Orvosi Hetilap, 1997. március (138. évfolyam, 9-13. szám)

1997-03-02 / 9. szám - Ábrahám Erzsébet - Dinya Elek - Sali Attila: Prospektiv epidemiológiai vizsgálat a tüdőrák rizikócsoportok meghatározására (1975-1994)

Prospektív epidemiológiai vizsgálat a tüdőrák rizikócsoportok meghatározására (1975-1994) Ábrahám Erzsébet dr.1, Dinya Elek dr.2 és Sáli Attila dr.3 Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház,X.ker.Tüdőszűrő Állomás,Budapest (igazgató:­­Karácsonyi László dr.)­ EGIS Gyógyszergyár Rt., Orvostudományi Főosztály, Budapest (főosztályvezető: Drabant Sándor dr.)2 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Információs és Dokumentációs Központ, Budapest (igazgató: Sáli Attila dr.)3 A szerzők Budapest közel százezer lakosú X. kerületé­ben 1975-ben kezdett prospektív longitudinális epide­miológiai vizsgálat összefoglaló eredményét ismerte­tik. Megfigyelési idő 18-20 év. Célja a tüdőrák rizikó­­csoportok meghatározása. 30 561 egyén sorsát követ­ték, a 40 éven felüli lakosság 92%-át. Légzésfunkcióval kiegészített kontrollban 14 191 egyén vett részt, az e vizs­gálatba bevontak 51,8%-a. A feltételezett külső rizikó­­tényezők és általuk okozott parenchyma-functionális károsodások és a tüdőrák kialakulása közötti összefüg­géseket matematikai statisztikai elemzéssel vizsgálták. Tüdőrákban 571 egyén betegedett meg. A dohányzáson kívül a gyógyult tüdő-tbc is „vezér-rizikótényezőnek” bizonyult. A nem veszélyeztetett csoportból mindössze 43, az erős és szuper veszélyeztetett csoportból 458 egyén lett tüdőrákos. A rizikófaktoroktól mentes férfi- és női lakosság tüdőrák megbetegedési kockázata azo­nos. Feltételezésük szerint a külső rizikótényezők által okozott parenchyma-functionális károsodás mértéke és a tüdőrák kialakulása közötti összefüggés a külön­böző immunogenetikai státussal függhet össze. Az erős dohányosok 4%-a, a gyógyult tüdő-tbc-sek 3%-a lett tüdőrákos a 20 év alatt. Széles körű nemzetközi pros­pektív vizsgálatok szervezését sürgetik, a külső rizikótényezők, immunogenetikai vizsgálatok össze­kapcsolását tartják szükségesnek. Kulcsszavak: tüdőrák, rizikótényező, prospektív vizsgálat, dohányzás, tüdő-tbc, légúti obstructio Prospektív longitudinális vizsgálatunk helyszíne Budapest X. kerülete, mely egy közel százezer lakosú ipari kerület. A vizsgálat célja a hazánk halál­oki statisztikájában vezető helyen szereplő kardiopulmonológiai megbetegedések rizikócsoportjainak meghatározása volt. Ennek keretében 1975-ben kezdődtek el a tüdőrák rizikócsoportok megha­tározását célzó vizsgálataink (2). Fiatai haláloki statiszti­kában a daganatos megbetegedések a második helyen sze­repelnek. Tüdőrák halálozásban „világelsők” között foglalunk helyet (8,15, 24). Ennek megfelelően a tüdőrák incidencia is kifejezett emelkedést mutatott 1975-1994 között, országosan 26%poo-ről 56%poo-re változott. Determination of lung cancer risk groups. A prospec­tive epidemiological examination (1975-1994). Auth­ors make known the comprehensive results of a longi­tudinal epidemiological examination which commen­ced in the 10th District of Budapest with nearly 100 000 inhabitants in 1975. The observation period is 15-20 years. Its aim was the determination of the risk factors of lung cancer. They followed up the lot of 30 561 per­sons, 92% of the population over 40 years of age 14 191 patients took part in a control examination supple­mented with respiratory test. They analysed the con­nection between the supposed external risk factors and parenchyma functional damages caused by them and the development of lung cancer by detailed mathemati­cal statistical arithmetic. 571 patients fell ill with lung cancer. The cured lung tuberculosis also proved to be a leading risk factor besides smoking. From the not en­dangered group 43, the highly superhighly endangered groups 458 people fell ill with lung cancer. There was no difference between men and women in the lung cancer risk of the risk free population. According to their sup­position the connection between the parenchyma func­tional damages caused by external risk factors and the development of lung cancer is determined by the differ­ent immunological status of people. (During the 20 years observation period 4% of heavy smokers and 3% of cured lung tuberculous patients fell ill with lung can­cer.) They urge the organization of wide ranging inter­national prospective examination for the testing of this supposition. Key words: lung cancer risk factors, prospective examination, smoking, pulmonary tuberculosis, obstructive pulmonary disease Magyarország és kerületünk tüdőrák incidencia ada­tait mutatja az 1. táblázat, a lakosság százezrelékében. A feltételezett tüdőrák rizikófaktorokra vonatkozó „külső” kockázati tényezők (dohányzás, vegyi anyagok, légköri radioaktív anyagok stb.) rendkívül széles irodal­mában a dohányzás szerepével foglalkozik a legtöbb tanulmány (8,13, 14, 15,18, 20, 21,25). A „heg”-carcino­­ma, a tüdő-tbc és tüdőrák összefüggései lényegesen keve­sebb vizsgálat tárgyát képezik (1,3,10,22). E vizsgálatok túlnyomó többsége retrospektív vizsgálat. Prospektív, nagy tömeget érintő, több feltételezett rizikótényezőt vizsgáló longitudinális epidemiológiai vizsgálat viszont 523 Orvosi Hetilap 138. évfolyam (1997) 9. szám tömbkor

Next