Orvosi Hetilap, 1997. március (138. évfolyam, 9-13. szám)
1997-03-02 / 9. szám - Ábrahám Erzsébet - Dinya Elek - Sali Attila: Prospektiv epidemiológiai vizsgálat a tüdőrák rizikócsoportok meghatározására (1975-1994)
Prospektív epidemiológiai vizsgálat a tüdőrák rizikócsoportok meghatározására (1975-1994) Ábrahám Erzsébet dr.1, Dinya Elek dr.2 és Sáli Attila dr.3 Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház,X.ker.Tüdőszűrő Állomás,Budapest (igazgató:Karácsonyi László dr.) EGIS Gyógyszergyár Rt., Orvostudományi Főosztály, Budapest (főosztályvezető: Drabant Sándor dr.)2 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Információs és Dokumentációs Központ, Budapest (igazgató: Sáli Attila dr.)3 A szerzők Budapest közel százezer lakosú X. kerületében 1975-ben kezdett prospektív longitudinális epidemiológiai vizsgálat összefoglaló eredményét ismertetik. Megfigyelési idő 18-20 év. Célja a tüdőrák rizikócsoportok meghatározása. 30 561 egyén sorsát követték, a 40 éven felüli lakosság 92%-át. Légzésfunkcióval kiegészített kontrollban 14 191 egyén vett részt, az e vizsgálatba bevontak 51,8%-a. A feltételezett külső rizikótényezők és általuk okozott parenchyma-functionális károsodások és a tüdőrák kialakulása közötti összefüggéseket matematikai statisztikai elemzéssel vizsgálták. Tüdőrákban 571 egyén betegedett meg. A dohányzáson kívül a gyógyult tüdő-tbc is „vezér-rizikótényezőnek” bizonyult. A nem veszélyeztetett csoportból mindössze 43, az erős és szuper veszélyeztetett csoportból 458 egyén lett tüdőrákos. A rizikófaktoroktól mentes férfi- és női lakosság tüdőrák megbetegedési kockázata azonos. Feltételezésük szerint a külső rizikótényezők által okozott parenchyma-functionális károsodás mértéke és a tüdőrák kialakulása közötti összefüggés a különböző immunogenetikai státussal függhet össze. Az erős dohányosok 4%-a, a gyógyult tüdő-tbc-sek 3%-a lett tüdőrákos a 20 év alatt. Széles körű nemzetközi prospektív vizsgálatok szervezését sürgetik, a külső rizikótényezők, immunogenetikai vizsgálatok összekapcsolását tartják szükségesnek. Kulcsszavak: tüdőrák, rizikótényező, prospektív vizsgálat, dohányzás, tüdő-tbc, légúti obstructio Prospektív longitudinális vizsgálatunk helyszíne Budapest X. kerülete, mely egy közel százezer lakosú ipari kerület. A vizsgálat célja a hazánk haláloki statisztikájában vezető helyen szereplő kardiopulmonológiai megbetegedések rizikócsoportjainak meghatározása volt. Ennek keretében 1975-ben kezdődtek el a tüdőrák rizikócsoportok meghatározását célzó vizsgálataink (2). Fiatai haláloki statisztikában a daganatos megbetegedések a második helyen szerepelnek. Tüdőrák halálozásban „világelsők” között foglalunk helyet (8,15, 24). Ennek megfelelően a tüdőrák incidencia is kifejezett emelkedést mutatott 1975-1994 között, országosan 26%poo-ről 56%poo-re változott. Determination of lung cancer risk groups. A prospective epidemiological examination (1975-1994). Authors make known the comprehensive results of a longitudinal epidemiological examination which commenced in the 10th District of Budapest with nearly 100 000 inhabitants in 1975. The observation period is 15-20 years. Its aim was the determination of the risk factors of lung cancer. They followed up the lot of 30 561 persons, 92% of the population over 40 years of age 14 191 patients took part in a control examination supplemented with respiratory test. They analysed the connection between the supposed external risk factors and parenchyma functional damages caused by them and the development of lung cancer by detailed mathematical statistical arithmetic. 571 patients fell ill with lung cancer. The cured lung tuberculosis also proved to be a leading risk factor besides smoking. From the not endangered group 43, the highly superhighly endangered groups 458 people fell ill with lung cancer. There was no difference between men and women in the lung cancer risk of the risk free population. According to their supposition the connection between the parenchyma functional damages caused by external risk factors and the development of lung cancer is determined by the different immunological status of people. (During the 20 years observation period 4% of heavy smokers and 3% of cured lung tuberculous patients fell ill with lung cancer.) They urge the organization of wide ranging international prospective examination for the testing of this supposition. Key words: lung cancer risk factors, prospective examination, smoking, pulmonary tuberculosis, obstructive pulmonary disease Magyarország és kerületünk tüdőrák incidencia adatait mutatja az 1. táblázat, a lakosság százezrelékében. A feltételezett tüdőrák rizikófaktorokra vonatkozó „külső” kockázati tényezők (dohányzás, vegyi anyagok, légköri radioaktív anyagok stb.) rendkívül széles irodalmában a dohányzás szerepével foglalkozik a legtöbb tanulmány (8,13, 14, 15,18, 20, 21,25). A „heg”-carcinoma, a tüdő-tbc és tüdőrák összefüggései lényegesen kevesebb vizsgálat tárgyát képezik (1,3,10,22). E vizsgálatok túlnyomó többsége retrospektív vizsgálat. Prospektív, nagy tömeget érintő, több feltételezett rizikótényezőt vizsgáló longitudinális epidemiológiai vizsgálat viszont 523 Orvosi Hetilap 138. évfolyam (1997) 9. szám tömbkor