Ózdi Vasas, 1971 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1971-11-26 / 47. szám
2 A párteket soron levő feladatai Beszámoló taggyűlések előtt pártnak a X. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzata előírja: „A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a pártvezetőség, a pártszervezet éves tevékenységét.” Az ,új szervezeti szabályzat kötelezi a csúcsvezetőségeket is arra, hogy évenként legalább egyszer összevont taggyűlés, vagy küldöttértekezlet előtt számot adjanak a végzett munkáról. Felettes pártszervünk, a városi pártbizottság, illetve a nagyüzemi végrehajtó bizottság intézkedési terve kimondja, hogy az alapszervezetekben 1971. december 10. és 1971. január 15. között, míg a csúcsvezetőségeknél 1972. január 17-től, 25-ig kell megtartani a beszámoló taggyűléseket, illetve a küldöttértekezleteket. A feladat, még, ha nálunk bizonyos mértékig kialakult formája, gyakorlata van is, nem könnyű, nem engedi meg a rutinmunkát. Fontos mércéje, fokmérője a pártdemokrácia továbbfejlődésének. A X. kongresszuson hangsúlyozott szerepet kapott a pártdemokrácia erősítése, nem is csupán a párt belső ügyeként, hanem mint a közéleti demokrácia továbbfejlődésének a legfőbb biztosítéka. A taggyűlések és a küldöttértekezletek akkor töltik be szerepüket, ha hozzájárulnak a párton belüli demokrácia szélesítéséhez..Ennek lényeges előfeltétele a jó szervezeti előkészítés mellett elsősorban a vezetőség beszámolója. Az egy év óta végzett munkáról, a hozott határozatok végrehajtásáról kell tárgyilagosan, kritikusan és önkritikusan számot adni a vezetői kollektívának. Munkánknak régóta tapasztalt hiányossága, pártszerveink egy részének ma is gyenge oldala, a hozott határozatokra való visszatérés, azok értékelése, a végre nem hajtott feladatok következetes számonkérése. Most a párttagság egésze előtt kell számot adni a X. kongresszus, a felsőbb pártszervek által hozott és a saját határozatok végrehajtásáról. A vezetőségek saját érdekükben, munkájuk továbbfejlesztésének eszközét is látva ebben, minden bizonnyal törekedni fognak arra, hogy a legfontosabb kérdésekről reális képet adjanak a párttagság számára. Csak így tudják megjelölni majd — ez egész kollektíva aktív közreműködésével — a jövő év feladatait is. Pártszerveink az eltelt egy év alatt szinte mindenütt a kongresszus határozatának szellemében tevékenykedtek. Ez volt a legfőbb biztosítéka annak, hogy tovább fejlődött a pártmunka stílusa, tartalmában is korszerűsödött. Politikai, társadalmi, gazdasági életünk gyors ütemű fejlődésének, ugyanakkor — sokat emlegetjük — bonyolultabbá válásának folyamatában az élcsapat, a vezető erő csak abban az esetben tudja szerepét betölteni, ha képes önmagát is megújítani, az új kérdésekre új, alkotó válaszokat adni. Pártszerveink alapvető feladata a politikai munka következetes végrehajtása, az irányító az ellenőrző tevékenység fokozása. A napi, még inkább a nagyobb horderejű kérdéseket a párt politikájának a szellemében kell megítélni, megoldásukon a pártmunka eszközeivel, módszereivel fáradozni. Nemegyszer felvetődik a kritikai észrevétel: egyes taggyűlések még mindig jobban hasonlítanak pl. termelési tanácskozásra, mint a kommunisták munkaértekezletére. A vezetőség beszámolójának most fel kell ölelnie lényegében a pártmunka egész területét, választ kell adnia a tagságot foglalkoztató kérdésekre, őszintén és nyíltan kell ezeket megfogalmazni, még ha látszólag népszerűtlen feladatokról, problémákról van is szó. Pártunk politikája kipróbált, helyes politika. A beszámoló taggyűlések feladata e politika — helyi szintű — végrehajtásának az értékelése. A végrehajtásban — munkánknak eme sokat bírált területén — sok múlik a vezetőkön. Mi, kommunisták,a párttagok valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy ez a tevékenység, a vezetőségek munkája a jövőben még hatékonyabb, eredményesebb legyen. A jó beszámoló is akkor éri el igazán célját, ha az abban foglaltakra reagál a tagság, megerősíti vagy — szükség esetén — felülbírálja, „kiigazítja” a nem helytálló megállapításokat. A kollektív bölcsesség egyik feltétele annak, hogy szocialista építőmunkánkat — a X. kongresszus szellemében — magasabb szinten folytassuk tovább. Dobi Sándor : Elkezdődött... Az ózdi szabadegyetem általános művelődési tagozatán az elmúlt héten tartották meg az első előadást. Mintegy százan hallgatták meg Vonsik Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárának előadását. A korszerű ismeretterjesztés célja mai társadalmunkban című előadásában Vonsik Gyula részletesen szólt a tudás társadalmi szerepéről, a megváltozott követelményekről, a korszerű ismeretanyag mai színvonalon történő felhasználásáról. Az első előadás minden bizonnyal jelentősen hozzájárult a hallgatóik általános ismereteinek, korszerűbb szemléletmódjának kialakításához. (Képünkön, a TIT főtitkára előadása közben.) Ózdi vasas Munkavédelmi vetélkedő A novemberi munkavédelmi hónap során számos vetélkedőnek, előadásnak lehettünk szemtanúi. 22-én, hétfőn a délutáni órákban került sor a különböző gyárrészlegek „színeiben” versenyző 38 KISZ-tag munkavédelmi vetélkedőjére. A vetélkedő három szakaszban zajlott le. Az összetett versenyben elért pontszámok alapján 46 ponttal első lett Kiss József durvahengerműi dolgozó, második 44 ponttal Tengely András, az energiaszolgáltató gyárrészleg dolgozója, harmadik 39,5 ponttal ugyancsak az energiaszolgáltató dolgozója, Kovács László. A vetélkedő értékes díjait a vállalati szakszervezeti bizottság, az Állami Biztosító és a műszaki igazgató ajánlotta fel. A vetélkedőn 13 fő részesült bélés külföldi üdülésben, illetve 100—250 forint pénzjutalomban. A vetélkedőn részt vevő KISZ-fiatalok a munkavédelmi előírások magas szintű ismeretéről tettek tanúbizonyságot. — s. 1.*— Közlekedési lámpa Vagy két esztendeje három színes tablót állítottak fel a muromi rádiógyár bejáratánál, zöldet, narancssárgát és vöröset. Az elsőn a felirat: Idejében! A másodikon : Siessenek! A harmadikon ez a szöveg áll: Elkésnek! A tablók világítását a műszakkezdés előtt kapcsolják be. Az eredeti közlekedési lámpa különböző lélektani hatást gyakorol az emberekre: egyeseket megnyugtat, másokat sürget. Az üzemben megfigyelték, hogy amióta a tablókat felállították, a késések száma jelentősen csökkent. A muromiaktól átvette ezt a tapasztalatot a habarovszki Das Diesel-gyár, ahol a munkaidő hasznos kihasználása azóta 7500 munkaórával javult. Ez 18 500 rubel értékű többlettermeléssel jelent egyet. VbSsl 1971. november 25. Védőoltások A vártnál lényegesen korábban érkezettinfluenzajárvány alaposan próbára tette a gyógyszerkészítőket. Ezekben a napokban azonban már lehetőség nyílt arra, hogy olyan helyeken, ahol tömegesen tartózkodnak, az alkalmazottak megkapják a védőoltást. (Képünkön: Az ózdi Centrum Áruház dolgozói az influenza elleni védőoltás előtt. Fotó: Strohmayer.) Orvosok, gyógyszerészek erőpróbája A korábbi évek tapasztalatai szerint általában januárban és februárban jelentkeztek járványszerűen az influenzás megbetegedések. Az idén jóval korábban ütötte fel fejét a járvány. Megyénkben Miskolcon és Ózdon alakult ki a járványgóc. Az ebből adódó megbetegedések szánta igen magas, melynek következtében kevesebben „állnak be” a napi munkába, és az iskolai hiányzások is elérik a 30— 40 százalékot. Hevesen, szinte robbanásszerűen tört ki az elmúlt hetekben a járvány. Azok munkáját pedig, akiket a robbanásszerű kitörés az élvonalba vezényelt, a helytállás fémjelzi. Azokról hadd szóljak, akik vezetik, szervezik a védelmet az A—2támadása ellen. Elsősorban a körzeti és kórházi orvosokat teszi próbára a járvány. A rendelőintézetek — ezekben a napokban — zsúfoltak, a megbetegedettek száma sem igyekszik bizonyítani a járvány mértékének csökkenését. A körzeti orvosok betegforgalma a szokásosnak 2,5—3,5-szeresére emelkedett. Naponta mintegy 100—150 beteg fordul meg egy-egy rendelőben, s mindezek mellett még eleget kell tenniük a beteghívásoknak, és az éjszakai ügyelet ellátásának is. Nem kis feladat. De rendkívüli megterhelést, áldozatvállalást jelent a járvány leküzdése, lokalizálása a gyógyszertárak dolgozóinak is. Meredeken felfelé ível a gyógyszerfogyasztás grafikonja. A patikák többszörösét bonyolítják le az egyébként megszokott forgalomnak. Csupán egy számadat: városunk legforgalmasabb gyógyszertárában az előző két hét alatt 30 ezer receptre adtunk ki gyógyszert — mondotta Bóta Albert gyógyszertárvezető. Csúcsfogyasztás van különböző antibiotikumokból, lázcsillapítókból s egyéb készítményekből. Meglepetés azonban nem érte a gyógyszertárakat a gyógyszerkészlet tekintetében, bár szükségessé vált a megcsappant készlet azonnali pótlása. Az utánrendelésre már idő nem volt, de a miskolci Gyógyszertári Központ rugalmasságát bizonyítja, hogy telefonkérésre is azonnal szállította a kért gyógyszerféleségeket. Sok gyógyszerésznek kell feláldoznia a pihenőnapját is éppen azért, hogy az influenzajárvány rendkívül gyors terjedését az orvosságok azonnali kiadásával tudják fékezni. Ezekben a nehéz napokban legyünk kissé udvariasabbak azok iránt, akik a nap minden órájában egészségünk védelméért küzdenek. A patikák éjszakai ügyeletét csupán a legindokoltabb esetekben vegyük igénybe, hogy ezzel is könnyítsük a rájuk rótt feladatok felelősségteljes végrehajtását. Az orvosok és segítőtársaik gyógyítják a betegeket, orvosságot készítenek. Rendelőben, patikában, kórházban viselik a megsokszorozódott terheket. Helytállásuk példamutató. — strohmayer — Bóta Albert a 1952-es gyógyszertár vezetője gyógyszerészeszítés közben. Kétségkívül az emancipáció, az egyenjogúság realizálódását jelzi, hogy a nők az aktív honvédelemből is kiveszik a részüket, helytállnak olyan területeken, ahol még évekkel ezelőtt is elképzelhetetlennek tartották, de legalábbis vitatták részvételüket. Pedig hát néhány országban a hadsereg egyes alakulatait nők alkotják és Magyarországon is hosszabb idő óta vannak nők a hadseregben, s a Belügyminisztérium állományában is. A bizonyítás éveit éljük: az utóbbi időben a munkásőrségben is növekedett a lányok, az asszonyok aránya, s rövid idő alatt elismerést szereztek nemüknek. Ami ma még furcsának tűnik — nők, fegyverrel a kézben —, az néhány év múlva már egyértelműen megszokottá válik, újabb bizonyítékát adva annak, hogy nincs olyan nagy különbség férfi és nő között, mint ahogyan évszázadokon át hitték az emberek. Régi partizánharcok szoknyás hőseit, kemény küzdelmek bátor asszonyait követik az utódok, amikor célzásra emelik fegyverüket. • Először reszketve, félve talán, azután bátorságot merítve az első sikerekből, a helytállás bizonyítékaiból. Tárnai Erzsébet 69 óta munkásőr. Nem titok, némi rábeszélés, agitálás után jelentkezett a fegyveres szervezetbe. Most, három évvel később örömmel szól az egyenruháról, s nevetve beszéli el félelmét az első éleslövészetről, amely után egész nap azt hitte, örökre nagyothalló lesz a géppisztoly dörrenésétől. — Igen, megizzadtunk, mire megbarátkoztunk: én és a géppisztoly. Reszkettem a félelemtől. Minden idegszálam megfeszült. Aztán meghúztam a ravaszt először, másodszor és tizenhatodszor. És az eredmény? Nem akartam elhinni, kiválót lőttem. Erzsi szereti, ha feladatokat kap, ha számítanak munkájára, részvételére. Az iskolában is ott volt mindig, ahol tenni kellett valamit, segíteni vagy egyszerűen részt venni egy-egy taggyűlésen, öszszejövetelen. Két éve tagja a pártnak. A városi kórház véradó állomásán dolgozik. Volt idő, amikor a munka és a szolgálat sehogyan sem akart szinkronba kerülni. Pedig készséggel, szorgalommal tette mindkettőt: munkáját a véradóállomáson és a gyakorlat feladatait. — Mindent meg kell előbb ismerni — mondja nevetve. — Így voltam a fegyverekkel is. Egyszer céllövöldében fogtam meg a légpuskát. Mindenki hanyatt-homlok menekült a közelből. A bajtársiasság a legerősebb vonzerő a munkásőröknél. Segítik egymást a dolgos hétköznapokon. Törődnek a másikkal, számon tartják a névnapokat, évfordulókat. A közös munka, a szolgálatban, a gyakorlatban eltöltött idő érleli meg bennük az összetartozás érzését, az önzetlen segítőszándékot. Fölösleges, s talán erőltetettenek tűnik, mégis önkéntelenül adódik a gondolat: milyen értelmetlen és kicsinyes dolog volt határvonalat húzni férfi és nő között. Az emberiség történetében mégis évszázadokon át tartott a férfiuralom. Pedig hát... A lövészetek alkalmával, s a gyakorlatokon tulajdonképpen nincs nő vagy férfi. Emberek vannak. Munkakörök. Áldozatkész, a szolgálat. A harcra való felkészülés kemény munkájában edzett emberek. Nők, férfiak helytállása, a munkásőröknek kijáró megbecsülés a legjobb bizonyíték rá. Magyar Tibor Légpuska és géppisztoly egy lány a munkásőrök közül .