A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)

G - Gersau - Gersdorf - Gersdorff - Gersdorffit - Gersey - Gersfeld - Gerson - Gersonidák - Gersoniták - Gerstäcker

Gersau — 954 — Gerstäcker ment nagyobb része a Gascogneból (Armagnac, •256,011 lia., Lomagne 153,025 ha., Astarac 119,230 ha., O,o m m inges 45,520 ha., Oondomois 41,400 ha.) és Guyenne Agenais nevü vidékének néhány köz­ségéből alakult. 5 arrondissementra van fölosztva, ezek : Auch, Condom, Lectoure, Lombez és Mi­rande ; fővárosa Auch. V. ö. Bourdeau, Manuel de géogr. hist. du G. 1862. Jacquot, Descr. géol. mi­néralogique et agronomique du dép. du G. 1871. Joanne, Géogr. du G. 1881. —ζικ. Gersau, község és járás Schwyz svájci kanton­ban, Schwyztől 10 km.-nyire a Rigi D-i lábánál, a Vierwaldstatti-tó É-i partján, (Jess) 1816 lak., három selyemgyárral, több vendéglővel és gyógy­házzal. Szép környéke és enyhe klímája miatt (évi középhőmérséklet : 10.07°, téli : 1.95°, tavaszi: 10.2° C.) még télen is klimatikus gyógyító helyül szolgál. Gersdorf, 1. G. bei Ernstthal, falu Zwickau szászországi kerületi kapitányságban, 5 km.-nyire Ernstthaltól, (1890) 5940 lak., harisnyagyárakkal, téglaégetéssel, malmokkal és 2 kőszénbányával.— 2. Alt-G., falu Bautzen szászországi kerületi ka­pitányságban, a cseh határon, a Spree forrásá­nál, vasút mellett, (1890) 3966 lak., fém- és vas­öntéssel, pamutszövőkkel és 3 gőzfürészmalom­mal. —ZIK. Gersdorfi Ármin Ernő, porosz tábornok, szül. Kiesslingswaldeban, Görlitz mellett 1809 dec. 2., megh. 1870 szept. 13. 1827. lépett a porosz had­seregbe s részt vett az 1842—43-ki kaukázusi háborúkban. 1848. a slezvig-holsteini hadsere­get szervezte s 1849. jelen volt a Slezvig, Ha­dersleben és Kolding melletti csatában. 1860-ban őrnagy lett, 1864. vezérőrnagygyá nevezték ki s 1866. Münchengrätz és Königgrätz mellett harcolt. A hadjárat után parancsnoka lett a 22-ik had­osztálynak, melynek élén kitűnt Wörth mellett. Nemsokára a 11-ik hadtest vezetését vette át, melylyel a sedani csatában (1870 szept. 1.) Don­chéry mellett a Maason átkelt és a francia sereg­nek északnyugati irányban való visszavonulását meghiúsította. Ez alkalommal kapott sebében halt meg. Gersdorffit (ásv.), nikol­arzénkova vagy arzén­nikolfény, elég fontos nikolérc ; anyaga nikol­arzénszulfid (Niels S), analóg összetételű ásvány a kobaltinnal, vagyis kobaltfénynyel, csakhogy a kobaltot benne a nikol pótolja. Dobsinán is terem és ezt nevezte el Dana dobschauitnak. G.-nak Löwe nevezte el Gersdorff osztrák udvari tanácsos tisz­teletére. Szinomim vele az amorbit. SZT. H. Gersey János. A Nádasdy nemzetség Pethő ágá­nak tagja, Pethő és Hídvégi András leányának fia, 1353—1426. terjedő időközben élt, 1380. Durazzói Károly segítségére adott magyar csapatok egyik hadnagya. 1403. hű maradván Zsigmond király­hoz, Tamás nevü testvére pedig Garay (II.) Miklós zászlaja alatt a felkelők ellen harcolván, mindjárt a fölkelés leverése után kapják a kamondi vá­rat (Zala-Egerszegtől északkeletre) uradalmával együtt. 1405. zalai főispán. Csak jutalmazásaiból, s ezek okleveleiben előforduló általános hangú dicséretekből tudjuk, hogy Zsigmond királynak hű vitéze volt, s ezt mindenfelé kísérgette. Fiai: László, 1425. Zala- és Vasmegyék főispánja, Pe­thő, kit Albert király 1438. megerősített, Lászlóval együtt Gerse birtokában, és Dénes voltak. (V. ö. Fejér: Cod. D. XI. 99. X. 2. 761. Fer. N. Lajos kir. 543. I.). KAR. Gersfeld, az ugyanily nevü járás székhelye az Alsó-frank bajor kerületben, a Fulda és vasút mellett, (1890) 14­34 lakossal, játékszer- és verkli­készítéssel. Gerson (ejtsd: zserzson), 1. János, tkp. Jean Ghar­lier, francia hittudós, született Gerson faluban, a reimsi megyében 1363 dec. 14­, megh. 1429 jul. 13. 1382. a párisi navarrai intézet tagjává lett, ahol kiképeztetését is nyerte. 1395. a párisi egye­tem korlátnokává s egyúttal a Notre Dame tem­plom kanonokjává neveztetett ki. Nagy szerepet játszott a nyugati egyházszakadás idején, főképen a konstanzi zsinaton, ahol azon párt élén állott, amely a reformációt a főben és tagokban sürgette. Ezen időből származik a De modo pacificandi, re­formandi ac uniendi Ecclesiam c. műve is. A bur­gundi herceg által, akit az orléansi hercegen el­követett gyilkosság miatt megtámadott, hazájá­ból száműzetett, mire I. Bajorországnak Ratten­berg nevű városkájába, majd a celesztinusok h­oni kolostorába vonult. Munkáit kiadta Dupin Ant­werpenben, 1706. A Krisztus követéséről c. hires munkát sokan neki tulajdonítják. — 2. G. Vojcich, lengyel festő, 1. Vojcich, z—1. Gersonidák, prágai könyvnyomdász-család a XVI. sz. elején. A könyvnyomda alapítója, Ger­son ben Salomo Kohen az első volt Prágában, aki héber betűket használt a nyomtatáshoz. Gersoniták (Gersón fiai), levita nemzetség, amelynek tagjai magukat Gersóntól, Lévi fiától származtatták. Gerstäcker, 1. Adolf Károly Eduárd, német entomológus, szül. Berlinben 1828 aug. 30. és itt 1847—1851. orvos- és természettudományokat tanult ; 1852. gyakorló orvos lett, de később tel­jesen a zoologiára adta magát s a berlini zoolo­giai muzeumnál hivatalt vállalt ; 1856. az egye­temen az állattan magántanára lett, s az egyetem rovartani osztályánál igazgatói állást nyert ; 1873. egyetemi tanárnak hivták meg. Számos rovartani munkát irt. D. J. 2. G. Frigyes, német regény- és utirajziró, szül. Hamburgban 1816 máj. 10., megh. Braun­schweigban 1872 máj. 31. Atyja korai halála után Braunschweigba került, majd pedig Lipcsében és a Grimma melletti Döbenben gazdasági iskolát vég­zett. 1837. Észak-Amerikába ment, hol az őser­dőkben, mint vadász, kalandos életet élt. 1843. Németországba visszatért, hol élményeit meg­írta és kiadta. Első művei : Streif- und Jagdzüge durch die Vereinigten Staaten von Nordamerika (Drezda 1844, 2 köt., 2. kiad. 1856) ; Die Regula­toren in Arkansas (Lipcse 1843, 3 köt., 8-ik kiad. 1883) ; ezt követték : Der deutschen Auswanderer Fahrten und Schicksale (u. o. 1847) ; Mississippi­bilder (u. o. 1848) ; Reisen um die Welt (u. o. 1848) ; Die Flusspiraten des Mississippi (u. o. 1848) ; Ame­rikanische Wald- und Strombilder (u. o. 1849). 1849—52-ben 6. utazást tett a Föld körül, 1862. pedig elkísérte gothai Ernő herceget Egyiptomba és Abessziniába ; hazatérvén, Coburgban telepe­dett le, ekkor adta ki : Achtzehn Monate in Süd-

Next