A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)

GY - Gyurgyevó - Gyurgyevo - Gyurgyóka - Gyurikovits - Gyurits - Gyurmán - Gyuró - Gyutacs - Gyútűs puska - Gyüd

Gyurgyevó — 469 - vették ki Eszékre. A Narodnost c. hírlapot alapí­totta, mely azonban hamar megszűnt. Azután unionista programmal képviselőnek választották. 1885. a horvát országgyűlés megválasztotta al­elnöknek, 1893. nov. 18. pedig elnöknek. M. L. Gyurgyevó, 1. (Szent-György), nagyközség Bács-Bodrog vmegye zsablyai j.-ban, (1891) 3915 szerb és rutén lak., postahivatallal és postataka­rékpénztárral. — 2. Gy., 1. Székely-Keve-Gyurgyevó (Giurgiu, Csurdsevo), kerületi szék­hely és dunai kikötő a Duna balpartján Ruszcsuk­kal szemben, vasút mellett, (1889) 12,559 lak., akik közt számos a mesterember (cipőkészítő, kosár­fonó és rézműves), több görög keleti templommal, prefekturával, törvényszékkel, egy gimnázium­mal, 3 kaszárnyával, két nyilvános kerttel, több gőzmalommal, fővámhivatallal és élénk kereske­déssel, (1890) a ki- és bevitt áruk értéke több volt 80 millió franknál. Benne osztrák-magyar vice­konzulátus is van. Környékén láthatók a Romá­niában széltében szokásos földalatti, sással vagy náddal fedett lakások. G.-t a XIV. sz.-ban San Zorzo néven a genovaiak alapították. 1426. elfog­lalta Zsigmond király, aki megerősíttette. 1595 okt. 28. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem itt Szi­nan török nagyvezér seregeit szétverte. A XVII. sz. elején végleg török kézre került. Az oroszok és törökök közt meg-megújuló háborúkban több­ször (1771, 1790, 1811, 1822 és 1828) fontos sze­repet játszott . 1829. a drinápolyi békében a török vár lerombolása után Oláhországhoz került. 1877. innen, illetőleg Szloboszla felől bombázták az oro­szok Ruszcsukot. —ζικ. Gyurgyóka, 1. Gyurgyalag. Gyurikovits György, statisztikus és topográfus, szül. Ivanócon Trencsénmegyében 1783., megh. 1848. Szülőmegyéjében, Pozsonyban és Nagy-Kő­rösön tanulva különféle arisztokrata családoknál szolgált, mint jogtanácsos, 1818 óta a budai or­szágbírói hivatalnál alkalmazták s 1823. pozsonyi törvényszéki bíró lett. Ebből az időből ered nagy történeti, régészeti és diplomáciai gyűjteménye, melyet Fejér is fölhasznált nagy művében. Gy. számos történeti és statisztikai cikket irt a Tudo­mányos Gyűjteménybe és a bécsi folyóiratokba s ezenkívül 33 vaskos foliókötetnyi kéziratot ha­gyott hátra. Egyetlen önállóan megjelent műve : De situ et ambitu Slavonise et Croatise (Pest 1844). A magyar tudományos akadémia 1832. vá­lasztotta tagjává. GY. A. Gyurits Antal, iró és tanár, szül. Szombathelyen 1819 máj. 29., megh. 1891. Tanulmányait szülővá­rosában végezte. Pesten a jogtudományokat hall­gatta. Az 1843-iki országgyűlés alatt Pozsonyban megtanulta a gyorsirászat egy könnyű rendszerét, amelyről tankönyvet is irt . A gyorsírásról elmé­leti és gyakorlati tekintetben,. Az 1847—48-iki or­szággyűlésen mint hivatalos gyorsíró működött. 1848. ügyvédi oklevelet nyert. Majd a Religió dolgozótársa lett. Miután 3 évig a Szt. István-tár­sulatnál mint titkár működött, 1859. Szatmárra gimnáziumi tanárnak nevezték ki, hol különösen a nyelvtudományokkal foglalkozott. 1890. nyug­díjazták. Legjelentékenyebb irodalmi sikert Canto Caesar nagy világtörténelmének magyar fordítá­sával érte el. Jó nevet vívott ki klasszika-troló­giai munkásságával is ; ide tartoznak latin, görög és magyar nyelvtanai, Horatius és Ciceró-kiadá­sai, Horatius és Vergilius-fordításai. G.A. Gyurmán, 1. Adolf, K­irlapiró, szül. Szászváros­ban (Erdély) 1813., megh. Pesten 1869 szept 15. A gimnáziumot Gyulafehérvárt, a bölcsészetet Kolozsvárt végezte. 1832. a pesti egyetemre ment jogi tanulmányait végezni, nemsokára a hírlap­írói pályára lépett s először a Hazai és Külföldi Tudósításoknál, aztán a Jelenkornál dolgozott. 1840. Kossuthnak akkor alapított Pesti Hírlapjá­nál belmunkatárs lett és a Külföld c. rovatot ve­zette. Ez évben Negyedik László c. 5 felv. szomorú­játékával akadémiai második pályadijat nyert. (Megjelent az akadémia Eredeti Játékszín c. vál­lalatában 1840.) A radikális párt megbízásából több röpiratot irt, melyek a külföldön jelentek meg (Magyar szózatok stb.). A szabadságharc alatt a kormány hivatalos közlönyének volt szer­kesztője és 1849. min. tanácsosi címet nyert. Vi­lágos után ő is menekült Kiutahiába, 1851. pedig Amerikába, New­ Yorkba kisérte Kossuthot, ott az angol nyelvet tökéletesen elsajátította és iroga­tott a lapokba ; szerkesztett egy német lapot is. 1854. Londonba jött át, hol francia és német lec­kék adásával kereste kenyerét és levelező volt, majd egy izlandi gimnáziumban tanárkodott hosz­szabb ideig, Angliában is nősült. 1863. hazajött, a Pesti Napló szerkesztőségébe lépett s több éven át a külföld-rovatot vezette, úgyszintén a magyar kormány visszaállítása után a Budapesti Köz­lönynél is. A Vasárnapi Újságba élet- és jellem­rajzokat irt. Egész írói pályáján névtelenül dolgo­zott. Egyike volt legkészü­ltebb és tapasztaltabb hirlapiróinknak ; kivált a politikai tudományokban és a történelemben volt rendkivül jártas. Ritka emlékezőtehetséggel is birt. N. L. 2. Gy. Andor (podolini), gyorsíró, szül. Podo­linban 1828 nov. 28. A gyorsírással 1847. kez­dett foglalkozni s legelőbb a Taylor-, majd a Gabelsberger-Markovits- és Stolze-Fenyvesy-féle gyorsirási rendszereket tanulta meg. Az utóbbi rendszer szerint 1883. a Magyar Gyorsíró szak­lap szerkesztését vette át. Ε szaklapban a Stolze­rendszert saját, önalkotta rendszerével igyekezett összeegyeztetni. Ε törekvésének eredményeként 1887. A magyar gyorsírás kimerítő tankönyvét kiadta. G.A. Gyúró, kisközség Fejér vmegye váli j.-ban, (1891) 1258 magyar lak., postahivatallal és postatakarék­pénztárral. Itt jelenik meg a Magyar Földműves c. havi lap (szerk. vasadi Balogh Lajos), TH­ v. Gyutacs, csappanttyú, a lövőfegyverekbe töltött lőpor és ezenkívül robbanó szerek meggyújtására szolgáló tokocska, melybe kevés, ütés vagy szúrás által könnyen fellobbantható gyujtó­anyagot tesz­nek. A tokocskákat v. vörös-, v. sárgarézből ké­szítik s a gyujtóanyagot főleg lobbanó higanyból s kevés lőporlisztből állítják össze. Gy.-okat 1819 óta használnak. 1. Töltény. κ. p. 2. Gyútüs puska, 1. Puska. Gyüd (Mária-Gy.), kisközség Baranya vmegye siklósi j.-ban, (1891) 720 magyar lakossal. Itt van a Szt. Ferenc-rendiek kolostora és temploma, me­lyet II. Géza király 1148. épített s mely ma igen látogatott bucsujáróhely. Gyu­d

Next