Klapka György: Emlékeimből (Budapest, 1886)
Harmadik rész
5i8 lovasság gyönyörű paripáit, míg a francziáknál különösen a gyalogság tökéletes iskolázottsága, élénk szelleme s minden harczmozdulatra kiválóan képes szervezete köté le figyelmemet. Előre láttam, hogy mind eme gyönyörű s a leggondosabb ápoláshoz szokott angol lovak közül csak vajmi kevés fog a hadjáratkövetelte óriási erőfeszítés meg az éghajlat káros behatásaival dacolhatni, s hogy a küszöbön álló egész háborúban a lovasság egyáltalában jelentéktelen szerepre lesz kárhoztatva. Végtére a két főparancsnok: St. Arnaud tábornagy és Raglan tábornok is megérkezek Konstantinápolyba. Mindkettejükkel több ízben volt alkalmam érintkezni. St. Arnaud, kivel majd az angol, majd a franczia követségnél találkozom, rám mindenkor a lehető legvisszatetszőbb benyomást tette. Egészen ellenszenves lénye s gőgös önteltsége, melylyel úntalan megbízatásáról és annak kiviteléről beszélt, folyton hírnevének tisztátalan forrását, a véres államcsínyt idézte emlékezetembe, melyet oly hideg egykedvűséggel segített Páris utczáin végrehajtani. Súlyos belső bajtól sorvasztott halvány arczából merész elszántság nézett, mely sejteté az emberrel, hogy e férfiú a harcztéren mindent képes lenne koczkáztatni, de egyúttal azt is elárulá e rideg arcz, hogy aligha fel nem mondja testi ereje vasakaratának a szolgálatot. Lord Raglan St. Arnaud határozott ellentéte volt. Egyik karját Waterloonál hagyta e különben korántsem tekintélyes, még csak nem is harczias alakú ember; de rendületlen nyugalma, melyet minden szavában s tettében megőrzött, beszédében soha sem hiányzó nemes szerénysége, egész szeretetreméltó mo