Pajtás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 23. szám
HALÁLT HOZOTT A Évek óta folyik az Egyesült Államok hadüzenet nélküli háborúja a vietnami nép ellen. Ez a háború veszélyezteti a világ békéjét. Most bíróság elé került egy bűnös amerikai - de nem az elé a bíróság elé, ahová kellett volna, és nem mindenki, akinek kellett volna Az Egyesült Államok déli részén az ESSO olajtársaság tartja kezében a legtöbb benzinkutat. Ezeknél tankoláskor, ajándékként minden utas kezébe egy autótérképet nyomnak. A térképnek szinte a szívében büszkélkedik, keletre a Mississippi folyótól, Georgia állam. Georgia és Alabama mezsgyéjén a legnagyobb határváros a nagy felfedező, Kolumbusz nevét viseli. És tulajdonképpen Kolumbusz városához tartozik, amolyan déli végvára — Fort Benning erődje. Az ESSO térképein piros négyszög mellett piros betűkkel van kiírva Fort Benning neve. Ez — a jelmagyarázat szerint — a „turisták számára érdekes helyet” jelöl. Nos, ha eddig érdekes hely volt, napjainkban még inkább azzá vált. Fort Benninget választották ugyanis az amerikai hadbíráskodás legkülönösebb perének színhelyéül. Itt állították katonai esküdtszék elé William Calley főhadnagyot, a My Lai-i tömeggyilkosság irányítóját és egyik résztvevőjét. Esti parancskiadás 1968. március 15-én este Medina kapitány előtt parancskiadásra gyülekezett Calley hadnagy egysége. A századparancsnok előbb megemlékezett George Cox őrvezetőről, aki éppen az előző napon halt meg egy akna felrobbanása következtében. Majd beszédet tartott amelyben bosszúra hívta fel a fiatal amerikai katonákat a vietnami partizánok ellen. Ha egy vietnami hazafi végighallgathatta volna a beszédet, természetesen könnyűszerrel megcáfolhatta volna Medina kapitány szavait. Az lehetett volna a legfontosabb érve, hogy az amerikaiaknak semmi dolguk országuktól több ezer kilométerre, nincs is joguk beleavatkozni a vietnami nép ügyébe. S ha az amerikai kormány nem tenné ezt, nem pusztulna el annyi amerikai fiatalember Vietnamban. De minthogy senki sem válaszolhatott Medina kapitány szavaira, Calley hadnagy és emberei szinte örömmel fogadták a parancsot, hogy másnap támadásra indulnak My Lai helység ellen. — Az ellenséget megsemmisítitek, támaszpontjuk helyét sivataggá változtatjátok! — üvöltötte Medina. Gyilkos tűz a falura ... És másnap reggel Calley egysége helikoptereken elindult My Lay felé. Amikor leereszkedtek a falu mellett, egyetlen puska sem nyitott rájuk tüzet. Senki sem támadott, senki sem védekezett... De az amerikaiakat nem zavarta, hogy nincsenek partizánok a községben: gyilkos tüzet zúdítottak a házakra, ahol csupa asszony, gyerek és öreg tartózkodott. Mindenki ottveszett a pokoli lövöldözésben! Talán ha ketten élték túl a borzalmas vérfürdőt. Amíg az öldöklés tartott, Calley felettesei helikoptereiken a csatatér fölött keringtek. Látniok kellett, de nem akarták észrevenni, hogy nincs ellenállás, hogy 18