Pajtás, 1969. január-június (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-04-24 / 16. szám
Las Vegasban, Washingtonban és Montrealban. —S JÓL FELKÖTÖTTED A HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁT! — Sajnos, volt közben egy hátborzongató élményem is. Amikor Montrealból elindult velünk a gép, ide-oda bukdácsolt a tükörjéggé fagyott kifutó betoncsíkján. S amikor végre fölvergődtünk a levegőbe, odafönt kegyetlen szélvihar kapott el bennünket. Mint a pihe, úgy táncolt a BOAC óriás gépe! Amikor a légikisasszony hozta a jaffát, a pohár fölemelkedett a tálcáról. Aztán amikor földet értünk, az örök nyár világában voltunk, Los Angelesben. Úgy néztek ránk, irhabundás, csizmás alakokra a szandálban, sortban, rövidujjú pólóingekben sétáló „benszülöttek”, mintha eszkimók lettünk volna! — MI VOLT AZ ELSŐ Érdekesség, amivel találkoztál? — Mr. Panky palacsintacsárdája! Az étlapon 107 féle módon elkészített palacsinta szerepelt! Én epreset ettem, anyu csokoládésat, apu krumplisat! És aztán a Disneyland, a megelevenedett mesék városa! — MILYEN MŰVÉSZI Élményben volt részed? — Láttam Tony Urbano nagyszerű bábszínházát, az új Metropolitan Operaházat. Csupa üveg a homlokzata és a hall két oldalát Chagall freskói díszítik. — MILYEN DIVAT JÁRJA MOST AMERIKÁBAN A FIATALOK KÖRÉBEN? — Visszataszítóan festik magukat, irgalmatlanul bőszárú „elefántnadrágot", első világháborús tisztiköpenyforma kabátot hordanak és térden felül érő ulánus csizmát. — ÉS MI VOLT AZ ELSŐ DOLGOD, AMIKOR HAZAJÖTTÉL? — Átöltöztettem Barbyt, az ausztráliai babámat. Képzelje, Jóska bácsi, két hónapig ugyanazt a ruhát viselte, szegény. Majdnem megsirattam. HUNYADY JÓZSEF