A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Debreczeni Kalocsa - Debreczeni Szücs
Debreczeni Ember — 94 — itt is utólérte. A kuruc vezér parancsára a közeledő német sereg előtt Debrecent üresen kellett hagyni s 1705 okt. 19. a lakosok Tokaj felé költöztek ki. D. is elbujdosott ; utoljára Ó-Liszka szerény gyülekezetében talált papi állomást ; itt végezte be történelmi munkáját és életét is. «Egész élete majdnem örökös bolyongás volt» (Rotarides M. Lineamenta, 56. p.), «Égő városok rémítő lángja volt lámpása éjjeli bolyongása közben» (Révész Kálmán), annak, akit az élet hányattatásaival szemben bizonyos passzív ellentállás más tekintetben a tudós csendes és kitartó munkássága jellemeznek» (Ferenczy Gyula). Egyetlen életben maradt leánya (Judit) Szatmári Paksi Mihály pataki tanárhoz ment nőül. Művei : Innepi ajándékul az Isten sátorába felvitt szent Siklus (Kolozsvár 1700.); Garizim és Ebal, melyeknek egyikén áldást, a másikán átkot parancsolt az Isten. A Bárány életének könyve. Vagy az isteni örök elválasztásnak és elhagyásnak dekretomának nagy titkáról való elmélkedések (Kolozsvár 1702). «Historia Ecclesise Reformatie in Hungaria et Transsylvania» lassanként gyűjtögetett ezen művével lett a magyar ref. egyháztörténetem megalapítójává; bátorította és irányozta erre Jablonszki E. D. berlini udvari lelkész 1703 márc. 19. hozzá intézett levelében, s egy másik 1709 jun. 7. levelében jeleseink arcképeit is sürgette. A mű 1706. készen volt s biráló átnézésre közölte Csécsi János pataki tanárral és tudós barátjával, Zádorfalvi Márton zempléni esperessel és Kocsi János debreceni lelkész és püspökkel. Ezeknek helyeslése után irta meg (1708) az előszót, de mielőtt kiadhatta volna, elhalt. Veje, Szatmári Paksi Mihály tanár küldte ki a kéziratot — kiegészítve 1715-ig az évi történetek sorát — Utrechtbe Lampe Adolfhoz, az egyháztörténelem tanárához, aki azt saját szerkesztői neve alatt u. o. kiadta 1728. (4. r. 919. p.) s azóta forrásértékre emelkedett. Sajnos, hogy a szerkesztő-kiadó az eredeti alakból kiforgatta, elhagyta a fontos előszót s a hely és személynevek magyar kéz általi kijavításáról nem gondoskodott. Az országos könyvkiállításkor Budapesten 1882. felfedeztetett Ágoston József könyvkedvelő tulajdonában D. egyháztörténetének egy kézirata, melyet Révész Kálmán tett azonnal tanulmány tárgygyá, s kiderítette, hogy azt Sinai Miklós debreceni tanár másoltatta le halála (1808) előtt gyorsan (18—20 kéz által), de ideje kijavítni nem volt s igy a tulajdonnevekben hiba még most sem javítható biztosan. A kéziratban megvan a történelmi becsű előszó s belőle — a Lampe-féle kiadással egybevetve — tisztán megtudható D. művének eredeti szerkezete. Péterffy Károly jezsuita (Sacra Concilia 1742), katolikus szempontból keményen megtámadta a Lampe-Ember művét. Szombati János pataki tanár (megh. 1813.) a pataki könyvtárban levő Lampe-féle kiadás példányát telejegyezte pótlásokkal s uj adatokkal. Irodalom. Hegedűs László cikke «Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1847. 593 l. ; Révész Imre : Magy. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1872. 433 és 437 1. ; Kiss Kálmán : A szatmári református Egyházmegye Tört. 1878. 761 1.; 8.Pataki Füzetek, 1860. 223 1. ; Balogh Ferenc : A magyar Prot. Egyh. Tört. Irodalma, Debrecen 1879. 20 1. ; Ferenczy Gyula : Debreceni 11. P. életrajza, Közlöny a debreceni Hittanszaki Önképző Társulat köréből, XIII. évfolyam. Debrecen, 1882. 2—5. számai ; Révész Kálmán, a debreceni hittanszaki Ö. T. Közl., 1882. 7. szám és Debreceni Prot. Lap, 1882. 13 — 15. számok ; Prot. Egyh. és Isk. Lap 1884. 43. sz. ; Bod Péter Magyar Athénás 60. BALOGH FERENC, Debreczeni Kalocsa János, szül. Debrecenben 1632., megh. Polgáron 1710 közepe táján. Tanult Debrecenben 1650 tavaszáig, azután külföldre ment. A franekerai egyetem hallgatói közé 1653 okt. 29 lépett, innen nemsokára Lejdába ment át, hol 1654 márc. 4. iratkozott be, de csakhamar visszatért Franekerába. Itt azután több évet töltött s innen látogatott el a gröningeni egyetemre is, hazatérése előtt pedig Londonba, ahonnan 1658. vissza is jött Magyarországba, hol kecskeméti rektor, majd 1661. ugyanoda való lelkész lett. 1667. átment a tiszántúli kerületbe, hol először Hajdú- (akkor Rácz-) Böszörményben foglalt el lelkészi állomást. Innen 1569. Nánásra ment, hol csak egy évet töltött. 1670—74. ismét Böszörményben, később Derecskén. 1681-től Balmazújvároson működött. 1683 végén kabai, 1686 márc. sámsoni, 1690. újra böszörményi pap volt s mint ilyet választották 1691 elején esperessé. De még ez évben Bihar-Nagybajomba ment lelkésznek, honnan még 1697. előtt elment valahova. 1705. Polgáron volt pap s itt is maradt haláláig. Művei : De rerum medis (Leiden 1654) ; De formarum materialium origine (u. o. 1654) ; De existentia Christi alterna (I—II. r., Franekera 1655) ; Halotti beszéd Felvinczi Sándor felett (Dicséretes emlékezet, Debrecen 1686) Halotti beszéd Szenczi Pál felett (u. o. 1691) ; Örök élet zsengéjének érzése ; Szent Dávidnak hét poenitentia-tartázsolták (A «Keskeny ut» mellé csatolva, Sárospatak 1662) ; Isten ajándékával való kereskedést avagy nekek -nekenek magyarázatja (Olaszból fordítva. Debrecen 1693). Uj kiadásban bocsátá közre Pápai Páriz Imrének Keskeny ut (Sárospatak 1662) és Medgyesi Pálnak angolból fordított Praxis pietatis (Kolozsvár 1677), úgyszintén sajtó alá rendezte Szathmári Ötvös Istvánnak Titkok jelenése (Szeben 1668) c. művét, mindeniket előszó kíséretében. Üdvözlő verset irt Egrespataki Andráshoz, ki Franekerában 1654. és Békési Jánoshoz, ki ugyanott 1656. értekezett, gyászverset pedig a Nógrádi Mátyás halálára 1681. V. ö. dr. Kiss Áron, D. K. J. (Debreceni Prot. Lap. 1883). z. J. Debreczeni Szűcs János, ref. tanár, később lelkész, szül. Debrecenben, ahol tanulmányait is végezte. Azután külföldre ment s 1657-től az utrechti és franekerai egyetemen gyarapította ismereteit. Hazatérése után 1660-ban a bölcsészet tanára lett Debrecenben, de már 1665-től rác- (ma hajdú-) böszörményi lelkész volt. Művei Conciliatorium biblicum, azaz a ... szentírásban ... egymással ellenkezni láttató helyeknek ... megegyezések (Thaddeus János latin könyvének ford.). Utrecht 1658; Exercitationum scholasticarum trias de scientia dei ... Accessit etiam selectorum novi testamenti locorum a cavillis hostium fidei vindicatio. Franeker, 1659 ; Szívnek megkeményedése. Debrecen, 1662 ; Brevis tractatus de usuae praxi verse logica, u. o. 1663 ; Idvességnek uta... u. o. 1663 ; Acél tükör, azaz oly rövid tanítás, mely megtanít arra : kicsodák érdemesek a sz. minisztériumra s kik nem... u. o. 1666; Kéziratban Debreczeni Szűcs