A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
CS - Csillagalma - Csillagánizs - Csillagászat
Csillagászat — 716 — pest művésznője. Csiky Gergely egyenesen C.-nek irta darabjai nagy naiv szerepeit. 1893-ban lépett fel először asszony szerepben , A Váljunk el Cypriennejében és e szerepkörben is valóságos kabinetalakítást nyújt. 1883-ban ment nőül Grill Rikárd könyvárushoz, pár év előtt azonban elvált tőle. A. κ. Csillagalma (növ.: Chrysophyllum L.), a sapotaceák tejelőfái, bőrnemü, fent kopasz, a visszáján selyemszőrü v. molyhos levelekkel, csembékké egyesülő apró virágokkal, húsos v. bőrnemü bogyóval. Mintegy 60 faja él Amerika forró vidékein. A C. glycyphllum Casaretti (C. Buranhem Ried.) Braziliában a régen officinális monesia-kéreg termőfája. Ez a kéreg kissé kesernyés, erőltető izű, tartalma a monezin (saponin), glycyrrhizin és egész 32°/0 cserzősav, ezért elsőrangú cserző, s az európai kereskedésben is megfordul. A C. Cainito L. (C. coeruleum Jacq.) szép 9—12 m. magas fa. A G. glabrum Jacq. 4*5 m. magas fa. A C. piriforme Willd. (C. Macoucou Aubl.) Guayana, és Szt. Domingó vizeinek partjain, 9 m. magas fa. A C. monopyrenum Sw. (G. acuminatum Lam.) Ny.-India és Orinokó áradmányainak fája, hosszas, a visszáján pirosmolyha levelekkel. BORB, Csillagánizs, 1. Ánizs. Csillagászat (Astronomia), az égi testekről, különösen azok látszó és valódi mozgásairól, fizikai és kémiai alkotásáról szóló tan. Ha tisztán a mozgási jelenségekre vagyunk tekintettel, akkor a C. a legrégibb fizikai tudomány, melynek kezdetben valószínűleg az alkalmas időbeosztás volt a feladata. A többi tudománytól eltérőleg oly szigorú folytonosságban fejlődött, hogy alig van tudomány, melyben a felfedező annyit köszönhet elődjének, mint a C.-ban. Ptolemaios Almagesztje nem létesül Eudoxus és Hipparchos nélkül, és csodálatos, hogy Coppernicus nagy művének jóformán egyetlen támaszai Hipparchos és Ptolemaios adatai és eszméi. A következő lépés, Kepler fölfedezése, Tycho de Brahe megfigyelésein s Coppernicus elméletén át történik, s Tycho műszereinek kezdeteit már az araboknál találhatjuk. A betetőző Newton tömegvonzási elmélete — ha övé is teljesen az eszme — matematikai kifejezésében Keplerre, a régi görögök geometriájára s kortársainak földméréseire támaszkodik. A C. követhetetlen messze korba nyúlik vissza ; a khinaiaknál már a Kr. előtti XXII. században nagyon kifejlődött lehetett, ha egy napfogyatkozás megjövendölésének elmulasztása miatt Hi és Ho udvari csillagászokat halállal büntetni jogos volt. A hinduk a nagy bolygók egy általános konjunkciójáról beszélnek Kr. e. 3102. Valószínű, hogy ezen tény nem följegyzés, hanem későbbi számítás által maradt reánk, de így is bizonyítja, hogy a bolygók mozgási viszonyairól már elég tiszta képzetek uralkodtak. Az állatöv jegyeinek elnevezése és beosztása a kardok műve, s ha nem is bizonyos, hogy ennek kora több csillagász s történész véleménye szerint sok évezredre teendő, mégis valószínű, hogy jóval Kr. születése előtt keletkezett. A legrégibb biztos csillagászati följegyzés egy holdfogyatkozásra vonatkozik, melyet Babilonban, Mardocempad uralkodó első évében thoth egyiptomi hó 29. és 30. napja között (a mi időszámításunk szerint Kr. e. 721 márc. 19.) észleltek. Száz évvel későbben már ismerték a kaldok a Szárosz nevű 18 évi fogyatkozási periódust. Az egyiptomi gyakran földicsért csillagászatról nem sokat tudunk ; ismerték az év hosszát, melyet 366 napnyinak vettek föl s megállapították a híres Sothis periódust, 1460 évet, melynek lefolyása után a Sirius csillag (Sopt v. Soth) ismét együtt kel a Nappal az év ugyanazon napján. A régi görögöknél, kik a dolgok természetéről szívesebben spekuláltak, mint hogy erre vonatkozó megfigyeléseket tettek volna, nem találkozunk a C. egy kidolgozott rendszerével, inkább egyes odavetett nézetekkel. Pythagorás állítólag tanította már, hogy az állócsillagok s az egyes bolygók külön kristályszférákhoz erősítve, egymáson gördülve megkerülik naponta a Földet, mely ezen szférák középpontjában áll. A kristályszférák egymáson való gördülő mozgása a szférák zenéjét hozza létre. Az ég gömbalakjának képzete Pythagoras után még máig is megmaradt . Coppernicus és Kepler még lényegesen ragaszkodik hozzá, s a gömbi C. lényegileg ma sem tesz egyebet, csakhogy mi az ég gömbvoltát csupán irányok kitűzésére használjuk. Mondják, hogy Pythagoras előadásaiban már azt is tanította volna, hogy a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül kering, de erre nézve biztosabb adatunk nincs. Csillagász tanítványai között Philolaos (Kr. e. 450 körül) érdemel említést, aki szerint a Nap, a Föld s a bolygók a világ közepét képező centrális tűz körül keringenek. A spekuláció terét Eudoxos (409—356, Kr. e.) hagyja el, ki a bolygó mozgás elméletét a megfigyelésekre támaszkodva iparkodik adni. Azáltal, hogy a különböző bolygókat különböző tengelyek körül forgó kristályszférákhoz erősítve gondolja, az ő kora megfigyelési pontosságán belül az égi mozgásokat elég híven adja vissza.Platón másik és nála még nagyobb tanítványa, Aristotelés (384—322.Kr. e.) lelkesült híve Eudoxos elméletének, hangsúlyozza a megfigyelés fontosságát az elvont bölcselettel szemben ; bizonyítja a Föld gömbalakját, de önálló világrendszer fogalmazásáig nem emelkedik. A Hipparchos előtti időből megemlítjük még Metont (433. Kr. e.), ki az egyházi ünnepszámításban ma is fontos 19 évi holdciklust vezette be, melynek letelte után az újhold napja ismét ugyanazon napokra esik (aranyszám) és Aristarchosz, ki a Föld kettős mozgásáról (saját tengelye s a Nap körül) legalább is fogalommal birt. Nevezetes, hogy a Föld mozgásából szükségkép keletkező parallaxis hiányát már az állócsillagok óriási távolságával megokolja. Igen eszélyes, de gyakorlati nehézségei miatt célhoz nem vezető módot talált ki a Nap távolságának (parallaxisának) meghatározására. A rómaiaktól egyetlen csillagászati felfedezés sem indult ki, noha elismerésre méltók Julius Caesar (inkább adminisztratív, mint csillagászati okokra visszavezethető) naptárjavítása és Senecanak az üstökösökről mondott szavai, melyek érettebb kornak is díszére válhatnának. A mai C. atyja Hipparchos (Kr. e. 190—125). Megfigyelései sokkal pontosabbak, mint elődjeiéi ; a bolygók látszólagos mozgásainak törvényeit kutatja s csillagászati táblázatokat számít, melyekből e mozgások előre számíthatók. Hogy a bolygók Amely szók a C betűben nincsenek meg, a K-ban keresendők ! Csillagászat