Orvosi Hetilap, 1998. november (139. évfolyam, 44-48. szám)
1998-11-01 / 44. szám - Szeifert György - Nyáry István: A gamma-kés stereotaxiás sugársebészetről : Új korszak az agysebészetben
A gamma-kés stereotaxiás sugársebészetről. Új korszak az agysebészetben Szeifert György dr. és Nyáry István dr. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest (főigazgató főorvos: Nyáry István dr.) A gamma-kés egy speciálisan agysebészeti betegségekre kifejlesztett eszköz, amely képes a kóros célpontot a koponya megnyitása nélkül elroncsolni a környező ép agyszövetek megkímélése mellett. A módszert gammasugár-sebészetnek nevezik, és 201 db cobalt-60 izotópforrás precízen fókuszált, stereotacticus úton irányított ionizáló sugarának biológiai hatásán alapszik. A hagyományos, kis dózisokra frakcionált radioterápiával szemben a sugársebészet egyszer, nagy dózissal operál. A kezelés egynapos kórházi bentfekvést igényel, jóval kisebb szövődményaránnyal és jóval kedvezőbb költségráfordítással, mint a hagyományos, craniotomiát igénylő agyműtétek. Eredetileg funkcionális neurológiai kórképek kezelésére tervezték, de hamarosan arteriovenosus malformatiók és agydaganatok képezték a kezelések fő irányát. Az első gamma-kést 1968-ban helyezték üzembe Stockholmban, a Karolinska Hospitalban. Azóta 85 egységet állítottak fel világszerte, és több mint 70 000 beteget kezeltek vele. Az egyszerű üzemeltetés, valamint a nagy mechanikai és sugártalálati pontosság tették megbízható kezelési eszközzé több mint 30 éven keresztül. Mára már a fejlettebb idegsebészeti osztályok fegyvertárának részévé vált, és egyes inoperabilis betegségek (pl. multiplex metastasisok) esetében palliatív segítséget, míg operálható, de gyakran szövődményekkel járó elváltozásoknál (AVM-ek, basis tumorok) alternatív megoldást jelenthet. Magyarországon jelenleg még nem elérhető. Kulcsszavak: stereotaxia, sugársebészet, gamma-kés Stereotaxiának az agysebészetben intracraniális célpontok térbeli helyzetének három dimenziós (3D) koordináta-rendszer segítségével történő matematikai meghatározását értjük. Az első humán vonatkozású készülék megalkotása Zernov nevéhez fűződik (21), aki 1889-ben az általa „encephalometer”-nek nevezett eszközzel próbált az agyfelszínen tájékozódni. Két évvel később Zernov tanítványa, Altukhov sikerrel alkalmazta a műszert a klinikai gyakorlatban agytályog lokalizálására és kiürítésére (1). Habár az encephalometer matematikai elvekre épült, nem használt 3D koordinátákat, ezért definíció szerint nem nevezhető igazán stereotaxiás célzókészüléknek, viszont ezek elődjének tekinthető. Nem sokkal ezt követően Horsley és Clark (2) elkészítették az első valódi, 3D koordinátákkal operáló stereotaxiás célzóberendezést, amely a későbbiek során Spiegel (14), Leksell (6), Talairach (20), Riebhert (13) és Guiot(3) munkássága révén épült be az idegsebészeti gyakorlatba. Gamma knife brain surgery. The gamma knife is a dedicated neurosurgical equipment for brain surgery to treat predetermined intracranial normal or pathological targets through the intact skull without damaging the surrounding normal brain tissue. The operating method is called radiosurgery and it works with the biological effect of stereotactically directed, highly focused ionizing beams of 201 independent cobalt-60 sources. The treatment is a single day procedure with obvious advantages over the invasive conventional craniotomy-related surgery. It has the benefits of increased biological efficacy of the irradiation along with decreased hospital stay and side effects. The device and radiosurgery was originally developed to treat functional neurological diseases, but very soon arteriovenous malformations and tumours became the main objects for the method, and a new dimension opened in the treatment of brain pathologies with difficult access. The first gamma knife was installed in Stockholm, Sweden in 1968. Since then 85 units have been set up, and more than 70,000 patients were treated with the device worldvide. The simple management technique and high mechanical and beam accuracy made the gamma knife a reliable and effective tool for its intended purpose over 30 years now. This review summarizes the history of the device, the basic radiation physics and biology related to stereotactic radiosurgery, the description of the unit and the possibilities and limits of the treatment modality. Keywords: stereotactic, radiosurgery, gamma knife A „stereotactic radiosurgery” módszert és kifejezést Lars Leksell, a Karolinska Egyetem idegsebész-professzora alkotta 1951-ben (7). Lényege az, hogy előre meghatározott normális vagy kóros agyi struktúrák a koponya megnyitása nélkül precízen fókuszált, egyszeri, nagy dózisú, külső besugárzással elpusztíthatók. Az eljárás kidolgozása során az „arc principle”-t használta, ami azt jelenti, hogy egy körív mentén elhelyezett vagy mozgatott sugárforrásokkal a kör centrumában elhelyezkedő kóros céltárgyra roncsoló dózisú ionizáló sugárzás adható, míg a környező ép szöveteket csak minimális, ártalmatlan mennyiségű sugárzás éri. Kísérletek történtek lineáris accelerator (nagyenergiájú rtg-sugár) és cyclotron (protonsugár) használatára is, Leksell azonban túlzottan nehézkesnek és pontatlannak találta idegsebészeti alkalmazásukat. Ez vezetett oda, hogy Börje Larsson biofizikussal kifejlesztették a gamma-kést 1967-ben (1. ábra), amelyet Stockholmban, a Karolinska Hospitalban helyeztek elő Orvosi Hetilap 1998,139 (44), 2627-2632.