A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)
J - Jura- - Jura-bor
Jura - 1004 - ból áll ; a felső rétegek bennök juraképződményekből állanak és ezek alatt a liasz- és triászképződmények vannak redőkké szorítva. A hegytüstökben és a hegység lábainál sok helyen a krétarétegek terülnek el. Igazi hegység alakja leginkább a svájci oldalán van, itt lejtője meredek, a francia föld felé azonban lépcsőkben ereszkedik le. Thurmann összesen 160 láncot számított össze benne. Ezeknek gerince nem nyújt változatosságot, belsejükben sok a barlang és a ravaszlyuk, amelyekben a folyók el-eltűnnek, hogy azután ismét a felszínre kerüljenek. A legdélibb hegycsúcs a Crête de la Neige (1721 m.) a Rhône és Valserine közt ; a francia földön a Gex nevű vidéken Ain départementban vannak a J.-nak többi legmagasabb csúcsai is, a Reculet de Thoiry (1720 m.), Colombier de Gex (1691 m.), Montoissey (1671 m.), Montrond (1650 m.), a Crot-d'eau, amelyet 3900 m. hosszú vasúti alagút metsz át és amely közvetlenül a Porte du Rhône mellett emelkedik ki. Ain département Bugey nevű vidékén van a Grand-Colombier (1531 m.), 1. départementban a Crêt-Pela (1198 m.), a Mont d'Or (1161 m.) és a svájci határon a Gros-Crot (1123 m.). Svájci területen a legmagasabb csúcs a Mont-Tendre (1680 m.), a Venoge forrása mellett ; a Dôlo (1678 m.) Nyon mellett ; a Suchet (1591 m.) az Orbe forrásánál; a Chasseron (1611 m.); az Aubert (1312 m.) a Neuchâteli-tó fölött ; a Boudry (1165 m.) a Creux-de-Van nevű óriási hegytst fölött ; Chaumont (1172 m.), a Chasserai vagy Gestler (1609 m.) ; mindezen csúcsok, a Boudry és Chaumont kivételével, amelyek Neufchâtelben vannak, Waadt kantonban fekszenek ; Bernben van a Chasserai és a Sonnenberg, Solothurnban a Montoz (1332 m.), a Mont-Terrible (1000 m.), a Weissenstein az Aar völgye fölött , a Passwang (1207 m.) ; innen túl gyorsan alacsonyodik a J. ; az Aaron túl a Lagern már csak 862 m. és a Rajna vízesésénél 390 m. A hosszabb keresztvölgyek hiánya, a hegyláncok majdnem egyenletes magassága a J.-.t meglehetősen járhatatlanná teszik ; mindamellett számos műút- és vasúti vonal vezet át rajta. A fontosabb hágók : a Col de la Faucille (1323 m.), Gex és a Valserine völgy közt, a St. Cergues (1263 m.), a Dôle lábánál, a Col de Marchabuz (1150 m.), a Mont-Tendre mellett, a Jougnet-hágó az Orbe és Pontarlier közt, a Pierre Pertuis a St. Immer- és Birs-völgy közt. A Jougnes, a Verrièresi-hágón, a Téte de Rangon, a Mont Sagne-on (Chaux de Fonds és a St. Immer-völgy közt), a Pierre-Pertuis-n, a Mont-Terrible-en, a Hauensteinon és a Bötzbergen vasút visz keresztül. Mint vízválasztó a svájci J. a Rhône és a Rajna, tehát a Földközi- és Északitenger környékét választja el egymástól. A Rhône vidékéhez tartozik a Venoge, Valserine, az Ain és Doubs ; a Rajnáéhoz a Birs, a Thièle az Areusezel. A hegységben levő tavak kicsinyek ; ilyenek : a St. Point a Doubs környékén, a Joux és a szép Les Brenets, amelyet a Doubs alkot. Az éghajlat meglehetősen zord ; a telek hidegek és ekkor sok hó esik ; azért csakis a hegyek alján terem meg a gabona; a svájci lejtőn azonkívül sok helyen a szellő is megérik. Kitűnő épületkövet, litográfiái palát és aszfaltot (Val de Traversben) is szolgáltat a J. A lakosság benne gyér és csak ahol az ipar jelentékenyebb, laknak sűrűbben az emberek. Ilyen helyek a francia J.s Doubs départementok, Waadt és Solothurn völgyei, ahol a vasipar és az óraipar, Sainte Croix, ahol a zenélő tárgyak készítése, a Valle Travers, ahol a cementgyártás és abszintkészítés és a Birs völgye, ahol az üveg- és papírgyártás nyújt keresetet ; a magasabb részeken majdnem kizárólag az állattenyésztés az emberek foglalkozása. A német J. Schaffhausen kantonban a Randennel kezdődik, ugyanoly geológiai képződményekből áll, mint a svájci J., de nem redős hegység ; hossza mintegy 1000 km., de nem áll oly szépen kifejlődött hegyláncokból és meredekebb lejtője ÉNy-felé van. Az Altmühl 2 részre osztja : a D-t sváb J.-ra (1. o.) és az É-t vagyis frank J.-ra (1. o.). 2. J., francia département Doubs, Haute-Saône, Côte-d'Or, Saône-et-Loire, Ain départementek és a Waadt svájci kanton közt, 1991 Ion 2 területtel, (1891) 273,028, 1 km 2-re 51 lak. Nagyobb részét a. J. ágai takarják ; azért 3 vidéket különböztetnek benne : a Mont (hegyes vidék), Vignoble vagy Coteau (a lejtő) és a sík részt. A J. láncai a Risoux, a Mont-Noir, a Hautes-Joux, Maclus, Fraisse és Leuttes-hegyek ; mindezek nagy lépcsőkként ereszkednek le a Bresse nevű síkságra. A Noirmont (1550 m.) bennök a legmagasabb csúcs. A Côteau vagy jó föld É-ról D-félé végig vonul az egész départementen. A síkság csekély kiterjedésű. A des Rousses (85 ha.) tavat alkotó Orbeon kívül a folyók mind a Rhône vidékéhez tartoznak. Ezek : a Valserine, az Ain az Angillonnal, Harissonnal és Biennenel, a Saôneba torkolló Ognon, Brizotto, Auxon, Doubs és Seille. Az éghajlat a hegyek közt igen zord, a hegyek lábánál és a síkságon kellemes meleg. Az évi esőmennyiség 1—180 m. A magasabb hegyeken a termékenység nagyon csekély; az erdők nagy területet (108,351 ha.) borítanak. (1892) 11,000 ha.-on termett búzából 550,000 hl., rozsból 1800 ha.-on 21,600 hl., árpából 9000 ha.-on 110,000 hl. és zabból 17,000 ha.-on 360,000 hl. Nagy jelentősége van a szőllőtermelésnek ; a legutóbbi 10 évi átlagos termés 166,160 hl. (1892) 15,716 ha.-on 133,675 hl. bor termett (1. Jura-bor). Egyéb termékek a cukorrépa, len, kosza, stb. Az állattenyésztés és méhészet virágzó. A hegyek vasérceket, sót (Salins, Grozon, Montmoret), tőzeget, márványt és épületköveket szolgáltatnak. A vasipar (Fraisnes, Dale, Clairvaux stb.) a legfontosabb iparága, órákat készítenek Moret körül . Saint-Claude környékén az esztergályosok vannak számosan , azonkívül vannak selyemszövők, bőr-, papírgyárak, keramit-ipar, fíkászmalmok és üveggyár Vieille-Logesban. Járásai : Lonsle-Saunier, Dôle, Poligny, Saint-Claude ; fővárosa : Lons-le-Saunier. 1790. Franche-Comtéból alakították. V. O. Sanka, Le J. pittoresque (Páris); Joanne, Géogr. du J. (1882) ; Meliot, Le J. Dict. hist. stb. (1885).ZIK. Jura -család, 1. Váncs (Váncsfalvi Jura). Jura-bor. Jurában kétféle bort készítenek, a közönséges vörös bort és félaszú fehér bort. A vörös bort nem tele tartott hordókban iskolázzák, minek következtében ezek állandóan borvirágréteggel borítják. .Úgy látszik, hogy a jurai borok az ecetesedésre korántsem olyan hajlandók,, Amely szók a J betűben nincsenek meg, az I-ben keresendők! Jura-bor