Pajtás, 1964. szeptember-december (19. évfolyam, 35-51. szám)
1964-09-03 / 35. szám
XIX. ÉVFOLYAMOS SZÁM 1964. SZEPT 3. ÁRA: 1 FT KINIZSI APRÓDJA VOLTAM — Öcsömuram! Hogy hívják kegyelmedet? — Gáspár apród a becsületes nevem. De tessék csak Harangi Mikinek szólítani. Azt jobban megszoktam. — Hány éves vagy? — Tizenegy múltam. Most megyek ötödikbe. — Milyen szerepet kaptál itt a nagyvázsonyi lovas játékban? — Az első részben Kinizsi kapitánynak voltam az apródja. A másodikban egy parasztfiút játszottam, akit rabságban tartottak a törökök. Mint az Egri csillagokban Gergő, én is megmentettem egy kislányt. Lesz miről mesélni a többieknek az iskolában. Igaz, meg kellett válnom a díszes ruhától, a parókától, a színes kövekkel kirakott markolatú tőrtől és — Büszkétől, ettől a szép paripától is. No, de az iskolában más érdekesség vár. Én például nagyon szeretem a számtant, és mindenki elhiheti — alig várom, hogy új feladatot kapjak. Meg aztán ott az őrsöm a Példamutató őrs. Nemrég kerültünk össze, mégis nagyon jó barátok vagyunk. Jó lesz ismét együtt.