Pajtás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-10 / 23. szám

HALÁLT HOZOTT A Évek óta folyik az Egyesült Államok hadüzenet nélküli háborúja a vietnami nép ellen. Ez a háború veszélyez­teti a világ békéjét. Most bíróság elé került egy bűnös amerikai - de nem az elé a bíróság elé, ahová kellett volna, és nem mindenki, akinek kellett volna Az Egyesült Államok déli részén az ESSO olaj­­társaság tartja kezében a legtöbb benzinkutat. Ezek­nél tankoláskor, ajándék­ként minden utas kezébe egy autótérképet nyomnak. A térképnek szinte a szívé­ben büszkélkedik, keletre a Mississippi folyótól, Geor­gia állam. Georgia és Alabama mezsgyéjén a legnagyobb határváros a nagy felfedező, Kolumbusz nevét viseli. És tulajdon­képpen Kolumbusz városá­hoz tartozik, amolyan déli végvára — Fort Benning erődje. Az ESSO térképein piros négyszög mellett pi­ros betűkkel van kiírva Fort Benning neve. Ez — a jelmagyarázat szerint — a „turisták számára érdekes helyet” jelöl. Nos, ha eddig érdekes hely volt, napjainkban még inkább azzá vált. Fort Benninget választották ugyanis az amerikai­ had­bíráskodás legkülönösebb perének színhelyéül. Itt ál­lították katonai esküdtszék elé William Calley főhad­nagyot, a My Lai-i tömeg­gyilkosság irányítóját és egyik résztvevőjét. Esti parancskiadás 1968. március 15-én este Medina kapitány előtt pa­rancskiadásra gyülekezett Calley hadnagy egysége. A századparancsnok előbb megemlékezett George Cox őrvezetőről, aki éppen az előző napon halt meg egy akna felrobbanása követ­keztében. Majd beszédet tartott amelyben bosszúra hívta fel a fiatal amerikai katonákat a vietnami par­tizánok ellen. Ha egy vietnami hazafi végighallgathatta volna a beszédet, természetesen könnyűszerrel megcáfol­hatta volna Medina kapi­tány szavait. Az lehetett volna a legfontosabb érve, hogy az amerikaiaknak semmi dolguk országuk­tól több ezer kilométer­re, nincs is joguk beleavat­kozni a vietnami nép ügyé­be. S ha az amerikai kor­mány nem tenné ezt, nem pusztulna el annyi ameri­kai fiatalember Vietnam­ban. De minthogy senki sem válaszolhatott Medina ka­pitány szavaira, Calley hadnagy és emberei szinte örömmel fogadták a paran­csot, hogy másnap táma­dásra indulnak My Lai helység ellen. — Az ellenséget meg­semmisítitek, támaszpont­juk helyét sivataggá vál­toztatjátok! — üvöltötte Medina. Gyilkos tűz a falura ... És másnap reggel Calley egysége helikoptereken el­indult My Lay felé. Ami­kor leereszkedtek a falu mellett, egyetlen puska sem nyitott rájuk tüzet. Senki sem támadott, senki sem védekezett... De az amerikaiakat nem zavarta, hogy nincsenek partizánok a községben: gyilkos tüzet zúdítottak a házakra, ahol csupa asszony, gyerek és öreg tartózkodott. Minden­ki ottveszett a pokoli lö­völdözésben! Talán ha ket­ten élték túl a borzalmas vérfürdőt. Amíg az öldöklés tartott, Calley felettesei helikopte­reiken a csatatér fölött ke­ringtek. Látniok kellett, de nem akarták észrevenni, hogy nincs ellenállás, hogy 18

Next