Orvosi Hetilap, 1998. május (139. évfolyam, 18-22. szám)
1998-05-03 / 18. szám - Vajda Katalin: Az emlőrák prognosztikai tényezői
Az emlőrák prognosztikai tényezői Vajda Katalin dr. Szent Rókus Kórház, Budapest, Patológiai Osztály (osztályvezető főorvos: Konyár Éva dr.) Prognosztikus faktornak azokat a klinikai, illetve patológiai jellemzőket nevezzük, melyek meghatározzák a rákos beteg kórlefolyását, illetve gyógyulási esélyeit. A szerző rövid összefoglalót ad az emlőrákban szerepet játszó legfontosabb prognosztikus faktorokról és a Szent Rókus Kórház 10 éves emlőrákos beteganyagának feldolgozásáról (376 eset). A hagyományos prognosztikus tényezők, úgymint TNM status, illetve szteroid receptormeghatározás vizsgálatának van a legnagyobb jelentősége. A cikk ismerteti és illusztrálja az egyéb prognosztikus faktorokat, úgymint karyotypus változás, onkogének megjelenése, illetve a tumorszuppresszor gének gátlása. A szerző röviden leírja ezen elváltozások kimutatásának módszereit és elemzi prognosztikus jelentőségüket (szteroid receptorok, c-enbB-2, p53, bcl-2). Röviden áttekinti az öröklődő emlőrák kockázat gének szerepét az emlőrák kialakulásában. Kulcsszavak: emlőrák, szteroid receptor, cenbB2, p53, BRCA1, BRCA2 Az elmúlt évtizedben hatalmas változások mentek végbe az emlőrák diagnosztikájában és kezelési stratégiájában, melyhez a patológiai diagnosztikának is alkalmazkodnia kellett. A carcinogenesis tanulmányozásakor számos véletlenszerű és speciikus génelváltozást ismertek fel, mely eredmények egy része már a mindennapi patológiai gyakorlat részévé vált. Beteganyag és módszer A Szent Rókus Kórház Patológiai osztályán 1986. és 1996. között 376 emlőrákot dolgoztunk fel. A betegek kormegoszlását az 1. ábra mutatja. A legfiatalabb beteg 34, a legidősebb 91 éves, az átlagos életkor 61 év volt. 1986. és 1992. között, tehát az első 5 évben a betegek a sebészt keresték fel elsőként és a sebészeti vizsgálat során történt aspirációs citológai mintavétel. 1992 és 1996 között már valamilyen képalkotó eljárás (mammográfia, ultrahang) segítségével radiológus végezte az aspirációs mintavételt. A kenetek vizsgálata minden esetben a patológiai osztályon történt. A fagyasztásos vizsgálatot a műtét során végeztük, amikor a sebész különböző színű fonalak beöltése segítségével meghatározott séma szerint orientálta a műtéti preparátumot. Kicsiny, nem tapintható tumorok esetén a műtétet közvetlenül megelőzően a radiológus jelződrótot helyez be az elváltozás közvetlen szomszédságába. Elfogadott jelzési módszer a festék befecskendő- Orvosi Hetilap 1998,139 (18), 1067-1074. Breast cancer and its prognostic factors. Prognostic factors are clinical and pathological features that give information in estimating the likely clinical outcome of an individual suffering from cancer. The author gives a short review of the most important prognostic factors in breast cancer. 376 breast cancer cases of a ten year interval in a county hospital are summarized.Traditional clinicopathological parameters i. e. TNM and steroid receptor status are discussed. The more common karyotipic, oncogene and tumor suppressor gene alterations are outlined in the study. Methods for their detection are presented and their value in prognostication is reviewed. Emphasis was laid on steroid receptors, c-erbB-2, p53 and bcl-2 alterations. Genes responsible for heritable forms of increased breast cancer risk are briefly reviewed. Key words: breast cancer, steroid receptor, c-enbB-2, p53, BRCA1, BRCA2 1. táblázat: A felhasznált immunsavak és hígításuk is 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-89 90-99 (év) 1. ábra: A betegek kor szerinti megoszlása Immunsavó Előállító Hígítás Ösztrogénmolekula ORTHO gyári hígítás Ösztrogén receptor DAKO 1:75 Progeszteronreceptor DAKO 1:50 p53 DAKO 1:50 cerbB-2 DAKO 1:25 A Szent Rókus Kórház Tudományos Körének 1997. feruár 26-i ülésén elhangzott előadás alapján 1067