyos immunológiai betegségekben: properdin deficiencia, X-hez kötött agammaglobulinemia, hyper IgM szindróma. Feltételezhető, hogy az autoimmun betegségek iránti hajlamban és a betegség súlyosságában szerepet játszhat az X kromoszóma inaktiváció. A diszkordanciában megmutatkozó eltérés forrása a genomikus imprinting lehet, amely nem azonos az etológiai imprinting fogalmával. A jelenség lényege, hogy az apai, avagy anyai eredetű identikus gének eltérő módon viselkedhetnek. Példaként a szerző a Beckwith—Wiedemann-szindrómát említi, amelynek familiáris előfordulása esetén gyakori a monozigóta ikrek diszkordanciája. A genomikus imprinting valószínűleg szerepet játszik a Prader-Willi/Angelmanszindróma, a Huntington-betegség, egyes daganatos betegségek, sőt újabb adatok szerint az allergiás asztma és rinitisz, az IDDM és a psoriasis vulgáris örökletességében, mivel ezek apai vagy anyai ági örökletességet is mutatnak. Mindez felmerült a rheumatoid arthritis és miasthénia gravis örökletessége kapcsán is, de ez még megerősítésre vár. Növényi sejteken végzett génaktivációs kísérletek szerint endogén és környezeti tényezők együttesen határozzák meg a kifejlett szervezetben az egyes gének aktiválódását a gének metilizációs mintázatának megváltoztatásán keresztül. Szerző felveti, hogy ilyen mechanizmus emberben is szerepet játszhat, és lehet magyarázata a diszkordanciának. Környezeti tényezőként a fizikai és pszichikai stresszt, UV sugárzást említi. Felveti, hogy magában az ikerképződésben vagy annak folyamán ható környezeti tényezőben lehetne keresni annak közös okát, hogy az autoimmun megbetegedések konkordanciája közel azonos. Bodor Csilla dr. A cisztás fibrosis terhesség alatti szűrése: a pár modell kipróbálása, Livingstone, J. és mtsai (Human Genetics Unit, University of Edinburgh, Western General Hospital, Edinburgh EH4 2XU). Brit. Med. J., 1994, 308, 1459. A cisztás fibrosis (CF) szűrése általában az ún. kétlépcsős módszerrel történik. Először a terhes asszony mutáns génhordozását vizsgálják (6 mutáns allélt: AF508, G542X, G551D, R553X, AI507m 621 + 1G-t vizsgáltak, ez alkalmas a génhordozók 85%-ának felismerésére). Ha az asszony pozitívnak bizonyult, a férjét-partnerét is megvizsgálták. Ha ő is pozitívnak bizonyult, felajánlották a magzati vizsgálat lehetőségét a 25%-os CF kockázat miatt. A gond abból adódik, hogy minden 26. nő génhordozónak bizonyul és őbennük ez szorongást okoz a partner vizsgálatáig. Ugyanakkor csak minden 676. pár esetében lesz mindkettőjük pozitív. Emiatt dolgozták ki a „párszűrés” módszerét, ahol a párt egységként kezelik, és egyszerre kerülnek vizsgálatra. 8536 párnak ajánlották fel a szűrést. 714 (8,4%) nem volt alkalmas, túl késői jelentkezés, vagy a partner hiánya miatt. A párok mintegy egynegyede (24,3%) nem kívánt részt venni a szűrésben. A laboratóriumi tesztelés szájöblítés révén nyert mintákból először a nőkben történt és csak pozitív esetekben vizsgálták a férfiakat. Az eredmény kétfélét negatív vagy pozitív. A maradék 5922 párból 4 bizonyult pozitívnak, vagyis mindkettő hibás CF génhordozó volt. Mindegyik igényelte a magzati vizsgálatot és három esetben ez pozitívnak bizonyult. A többi negatív párban aggódás nem merült fel, így a szűrés e formáját alkalmasabbnak tartják és rutinszerűen bevezették. Czeizel Endre dr. műen negatív volt, így 23 újszülöttet találtak homolygétának vagy összetett (ún. „compound”) heterozygotának. További 69 újszülöttben egy mutációt azonosítottak. Végül is 29 gyermekben erősítette meg a CF-t a klinikai vizsgálat és 63-ban bizonyították be a mutáns génhordozást. Ez a vizsgálati stratégia a CF korai és megbízható diagnózisát biztosítja. Czeizel Endre dr. 2618 A cisztás fibrosis újszülöttkori szűrése immunreaktiv tripszinogen és közvetlen génanalízis segítségével. 4 éves tapasztalatok. Ranieri, E. és mtsai (Department of Chemical Pathology, Women’s and Children’s Hospital, North Adelaide, South Australia 5006, Australia). Brit. Med. J., 1994, 308, 1469. Két módszert alkalmaztak: a cisztás fibrózis (CF) szűrésekor: 1. az immunreaktív tripszinogént beszárított vérmintában használták 3—5 napos újszülöttekben; 2. közvetlen génanalízist (AF508, AI506, G551D, G542X, R553X) végeztek azokban az újszülöttekben, akik az immunreaktív tripszinogén legmagasabb 1%-os tartományába tartoztak, illetve meconium ileusuk, vagy pozitív családi anamnézisük volt. Összesen 88 752 újszülöttet szűrtek 1989 és 1993 decembere között Dél-Ausztráliában. Akinek két azonosított mutációja volt, azonnal klinikai kivizsgálásra és verejték-tesztre küldték. Akinek egy azonosított mutációja volt, 3—4 héttel később verejték-tesztre hívták vissza. A megvizsgáltak 90,8%-a egyértel SZEXOLÓGIA ÉS SZEXUÁLPATOLÓGIA A női kondom akceptálása, Hoffmann, K. O. K. (Institut f. Familienplanung D-7500 Karslruhe 21. Bonner Str. 56/b): Mitteilungen d. Gesellschf. f. Prakt. Sexualmedizin, 1993, 5/35. Ezen új védekezési mód számos országban hozzáférhető már és a tapasztalatokról már sokan beszámoltak, mely szerint az mind a terhesség, mind a nemi betegségek megelőzése tekintetében megbízható. A különböző laborvizsgálatok is ezt igazolták. A szerző új szempontból végzett felmérést, nevezetesen arra volt kíváncsi, hogy milyen gyakran és mértékben akceptálják, tűrik el ezt a módszert a párok. A vizsgálatba azokat a nőket vonták be, akik az általános nőgyógyászati rendelésre jártak és erre önként jelentkeztek, így azonban csak 50 pártól nyert adatokat tudtak értékelni és e kis szám miatt nem is számoltak százalékot. A svájci gyártmányú Femidomal (feminin-kondom) használták. Minden pár kapott 5—5 Femidomot és 5 svéd gyártmányú, igen jó minőségű „rendes” kondomot. Legtöbben előtte kondomot vagy pesszáriumot már használtak. Akik az első beszélgetés alkalmával szkeptikusak voltak, később motiváltakká váltak. A cisztás fibrózis gén hordozóinak aktív, kiterjesztett (ún. cascade) szűrése. Super, M. és mtsai (Regional Genetic Service, Royal Manchester Children’s Hospital, Manchester M27 1HA), Brit. Med. J., 1994, 308, 1462. A cisztás fibrózis (CF) szűrésének az alapját a CF-lókusz alléljeinek megismerése teremtette meg. Az AF508 mutáns Angliában a génhordozók 80—90%-ának a kimutatására alkalmas. Többfajta szűrési stratégia ismert. Ők az ismert betegek családjainak kiterjesztett (ún. aktív cascade) vizsgálati modelljét próbálták ki. 607 beteg 1563 rokonát vagy partnerét vizsgálták meg, a betegek családfájának ismerete alapján. Tizenöt mutáns génhordozót találtak. Ők 9 terhességre vállalkoztak, akik közül 8 kérte a magzati vizsgálatot és végül is pozitív eredmény miatt 3 terhességet szakítottak meg. A szűrés ezen módja 10-szer hatékonyabb a nem célzott szűréseknél. Czeizel Endre dr.!