Pajtás, 1968. július, december (23. évfolyam, 26-51. szám)
1968-08-01 / 30. szám
A TERMÉSZEI Ш NAPTÁRA Az év nyolcadik hónapja, a 31 napos augusztus Augustus római császárról kapta nevét, aki i. e. 31-ben kezdett uralkodni. Uralma alatt a tartományok gazdasági élete megélénkült, a római birodalom közigazgatásilag, politikailag megszilárdult. Minderre azért emlékeztünk, mert hiszen Pannóniát, a római birodalom tartományát, amelyhez a mai Dunántúl is tartozott, Augustus császár uralkodása alatt hódították meg a római légiók. Augusztusban már elkezdődik a nappalok észrevehető rövidülése, ugyanis míg a hónap első napján 4 óra 21 perckor kel és 19 óra 19 perckor nyugszik a Nap, addig az utolsó napon csak 5 óra 01 perckor kel és már 18 óra 27 perckor lenyugszik. Hiába, itt a nyár vége, sőt a vakáció vége is! Nemcsak a nappalok rövidülnek, hanem a hőmérséklet is fokozatosan csökken. Augusztus a legderültebb hónapunk, ekkor a legkevesebb a felhőzet. Éppen ezért tanácsos okosan kihasználni a napsütés előnyeit, hiszen már előre veti árnyékát az ősz. A sokévi statisztikai adatok szerint az év legderültebb időszaka éppen augusztus 19 és 28 között van. A derült idő miatt sok a napsütés, havi átlagban 240—270 óra. Ilyenkor szokott kialakulni a második kánikula. A meleg augusztusnak egyik kedves vendége: a délibáb. Általában reggel 9 és 16 óra között jelenkezik ez a természeti tünemény. A monda szerint a délibáb a puszta leánya és a tenger testvére. A név valószínűleg onnan származik, hogy a forró nyári napokon a déli órákban a magyar pusztán ködbe burkolt alakokat, „bábokat” láttak, déli bábokat, amelyek azután lassanszétfolytak. Gyakorlatilag az történik ilyenkor, hogy a különböző sűrűségű légrétegek mentén a fény elhajlik. A légréteg változó sűrűségét a hőmérsékletkülönbség okozza. A hűvös talaj felett meleg levegőréteg helyezkedik el. A vékony, átmelegedett réteg olyan szerepet tölt be, mint egy földre fektetett hatalmas tükör. A látszólagos víz az ég tükrözése. Mivel a felmelegedett levegő nem mozdulatlan, hanem állandóan hullámzik, az egész jelenség imbolyogni látszik. De nemcsak az égbolt tükröződik, hanem a közelben levő tárgyak is, ami még érdekesebbé teszi a jelenséget. Meleg napokon az átmelegedett aszfalton feltűnő fényes, vizes felület sem más, mint délibáb. Ezt a motorosok, autósok szinte mindennap látják nyáron. Látványosabb, érdekesebb változata már ritkább, ugyanis nagyobb sík felületre van szükség, hogy különféle tárgyakat, házakat megemelkedve láthassunk. A meleg augusztus másik jellegzetessége a zivatar és a villám. A villám hatalmas elektromos szikrakisülés a levegőben. Hosszúsága az egyik felhőtől a másikig elérheti az 50 kilométert is! Ha a felhőből a talajba vág, általában csak 1—2 kilométer hosszú. Egy vonalas alakú villám vastagsága 30—50 centiméter. Az ezred másodpercek töredékéig tartó jelenség sebessége körülbelül 100 kilométer másodpercenként. A villámhárítók ellenére, sajnos, még ma is sok kárt, egyéni tragédiát okoz. Az égbolt naptárában ebben a hónapban a csillaghullást jegyezték fel. Úgy tűnik, ilyenkor sok ezer csillag mond búcsút eddigi pályafutásának. A csillaghullásnak nevezett fénytüneményt aprócska kis égitestek, a meteoroknak hívott kő- és vasszilánkok okozzák. Amint a világűrből nagy sebességgel berepülnek légkörünkbe, a levegő ellenállása miatt felizzanak, és amíg el nem hamvadnak, fényes csíkot rajzolnak az ég kárpitjára. Ilyen meteorfelvillanásokat nemcsak augusztusban láthatunk, hanem bármely derült este, ha huzamosabb ideig figyeljük az égboltot. De augusztusban többet láthatunk belőlük, mert Földünk több meteorraj útvonalát keresztezi. Egyik-másik látványos tűzijátékot rendez, tegyük mindjárt hozzá, teljesen veszélytelenül! A meteorok tömege fényességükkel arányos. Amelyiknek fénye eléri a legfényesebb csillagokét, tömege néhány vízcseppnyivel egyenértékű. A gyümölcsöt hizlaló és édesítő, szőlőfürtöket duzzasztó nyarutó átmeneti időszak a madarak életében. A költés, a fiókanevelés ilyenkor már általában befejeződött, a vonulás pedig még nem kezdődött el. Amolyan gondatlan időszak tehát, amikor egyetlen feladat a táplálkozás. Persze ez is fontos, mert erőt kell gyűjteni a hosszú útra, a vonuláshoz. Pataki Béla Pál DEMÉNY OTTÓ: FÉNYES ÉJSZAKA Csillog-villog az égi tábor. Csibéivel a hangtalan Fiastyúk a mezőre fából. Nesztelenül suhan a Göncöl, s szikrát csihol négy kereke a legsötétebb éji rögből. Tőle messze parányi mása, és ismétlve fekszik hanyatt, s szép, csillogó mancsát csodálja. Azon is túl ragyog a büszke Északcsillag, de idenéz a Balatonra, ez a tükre. S lépked még egy felhőgavallér. Tenyerén úgy ragyog a Hold, mint a bársonyhoz dörgölt tallér. 18