Ózdi Vasas, 1971 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1971-01-22 / 3. szám
VIlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XIV. évfolyam 3. szám. Ára 50 fillér 1971. január 22. Elsajátítani és alkalmazni még bennünk az MSZMP X. kongresszusának sok élménye, számos epizódja úgy, ahogyan azt érzékelhettük a televízió képernyője előtt, a rádió hallgatása közben, a napilapok beszámolóiban. Megfigyelhettük, hogy a kongresszust követő napokban, hetekben sokan már „könyv nélkül” idéztek egyegy részletet vezetőink felszólalásaiból. Meglehet, azóta el is felejtették ezek az emberek a gyorsan megtanult „stílszerű” idézeteket Ma már nem is lenne elég enynyi! A munka kongresszusa volt — halljuk azóta gyakran. Ez természetesen nem csupán azt jelenti, hogy a küldöttek, a kongresszus résztvevői hasznosan, tartalmasan töltötték el a hat napot. Jelenti ezt is, még inkább azt, hogy több évre szólóan meghatározták a szocialista építés újját, négyéves munkánk programját, irányát. Nem a tennivalók választékát, hanem azok megbonthatatlan teljességét adta. Sok felszólalás, de különösen Kádár János elvtárs összegző, vitazáró beszédének hatása, varázsa még alig fakult bennünk. Ahhoz azonban, hogy az egészet értsük, elsajátíthassuk, nem elégedhetünk meg az egyszeri benyomás friss, de halványuló emlékeivel. Többre van szükség. Tanulmányoznunk kell a kongresszus anyagát, elfogadott dokumentumait. Társadalmi igény ez, amely úgy jó, ha párosul belső egyéni igénnyel is. Nem öncélú feladat. Olyan alapossággal, elmélyültséggel kell még egyszer elsajátítani, majd többször feleleveníteni, hogy azt a mindennapok munkájában alkalmazni is tudjuk. Az élet nem vár. Nem ülhetünk komótosan mellé, nincs időnk a kényelmes tanulmányozgatásra. A mi világunk nem a Pató Páloké! Az egésznek a szellemét, gondolati gazdagságát, cselekvésre indító lendületét kell magunkévá tennünk. Ezután is — mint a ma 6 nap alatt — együtt kell élnünk, gondolkodnunk, s most már cselekedünk a kongresszussal, annak szellemében.’ Elkezdődött a pártszervekben, a pártoktatás különböző fórumain a kongresszusi anyag feldolgozása. Jól felkészült propagandistáink vannak, akik megfelelő segítséget tudnak adni a munkában. A párt politikája érvényesítésének első feltétele, hogy a párttagság, de rajtuk túlmenően társadalmunk minden tudatos, cselekvő tagja sajátítsa el a kongresszuson megfogalmazott felismeréseket. Akiket a társadalom ügyei iránt felelősség tölt el, azok tudják, hogy a mindennapi munka, a fejlődő élet nap mint nap kérdéseket tesz fel, ugyanakkor rengeteg konkrét kérdésre választ, állásfoglalást követel meg. A helyes döntések, válaszok legfőbb támpontja a X. kongresszuson meghatározott pártpolitikai útmutatás lehet, ha ezt elsajátítjuk, alkalmazzuk, tettekké váltjuk, a helyi tennivalók konkrét programjává tesszük. Ülést tartott az üzemi párt-vb Tegnap, a délelőtti órákban több témát vitatott meg a párt üzemi végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként Kecskés István elvtárs előterjesztésében egy intézkedési tervet tárgyaltak meg a vb tagjai. A városi pártbizottság december 22-i ülésén határozatot hozott a pártdemokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos helyi feladatokra. Az intézkedési terv ennek végrehajtását határozza meg részletesen. Második napirendi pontként .Lóka Tivadar elvtárs, a szakszervezeti bizottság titkára tájékoztatta a vb tagjait az üzemi szakszervezeti tanácsok és osztálybizottságok választásával kapcsolatos tapasztalatokról. A végrehajtó bizottság a tájékoztatást tudomásul vette. Megválasztották a jelölő bizottságot Rövid értekezletre gyűltek össze 19-én, kedden délután a gyárrészlegek és a főosztályok szakszervezeti küldöttei. Az volt a feladatuk, hogy a február 17-én összeülő vállalati küldöttértekezletre megválasszák a 15 tagú jelölő bizottságot. Válóczi Elek elvtárs, a vállalati szakszervezeti bizottság elnöke köszöntötte az értekezleten megjelent 220 küldöttet, külön köszöntötte Erdős Antal elvtársat, a vasasszakszervezet választási megbízottját, Vajda István elvtársat, az üzemi pártbizottság titkárát. Az elnökségben foglalt még helyet Kóka Tivadar elvtárs, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára. A továbbiakban Erdős Antal elvtárs adta át a vasas elnökség üdvözletét, majd elmondotta, hogy a február 17-i küldöttértekezletnek 67 tanácstagot, a számvizsgáló bizottságba 7, a társadalombiztosítási tanácsba szintén 7 főt kell megválasztania. 6 küldött képviseli vállalatunkat a megyei, 7 pedig a Vasasszakszervezet küldöttértekezletén. Befejezésül javaslatot tett a jelölő bizottság tagjaira. Javaslatát a küldöttek egyhangúlag elfogadták. Zárszavában Válóczi Elek elvtárs kérte a küldötteket: hozzák magukkal az értekezletre választóik bizalmát, azt az őszinte légkört, bátor véleménynyilvánítást, amelyet eddig tapasztaltunk az alsóbb szintű szakszervezeti tanácskozásokon. Ugyanakkor kérte azt is, hogy segítsék elő véleményükkel a jelölő bizottság munkáját. E kérés elősegítése érdekében közöljük a jelölő bizottság tagjainak nevét: Krajnyák Géza (MEF), Csomós Géza (acélmű), Maruzsi Tibor (nagyolvasztómű), Németh Ferenc (finomhengermű) Kősére Miklós (durvahengermű), Bihari László (energiaszolgáltató), Anga Istvánné (közlekedés), Kuzbek János (központi karbantartás), Majercsik Jánosné (munkaügyi- és szociális igazgatóság), Kovacsics István (gazdasági igazgatóság), Horváth Lajos (műszaki igazgatóság), Pálházi Lászlóné (finomhengermű), Mihály József (vezérigazgatói szervek), Hangonyi Lajosné (tűzállóanyaggyár) és Jászberényi Emil (közlekedés). A jelölő bizottság külön ülésen Bihari Lászlót választotta meg elnöknek. Jubileumok Az év első jubileumi ünnepségére 1971. január 15-én került sor a hivatalház I. tanácstermében. A kedves megemlékezésen Rónai György gazdasági igazgatóhelyettes, Kecskés István, az üzemi pártbizottság, valamint Molnár Lajos, a vállalati szakszervezeti bizottság részéről vett részt. Rónai elvtárs a következő dolgozóknak nyújtotta át 40, illetve 50 éves helytállásukért a jubileumi jutalmakat és mondott köszönetet fáradságos munkájukért. 50 éves szolgálatért: Tóth P. Pál durvahengermű, Riz József és Engler János finomhengermű, Gombkötő István és Mezei Árpád műszaki ellenőrzési főosztály dolgozójának. 40 éves szolgálatért: Gergely Pál acélmű, Marczis András, Kanyok József durvahengermű, Papp Lajos, Bedák Zoltán, Németh Árpád, Tóth József finomhengermű, Lengyel József közlekedési gyárrészleg, Örkényi Béla műszaki fejlesztési főosztály, Varró Gyula iparszervezési főosztály és Szabó István, a tűzállóanyaggyár dolgozója kapott jubileumi jutalmat. Legtöbbjük már a közelmúltban nyugdíjba vonult. Ezúttal kívánunk valamenynyiüknek jó pihenést, békés, nyugodt, hosszú öregkort. Mozdulatlanság Fotó: Strohmayer Választások idején Sun István elvtárs, a vasasszakszervezet titkára nyilatkozott lapunk munkatársának Az ÓKÜ szakszervezeti választásai a gyárrészlegeknél és a főosztályoknál a múlt héten fejeződtek be. Múlt heti számunkban ismertettük négy gyárrészleg tanácskozását. A tartalmas, sokirányú vitákban számos kérdéssel foglalkoztak a felszólalók. Ezek közül választunk ki néhány jelentősebbet, hogy választ kérjünk rájuk Sáry István elvtárstól, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének titkárától. KÉRDÉS: A bérfejlesztés jelenlegi — túl centralizált — módszere nem vált be, nem találkozott a dolgozók egyetértésével. Az ózdi munkások már a X. kongresszuson kérték a kohászati dolgozók bérének felülvizsgálatát. A vállalat elvesztette kiemelt jellegét, holott meghatározó a népgazdaság szempontjából. Mit tud tenni e téren a szakszervezet? VÁLASZ: A bérfejlesztés jelenlegi módszerével kapcsolatban — mint ismeretes — 1971-ben módosításra kerül sor. Ennek lényege, hogy a vállalat vezetőinek nagyobb lehetősége adódik — természetszerűen az elért eredmények alapján — a dolgozók jövedelmének alakítására. A kohászati dolgozók bérének felülvizsgálatával kapcsolatban a vasasszakszervezet feladatának tartja, hogy a helyes arányokat kialakítsa, s már előre közölhetem, hogy a soron következő kongresszuson ezzel a témával foglalkozni kívánunk. Ami a vállalat kiemelt jellegét illeti, azt mi továbbra is érvényesnek tartjuk; egyrészt azon megtisztelő címek birtokában, amelyeket az OKÜT már eddig is elért a jelentős munkasikerek kapcsán, másrészt azokban a pozitív társadalmi, politikai megnyilvánulásokban, amelyeket az ózdi kohászok részéről állandóan tapasztalunk. KÉRDÉS: Nagy a munkaerő-vándorlás, ennek következtében gyakran felmerült a törzsgárdatagok megbecsülésének kérdése. Nem készül-e a szakszervezet valamilyen általános alapelv meghatározására? VÁLASZ: A munkaerővándorlás terén az 1971-ben életbe lépő gazdasági szabályzók némi változást jelentenek majd. Ezenkívül az 1971- ben megkötendő kollektív szerződésekben kívánjuk szabályozni a dolgozók kötelezettségeit és azokat az elvárásokat, amelyek e téren jelentkeznek. A magunk részéről is maximálisan támogatjuk azt a SZOT-határozatot, amely a törzsgárda fokozott megbecsüléséről intézkedik. Helyeseljük azokat a jó módszereket, amelyek néhány ütemben már kialakultak a törzsgárdatagok erkölcsi és anyagi megbecsülésének vonatkozásában. (Folytatás a 2. oldalon) ••Ünnepélyes zászlóaljgyűlésen Esküt tettek az új munkásőrök a múlt héten, szombaton délután tartotta évzáró, évnyitó egységgyűlését az ózdi munkásőr zászlóalj. Soós Ottó elvtárs, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte az egységet, az elnökségben helyet foglaló Csépányi Sándor elvtársat, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagját, Havrán József elvtársat, a megyei munkásőr parancsnok helyettesét és Fejes László elvtársat, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettesét. Az elnökségben foglalt helyet többek között Juhász György elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Vajda István elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára, továbbá a közbeeső pártbizottságok titkárai, a szakszervezeti bizottság, a KISZ, a városi tanács, valamint a fegyveres testületek képviselői. Ménesi József elvtárs, a zászlóalj parancsnoka értékelte az egység 1970-ben végzett munkáját. Beszámolójában elmondotta, hogy a politikai nevelő és szervező, valamint a szakmai munka területén az 1970-es kiképzési év feladatainak előkészítését és végrehajtását hazánk felszabadulásának 25., Lenin születésének 100. évfodulója, továbbá pártunk X. kongresszusa jegyében készítették elő. Felhasználták a politikai nevelő munka során az évfordulókat, amelyek hozzájárultak a személyi állomány tagjainak a neveléséhez, az áldozatvállalás, a helytállás, a hazaszeretet, a proletár internacionalizmus erősítéséhez. — Az eltelt időszak alatt — fogalmazta meg Ménesi elvtárs — állományunk szervezettségben, a kiképzési feladatok egyre eredményesebb végrehajtásában, a harckészültség fokozásában, ezen túl még számos területen kiérdemelte pártunk és dolgozó népünk bizalmát, megbecsülését. Eredményeinket pártunk politikájának helyes értelmezése, határozatainak következetes végrehajtása, a társ fegyveres testületekkel, valamint területünk párt-, KISZ-, társadalmi szerveinek és gazdaságvezetőinek a (Folytatás az 5. oldalon. Az új munkásőrök ünnepélyes eskütétere Ménesi József elvtárs, a járási-városi munkásőr zászlóalj parancsnoka beszámolóját tartja.