A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)

B - Borszesz - Borszívó - Borszna - Borszürés - Bort - Bort - Borthwick - Bortnianszky - Bortömlő - Borugung - Borulat - Borulék - Boruló deszkázat - Boruló kel - Borussia - Borúth

Borszesz — 547 — ság üveggyárat tart fenn, mely a savanyuviz el­szállításához szükséges palackot (évenkint Γ8—2 millió darab) állítja elő ; benne 38 munkás van alkalmazva.Van továbbá barnaszénbányája, mely 28 bányászszal (1891) 51,381 mmázsa barnaszenet termelt. V. ö. Cseh Κ., B. gyógyászati és nemzet­gazd. szempontból, Bpest 1873 . Borszék, Bpest 1878. — 2. Gyergyó-B., kisközség Csík vmegye gyergyó-tölgyesi j.-ban, (1891) 1471 magyar lak., posta- és táviróhivatallal, pékpénztárral. TH—v. Borszesz (alkohol, etilalkohol). A borszesz a bornak és az összes szeszes folyadékoknak ré­szegítő princípiumát képezi. Tisztán a szeszes fo­lyadékok lepárlásával állítják elő. Innen az égett bor, Branntwein, vinum ustum­ stb. elnevezések. A természetes borok szesztartalma 7—14°/C kö­zött ingadozik. L. Szesz. Borszívó v. borlopó (héber). Üvegből v. bádog­ból készült eszköz, melynek hosszú szára, bővebb teste és felül rövid szivókája van. A hosszú szárat a borba eresztik le s a felső szivókán keresztül teleszívják borral, s a száron keresztül megtöltik vele a poharakat. Különben kis gazdák a tök egy külön faját szárítva és kitisztítva használják há­zilag borlopójuknak, az u. n. lopó tököt. KTY. Borszna, kerü­leti székhely Csernigov orosz kormányzóságban, a B. partján, 8580 lak., bőr­cserzéssel és olaj présekkel. Borszürés. Zavaros borok, az u. n. alj borok tisztítása, derítése a B.-sel veszi kezdetét. A szű­résnek legegyszerűbb módja az, hogy a zavaros bort u. n. szürő­zsákokon bocsátjuk át. Ennek az elvnek alapján készül a hollandi borszürő, mely kettős fa v. cinezett vörös rézedényből áll, s amely­nek válaszfalában cinezett sárgaréz tokok vannak elhelyezve , rájuk köttetnek a kettős szürőzsákok. A szűrendő bor a felső tartályba öntve a szürő­zsákokon át az alsó tartályba jut, innen egy csa­pon át kibocsátható. A felső tartályba folytonosan utána kell tölteni a bort s ajánlatos hozzá 50 lite­renkint mintegy 10 dkg. faszénport keverni, mely a zsák likacsait eltömi s egyszersmind a bort tisz­títja. Az első felöntés zavarosan fog lejutni, azért újból fel kell önteni. A szürőzsákok használat előtt erős lúgban kifőzendők és többször kimosan­dók, hogy a zsák szálainak oldható anyagai mind kivonassanak, mert ezek a bor izét megrontanák ; éppen igy minden használas után újból jól ki kell mosni a zsákokat és edényeket, azután teljesen kiszárítani. Egyszerű készülék Babonak borszű­­rője is, mely felül befedhető, alul pedig két feneke van, melyek közül a felső lyukacsos. A két fenék 5 cm.-re van egymástól. Szű­rő anyagul papírpúp szolgál, melyet tiszta homokkal vagy kavicscsal fednek be, hogy a rá öntött bor föl ne kavarja. A szűrt bor az alsó fenéken levő csapon át távolít­ható el. Vannak ezenkívül önműködő borszűrők is, melyek közül a nagyobb szükségletre megfe­lelő a Vollmár-féle önműködő borszürő egész 500 liter óránkinti munkaképességgel. LÁZÁR, Bort (ejtsd:­ bór), járási székhely Corrèze francia départementban a Dordogne mellett, (1891) 3858 lak., selyemgombolyítókkal, borkereskedéssel ; a mellette emelkedő hegyen az Orgues de B. pom­pás bazalt oszlopsor áll ; nem messze tőle van a Sant de la Saule, a Rue patak vízesése. Borz, a gyémánt egyik változata, kristályos (sugaras, rostos) halmazok golyó alakban ; kívül­ről érdes, áttetsző, színtelen vagy szürkés. Vala­mivel keményebb a közönséges gyémántnál. Borthwick, falu Edinburgh angol grófságban, 1740 lak., Lockerworth erőd romjaival, ahová Stuart Mária menekült Bothwellel kötött házas­sága után. Bortnianszky Stefanov és Demeter, orosz zene­szerző, szül. az ukrajnai Gluchov városkában (Csernigov kerület) 1751., megh. 1825 okt. 9. (azaz, orosz számítással : szept. 28.) Moszkvában, és Galuppitól Velencében tanult; Modenában 1778. Quinto Babio c. operáját adták (Metastasio szöve­gére); 1779. hazatért, s mint a pétervári császári énekkar igazgatója, 45 zsoltárt (4 és 8 szólamra), gör. kel. misezenét stb. szerzett. Nemzeti zené­jének nagyérdemű újítója. κ—i. Bortömlő. A bor eltartására és szállítására ré­gebben használt állati bőrök. Dalmáciában és más vidékeken, hol a bort a rossz utak miatt lóháton kell szállítani, e célra ma is szívesen használják az állati (juh-, kecske-, borjú-) bőrökből készített B.-ket. Borugung (Busszang), a Nigertől Ny-ra, az É. sz. 10° alatt fekvő erdős vidék Afrikában, mintegy 30 napi járásnyi hosszú és 11 napi járásnyi széles. Lakói pogány négerek. Több független országra oszlik: Busszangra, Nikire, Kiamara és Vavara. Rajta vezet keresztül a haussza-államokból a nagy karavánút Dohoméba és a Voltához. 1890 óta angol protektorátus alatt áll. Borulat, az eget takaró felhőzet, melynek nagy­sága a teljesen derült és teljesen felhős szemhatár között különböző változatokat mutat. Mint fontos meteorológiai elem, mely a nap sugárzását és a föld kisugárzását erősen befolyásolja, a rendes észleléseknek teszi tárgyát. Nagyságát a 0—10-ig terjedő borulási skála fokaiban (k­i derült, 10 — teljesen borult) szokás adni. Borulék v. borulás (növ.: estivatio), a fiatal le­veleknek a rügyekben való kölcsönös elhelyezke­dése, vagyis egymásra való borulása . 1. Rügy. Boruló deszkázat. 21/s cm. vastagságú desz­kákból készült kétsoros deszkázat, ahol azonban a deszkák nem teljes szélességükben fedik egy­mást, hanem csak széleiken pár centiméternyire. Fagerendás födélszerkezeteknél alkalmazzák, még pedig vagy a gerendák alatt mint mennyezet­héjazást, vagy a gerendák fölött — avagy közbe­tort födémeknél a gerendák között is — mikor a vakmennyezet feltöltését van hivatva hordani. Boruló kel. 1. Kelkáposzta. Borussia (uj lat.), Poroszország, Borusszo­mánia, túlságos előkedv minden iránt, ami porosz . Borusszofóbia a. m. porosztól való félelem. Borúth Elemér (családi nevén Steiger Alajos), költő, a Petőfi-társaság tagja, szül. Mádon, Zem­plén vmegyében 1833 jan. 16., megh. Sátoralja­újhelyen 1886 aug. 26. Mint mádi birtokos, a szől­lőmíveléssel foglalkozott, 1870-től azonban sátor­aljaújhelyi lakos és lapszerkesztő volt ; 1879. a Petőfi-társaság tagjává választotta. Szépirodalmi munkásságát 1854. kezdte az akkori fővárosi hír­lapokban. Verseinek első gyűjteményét Bor­ith költeményei, Pest 1859, a közönség rokonszenve­ 34* Borúth

Next