A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
GY - Gyurgyevó - Gyurgyevo - Gyurgyóka - Gyurikovits - Gyurits - Gyurmán - Gyuró - Gyutacs - Gyútűs puska - Gyüd
Gyurgyevó — 469 - vették ki Eszékre. A Narodnost c. hírlapot alapította, mely azonban hamar megszűnt. Azután unionista programmal képviselőnek választották. 1885. a horvát országgyűlés megválasztotta alelnöknek, 1893. nov. 18. pedig elnöknek. M. L. Gyurgyevó, 1. (Szent-György), nagyközség Bács-Bodrog vmegye zsablyai j.-ban, (1891) 3915 szerb és rutén lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. — 2. Gy., 1. Székely-Keve-Gyurgyevó (Giurgiu, Csurdsevo), kerületi székhely és dunai kikötő a Duna balpartján Ruszcsukkal szemben, vasút mellett, (1889) 12,559 lak., akik közt számos a mesterember (cipőkészítő, kosárfonó és rézműves), több görög keleti templommal, prefekturával, törvényszékkel, egy gimnáziummal, 3 kaszárnyával, két nyilvános kerttel, több gőzmalommal, fővámhivatallal és élénk kereskedéssel, (1890) a ki- és bevitt áruk értéke több volt 80 millió franknál. Benne osztrák-magyar vicekonzulátus is van. Környékén láthatók a Romániában széltében szokásos földalatti, sással vagy náddal fedett lakások. G.-t a XIV. sz.-ban San Zorzo néven a genovaiak alapították. 1426. elfoglalta Zsigmond király, aki megerősíttette. 1595 okt. 28. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem itt Szinan török nagyvezér seregeit szétverte. A XVII. sz. elején végleg török kézre került. Az oroszok és törökök közt meg-megújuló háborúkban többször (1771, 1790, 1811, 1822 és 1828) fontos szerepet játszott . 1829. a drinápolyi békében a török vár lerombolása után Oláhországhoz került. 1877. innen, illetőleg Szloboszla felől bombázták az oroszok Ruszcsukot. —ζικ. Gyurgyóka, 1. Gyurgyalag. Gyurikovits György, statisztikus és topográfus, szül. Ivanócon Trencsénmegyében 1783., megh. 1848. Szülőmegyéjében, Pozsonyban és Nagy-Kőrösön tanulva különféle arisztokrata családoknál szolgált, mint jogtanácsos, 1818 óta a budai országbírói hivatalnál alkalmazták s 1823. pozsonyi törvényszéki bíró lett. Ebből az időből ered nagy történeti, régészeti és diplomáciai gyűjteménye, melyet Fejér is fölhasznált nagy művében. Gy. számos történeti és statisztikai cikket irt a Tudományos Gyűjteménybe és a bécsi folyóiratokba s ezenkívül 33 vaskos foliókötetnyi kéziratot hagyott hátra. Egyetlen önállóan megjelent műve : De situ et ambitu Slavonise et Croatise (Pest 1844). A magyar tudományos akadémia 1832. választotta tagjává. GY. A. Gyurits Antal, iró és tanár, szül. Szombathelyen 1819 máj. 29., megh. 1891. Tanulmányait szülővárosában végezte. Pesten a jogtudományokat hallgatta. Az 1843-iki országgyűlés alatt Pozsonyban megtanulta a gyorsirászat egy könnyű rendszerét, amelyről tankönyvet is irt . A gyorsírásról elméleti és gyakorlati tekintetben,. Az 1847—48-iki országgyűlésen mint hivatalos gyorsíró működött. 1848. ügyvédi oklevelet nyert. Majd a Religió dolgozótársa lett. Miután 3 évig a Szt. István-társulatnál mint titkár működött, 1859. Szatmárra gimnáziumi tanárnak nevezték ki, hol különösen a nyelvtudományokkal foglalkozott. 1890. nyugdíjazták. Legjelentékenyebb irodalmi sikert Canto Caesar nagy világtörténelmének magyar fordításával érte el. Jó nevet vívott ki klasszika-trológiai munkásságával is ; ide tartoznak latin, görög és magyar nyelvtanai, Horatius és Ciceró-kiadásai, Horatius és Vergilius-fordításai. G.A. Gyurmán, 1. Adolf, Kirlapiró, szül. Szászvárosban (Erdély) 1813., megh. Pesten 1869 szept 15. A gimnáziumot Gyulafehérvárt, a bölcsészetet Kolozsvárt végezte. 1832. a pesti egyetemre ment jogi tanulmányait végezni, nemsokára a hírlapírói pályára lépett s először a Hazai és Külföldi Tudósításoknál, aztán a Jelenkornál dolgozott. 1840. Kossuthnak akkor alapított Pesti Hírlapjánál belmunkatárs lett és a Külföld c. rovatot vezette. Ez évben Negyedik László c. 5 felv. szomorújátékával akadémiai második pályadijat nyert. (Megjelent az akadémia Eredeti Játékszín c. vállalatában 1840.) A radikális párt megbízásából több röpiratot irt, melyek a külföldön jelentek meg (Magyar szózatok stb.). A szabadságharc alatt a kormány hivatalos közlönyének volt szerkesztője és 1849. min. tanácsosi címet nyert. Világos után ő is menekült Kiutahiába, 1851. pedig Amerikába, New Yorkba kisérte Kossuthot, ott az angol nyelvet tökéletesen elsajátította és irogatott a lapokba ; szerkesztett egy német lapot is. 1854. Londonba jött át, hol francia és német leckék adásával kereste kenyerét és levelező volt, majd egy izlandi gimnáziumban tanárkodott hoszszabb ideig, Angliában is nősült. 1863. hazajött, a Pesti Napló szerkesztőségébe lépett s több éven át a külföld-rovatot vezette, úgyszintén a magyar kormány visszaállítása után a Budapesti Közlönynél is. A Vasárnapi Újságba élet- és jellemrajzokat irt. Egész írói pályáján névtelenül dolgozott. Egyike volt legkészültebb és tapasztaltabb hirlapiróinknak ; kivált a politikai tudományokban és a történelemben volt rendkivül jártas. Ritka emlékezőtehetséggel is birt. N. L. 2. Gy. Andor (podolini), gyorsíró, szül. Podolinban 1828 nov. 28. A gyorsírással 1847. kezdett foglalkozni s legelőbb a Taylor-, majd a Gabelsberger-Markovits- és Stolze-Fenyvesy-féle gyorsirási rendszereket tanulta meg. Az utóbbi rendszer szerint 1883. a Magyar Gyorsíró szaklap szerkesztését vette át. Ε szaklapban a Stolzerendszert saját, önalkotta rendszerével igyekezett összeegyeztetni. Ε törekvésének eredményeként 1887. A magyar gyorsírás kimerítő tankönyvét kiadta. G.A. Gyúró, kisközség Fejér vmegye váli j.-ban, (1891) 1258 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt jelenik meg a Magyar Földműves c. havi lap (szerk. vasadi Balogh Lajos), TH v. Gyutacs, csappanttyú, a lövőfegyverekbe töltött lőpor és ezenkívül robbanó szerek meggyújtására szolgáló tokocska, melybe kevés, ütés vagy szúrás által könnyen fellobbantható gyujtóanyagot tesznek. A tokocskákat v. vörös-, v. sárgarézből készítik s a gyujtóanyagot főleg lobbanó higanyból s kevés lőporlisztből állítják össze. Gy.-okat 1819 óta használnak. 1. Töltény. κ. p. 2. Gyútüs puska, 1. Puska. Gyüd (Mária-Gy.), kisközség Baranya vmegye siklósi j.-ban, (1891) 720 magyar lakossal. Itt van a Szt. Ferenc-rendiek kolostora és temploma, melyet II. Géza király 1148. épített s mely ma igen látogatott bucsujáróhely. Gyud