Galgóczi Károly: Magyarország-, a Szerb-vajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisticája (Budapest, 1855)
Második rész
318 genek számára is meg leven hágatás tekintetéből nyitva, a birtokosok lótenyésztése nemesítésére is hathatós befolyást gyakorol. Azonban a népről, bár közte egyesek szinte nevelnek szép csikókat, épen nem lehet mondani, hogy nagyon igyekeznek felhasználni a kedvező alkalmat, és e tekintetben csak N. Igmánd, Bana, Tárkány, Szend, Alsó, Felső Galla, Környe, Dorog, és Leányvár tüntetik ki némileg magokat. Ács szinte jó méneket tart, mellyeket minden második évben szokott változtatni. A nagyváradi kerületben Békés-Csanád megyében Mezőhegyesen van a cs. k. legnagyobb kiterjedésű katonai ménes. Ezt II. József állította fel s kétség kívül nagyszerűségével minden európai hason intézetekkel megmérkőzik. A lovak száma 3000 körül szokott lenni. Alapítása alkalmával eleinte tisztán csak magyar fajló tenyésztetett e ménesben. Később jöttek hozzá erdélyi és czirkasziai mének és kanczák, majd 1790-ben keleti származásúak, 1802-ben és 1804-ben mecklenburgi anyalovak, 1803-ban spanyol, majd nápolyi csődörök, 1811-ben pedig moldvai kanczák. Az ausztriai seregek által 1814 és 1815-ben Francziaországban prédául nyert normanni és arab származású lovak nagyobb része szinte ide jött, nem sokára pedig ezután a lippizai és kladrubi császári ménesekből ismét spanyol eredetű mének küldettek. Újabb időben végre arab és más keleti származású lovak vásároltattak. Hogy ezen különböző tenyész állatok nagyon vegyült vérűvé tették e ménest, igen természetes. Néhány évek óta azonban idegen tenyészlovak vételével felhagytak s legfelebb tiszta arabs fajok szereztetnek, s a bábolnai ménes tisztábban megőrzött faja ültettetik által ide. És mióta a bentenyésző fajok is osztályokba szín és faj szerint elkülönöztettek, s a megállapodott fajra való törekvés szigorúan szem előtt tartatik, meglepő szép eredménnyel örvendeztet a szakértő eljárás. Régibb időben innen is szoktak volt kiosztatni a megyéknek hágó mének, most kevésbbá; különben is úgy látszik hogy a nép érdektelensége miatt még a legközelebbi vidék lónemesitésére nézve is megtörött e nagyszerű intézetnek hatása. A Csanádi részen egyedül Lajtény helységnek van innen származott nemesebb fajú csődöre, mellyen kívül szép lovakat tenyészt még Apátfalva. A békési részen eső jómódú helységek valamivel több előhaladást mutatnak különösen Mező-Berény jobb fajta lovait a mezőhegyesi ménesből szerzett csődörüknek köszöni. Sokan itt nagy kiterjedésben űzik a lótenyésztést. Békés-Csabán vannak ollyan gazdák, kik 10—15 darab csikót eladnak évenként, elég csontosok is az erre való csikók, s kár, hogy csak közönséges fajnak. — A birtokosok közül kisebb szerű ménesük s jelesebb lótenyésztésük van gr Wenkheim Krisztinának a kigyósi pusztán, a gr. Wenkheim testvéreknek Gyulán, b. Wenkheim Lászlónak Kőrös-Ladányon, gr. Almássynak Kétegyházán, gr. Blankensteinnak Füzes-Gyarmaton, melly ménesekben most is vannak ugyan angol teli vér