A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)
E, É - Életkép - Életképek - Életkor - Büntetőjogi szempontból - Az É. tekintetbevételének más esetei - Nem teljes koruak szenvedő váltóképességgel
Életkép — 23 — előtt «előbbi állapotba visszahelyezést» (in integram restitutio) kérhettek. A nagykorúsítás a nagykorúság minden jogát adta meg, mégis néhánynak kivételével. A vénség (senectus) bizonyos korhoz kötve nem volt, de a gyámság átvételére vonatkozó — s a tanuskodási kötelesség alól felmentett. Az osztrák polgárkv. gyermekeket, serdületleneket, kiskorúakat és nagykorúakat különböztet meg, nemre való tekintet nélkül a betöltött 7-ik, 14-ik és 24-ik életév szerint. A magyar jog az É.nak három fokozatát különbözteti meg : a törvényes kort (setas legitima), a teljes kort (setas perfecta) és az öreg kort (senectus). Teljes korúak a férfiak 24-ik, a nők, előbbi jogunk szerint, 16-ik életévökben az 1874. 23. t.-c. szerint, amennyiben előbb férjhez nem mentek, a 24. év betöltésével ; az ennél fiatalabbak nem teljes korúak (setatis imperfectae) ; a törvényes kor mindkét nembelieknél a betöltött 12-ik életévvel kezdődik ; a 12 évnél fiatalabbak nem törvényes korúak (setatis illegitiime). Az öregkor a betöltött 60-ik évvel áll be mindkét nembelieknél. Az osztrák polg. tkv. befolyása alatt szokássá vált az É.-nál az osztrák terminológiát használni. De már az 1792. évi 17. t.-c. is kiskorúakról (minorennes) beszél. Az erdélyi szászok statutumai szerint a teljeskoruság (majores setas) a 20-ik életév betöltésével kezdődik; a törvényes korbanigyermekek a betöltött 14., leányok a betöltött 12-ik életévvel lépnek. Büntetőjogi szempontból fontos a 12-ik, a 16-ik, a 20-ik és a szám szerint meg nem határozott aggkor. Aki a bűncselekmény elkövetésekor életkorának 12. életévét meg nem haladta , bűnvád alá nem vonható. A 12 éves, aki 16. életévét be nem töltötte, csak akkor vehető büntetés alá, ha «cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással» birt (ez az u. n. «discernment», mely újabban és helyesen éles megtámadásoknak képezi tárgyát). A belátás vagy annak hiánya az ilykorú vádlottaknál bírói megállapításnak képezi tárgyát ; az ilykorú egyének továbbá, ha a «discernment» meg is állapíttatott, sokkal enyhébb büntetési tételek alá esnek, nevezetesen: a)halállal v. életfogytig tartó fegyházzal büntetendő bűntett miatt 2—5 évig terjedhető börtönnel; b) 5—15 évig tartó fegyházzal vagy államfogházzal büntetendő bűntett miatt 2 évig terjedhető börtönnel, illetőleg államfogházzal ; c) más bűntett miatt 2 évig terjedhető fogházzal ; d) vétség miatt rendőri büntetéssel büntetendők. Tehát a legsúlyosabb bűntett miatt sem ítélhetők el sem halálra, sem fegyházra, sem 5 évet meghaladó szabadságvesztés-büntetésre. Ellenök továbbá hivatalvesztés vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése sem állapítható meg. Az ujabb irány a «discernment» elejtését s az ilykorú bűntetteseknek javítóintézetbe elhelyezését kívánja, mint a büntetőjogot vezérelni hivatott célgondolatnak követelményét. Ennek különben a fennálló törvény is igyekszik eleget tenni azáltal, hogy az ilykorú egyének szabadságvesztés-büntetések egész tartama alatt a többi foglyoktól elkülönítendők. Aki továbbá a bűntett elkövetésének idején életkorának 20-ik évét meg nem haladta, halálra vagy életfogytiglani fegyházra nem ítélhető. A 20-ik életéveket túl nem haladott fogházra ítélt egyénekre nézve a bíróság elrendelheti, hogy büntetésüket magánelzárásban állják ki, úgy azonban, hogy a magánelzárás 6 hónapot meg nem haladhat, vagy az ily ifjú egyéneknek javítóintézetbe helyezését rendelheti el, sőt ezt a büntetés tartama alatt a felügyelőbizottság ajánlatára az igazságügyminiszter is elrendelheti. Az aggkor iránti tekintet abban nyilvánul, hogy határozott ideig tartó fegyház helyett börtön állapítandó meg, ha a bűnös agg koránál fogva a fegyházbüntetés egyáltalán túlságosan súlyosnak mutatkoznék. Az É. más irányban is szerepet játszik a büntetőjogban, igy p. a 12 éven aluli leánynyal való nemi közösülés, beleegyezése esetén is, mint erőszakos nemi közösülés, a rajta elkövetett fajtalanság mint szemérem elleni erőszak büntetendő ; a 12 éven felüli, de a 14-ik életévet be nem töltött «tisztességes» leánynyal való nemi közösülés mint «megfertőztetés» (5 évig terjedhető fegyházzal) büntetendő. Az É. tekintetbevételének más esetei : egyik keresztény vallásról más vallásra áttérni csak annak szabad, aki 18-ik életévét már betöltötte (kivéve a nőket férjhezmenetelek után, 1868. évi 53. t.-c. 2. §-a), aki pedig ennek a törvénynek megsértésével valakit más vallásfelekezetbe felvesz : 2 hónapig terjedhető elzárással és 300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (kbtkv. 53. §). Országgyűlési képviselő-választásnál az aktív választói jog a 20-ik, a passzív választói jog a 24-ik életév betöltéséhez van kötve (1874. évi 33. t.-c.). A birói hivatal viseléséhez az 1869. 4. t.-c. szerint a 26. életév betöltése szükséges. Az 1885. 40. t.-c. szerint az állami tisztviselők 65-ik életévök betöltése után, felettes hatóságuk kívánatára, szolgálati képtelenségek külön megállapítása nélkül is nyugdijazhatók. Mely törvény hatása alól azonban az 1892. évi 30. t.-c. igen helyesen kivette a kir. Kúria biráit, továbbá azokat az itélő bírákat és a kir. ügyészség tagjait, akik a kúriai bírákkal egyenlő, vagy azoknál magasabb rangfokozatban vannak. Ezek 70-ik életévvel lépnek nyugalomba, kivéve, ha az illetékes miniszter őket hivataluk folytatására felszólítja s szolgálni kívánnak. Nem teljes körúak szenvedő váltóképességgel csak annyiban bírnak, ha önállóan ipart űznek , a nők pedig, amennyiben önálló ipart nem űznek, a 24-ik életév betöltése előtt szenvedő váltóképességgel akkor sem birnak, ha különben férjhezmenetel által teljeskoruakká lettek (1876. évi 27. t.-c. 1. §). A még nem 18 évesek magánvégrendeletnél tanuk nem lehetnek, maguk pedig, amennyiben végrendelkezési képességgel birnak, csak közvégrendeletet tehetnek (1876. évi 16. t.-c. 2., 16., 21. §-ai). A nem törvényes korúak végrendelkezési képességgel egyáltalán nem birnak. A katonakötelezettség azon naptári év januárius hava 1. kezdődik, amelyben az illető 21-ik életévét betölti. (1889. VI. t.-c. 7. §-a.) Az iskolalátogatási kötelesség a betöltött 6-ik életévtől a betöltött 12-ik, az ismétlő iskolát illető látogatási kötelezettséget illetőleg a 15-ik életévig terjed stb. Az egyházjog szerint, a trienti zsinat határozmányai szerint, a püspökségre betöltött 30 éves életkor, a presbiterségre az eltelt 24-ik, a diakonátusra a megkezdett 23-ik, az aldiakonátusra a Életkor