A Pesti Hirlap emlékkönyve - Ötven esztendő 1878-1928
Heltai Jenő: Kis komédiák - Szénás Béla: Vidám irások
114 A PESTI HÍRLAP EMLÉKKÖNYVE 1928. XII. 2.Г. KIS KOMÉDIÁK. vidjím iftisoti. A folyosó Humora. ШУ7 február 20. (Két képviselő a buffetben.)AZ • EGYIK: Te, nem láttad véletlenül Kabócza férre? •A MÁSIK: Az újságírót? Mi bajod van vele? AZ EGYIK: össze akarom szidni azt a haszontalan frátert. A MÁSIK: Valami kellemetlent írt rólad? AZ EGYIK: Ellenkezőleg. Már két nap óta nem ír rólam semmit. Két nap óta nem szerepelek .„A folyosóhumora" című rovatban. A MÁSIK: Hallatlan hanyagság! Az EGYIK: Több mint hanyagság. Disznótág. Ezek az emberek visszaélnek a helyzetükkel. A MÁSIK: Fogadni mernék, azzal fog mentegetőzni, hogy nem jutott semmi az eszébe. AZ EGYIK- Mintha a dolog ezzel el volna intézve. Nem jutott semmi az eszébe! Hát törje a fejét! A MÁSIK: Megint csak kiderül, milyen romlott és megbízhatatlan a mai sajtó. Ahelyett, hogy gondosan és alaposan kezelné „A folyosó humora“ című rovatot, ahelyett, hogy följegyezné elhullatott elmésségeinket és ötleteinket, lelkiismeretlenül megfeledkezik rólunk. AZ EGYIK: Nem hiába utolsó emberek ezek az Újságírók. Ennél léhább, haszontalanabb népség nincs a világon. Nem jutott semmi az eszébe! És azt hiszi, hogy ez már elegendő ok гита, hogy az én nevem két napig hiányozzék az újságból. A MÁSIK: Az én nevemről nem is szólva. De hát ilyenek ezek a fiatal írók. Bezzeg Mikszáth lelki-ismeretetebb és szorgalmasabb volt. AZ EGYIK: Emlékszel, milyen elmések voltunk Mit, képviselők akkor, amikor ő írt rólunk? A MÁSIK: És minden nap elmések voltunk. Ma jó, ha minden harmadik nap szorítanak ki belőlünk valami elmésséget. AZ EGYIK: Azon sincs áldás. Ezek az új írók nagyon könnyen veszik a dolgot. Ezek akárhányszor megteszik, hogy olyasvalamit írnak le, amit tuitényleg mondtunk, ahelyett, hogy valami jobb ötleten törnék a fejüket. Kompromittálnak minket a saját mondásainkkal. A MÁSIK: Lusták a disznók! AZ EGYIK: Azt szeretnék, ha mi tényleg elmések velánk. A MÁSIK: Ha nekik csak le kellene írniok azt, amit mi mondunk. AZ EGYIK: El vannak kényeztetve. Csak tudnám, ki kényeztette el így őket? A MÁSIK: Sejtelmem sincs róla. Én nem. Azt, tudom. AZ EGYIK: De én sem. Akár hiszed, akár nem, amióta képviselő vagyok, egyetlen egy elmésséget se mondtam. A MÁSIK: Magam sem. AZ EGYIK: Nem azért, mintha nem volnék elmés ember és nem tudnék sokkal jobbakat mondani, mint ami az ő csirke agyukban megfogamzik... De én elvből nem teszem. A MÁSIK: Elvből? AZ EGYIK: Úgy van. Kérlek, azok az emberek azért kapják a fizetést, hogy helyettünk elmések legyenek. Belőlünk élnek. A MÁSIK: Mi adjuk nekik a kenyeret. AZ EGYIK: Így van. Ilát akkor még a munkájukat is elvégezzük helyettük? Ez egy kicsit sokrolna. MÁSIK: Annál, is inkább, mert nekünk elég munkát ad a ... a ... AZ EGYIK: A ... a ... mi is? A MÁSIK: A haza ügye. AZ EGYIK: Igen, a haza ügye. Ezt akartam mondani Kit.. .(llekál J,vita. 1923 február 16. ЛЯадтггду arabom a politikát Hayzatto t. — tiég,mindig nem érti? /• isméljen ide: Heiklen kijelentette, hajtit nemes értelemben vett liberalizmusé a jövő ... — Ezt az Egységespártban mondta? — Dehogy. a Nemzeti Polgári Körben. De bizonyos, hogy az Egységespárt követi vezérét, tehát a jövő a nemes értelemben vett liberalizmusé. Аз Egységespárt ennek folytán Bethlen és Gömbits vezérlete alatt kíméletlen harcot, fog üzenni a . . . — Aha, értem. Gömbös csatlakozik a liberálisokhoz. — Dehogy, kérem. Gömbös, Wolff és Haller a végsekétig fognak küzdeni a téves liberalizmus ellen. Érti? — Pardon, nem egészen. Haller is tagja az Egységespártnak ? — Haller ellenzéki és heves támadója a kormánynak. — Egy. És Gömbös is ellenzéki? — Dehogy. Gömbös Bethlen leghűségesebb embere. Кеш érti? — Kern egészen. — De Gömbös azért természetesen együtt érez Hallerrel, csak иду, mint Eckhardt, ki sohesem fogja tűrni, hogy a Rakovszki-féle ellenzék felülkerekedjék. Érti? — Értem már, értem. Egyik oldalon van Gömbös, Haller és Eckhardt, a másik oldalon Rakovszkij, Haller és Rakovszky egymás ellen ... — Dehogy is. Haller és Rakovszky ugyanannak a pártnak a tagjai! — Úgy? — Kérem, a lényeg az, hogy az Egységespárt, mely Bethlen vezetésére, egyre közeledik a nemes értelemben vett liberalizmushoz, nem fogja tűrni, hogy az ellenzék és főleg a pártunkvüliek pártja tönkretegye az országokarit? — Hogyne. Csak azt seri, hogy mit akarnak a pártonkívüliek ? — A nemes értelemben vett liberalizmust akarják. — Ők is? Hát akkor miért nem működik együtt a kormány az ellenzékkel? — Jaj, mikor fogja maga ezt megérteni! Az Egységespárt nem is állhat szóba az ellenzékkel, melynek egyik pártja, a Rassay-párt, még az októbristákkal, is szövetkezett. —De hát, ez igazán nem szép ettől a Rus-SZIN- tól. —• Már megint összezavarja. Hiszen Rassay a Vázsonyi-féle csoporthoz húz és minden valószínű sége szerint nem is lesz tagja a Russay-pártnak. Ezt csak érti? — Ezt igen. — Ки, hál' Isten, csakhogy beletanult a politikába. Szenes ember. (Szenes Itvii.)