A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)

J - Jogrecepció - Jogsegély - Jogsérelem - Jogszerzés és jogvesztés - Jogszolgáltatás - Jogszolgáltatási politika

Jogrecepció — 938 — szerint a menekülés, segélyhívás lehetősége a J.-et kizárná, ma már elavultnak lehet tekinteni. A tévedés a J. feltételeinek fenforgása körül (az u. n. putatio J. v. praetextus), vagyis az az eset, midőn valaki tévedésből megtámadottnak hiszi magát (v. mást), holott valójában megtá­madva nincs, a tévedés általános szabályai sze­rint bírálandó el. A magyar btkv szerint jelesül irányadó ily esetben a btkv 82. §-a, mely szerint nem számíthatók be a bűntettnek v. vétségnek tényálladékához tartozó v. annak súlyosabb be­számítását okozó ténykörülmények, amelyekről az elkövető a cselekmény elkövetésekor tudomás­sal nem birt. HEIL. Jogrecepció, idegen állam jogának elfogadása más állam által, ami kifejezetten törvényileg, de szokás útján is történhetik. A legnevezetesebb J. a római magánjognak recipiálása, mely benső ér­tékénél, becsénél fogva kisebb-nagyobb terjede­lemben a világ jogává, minden művelt nemzet jogává lőn ; Németországban pedig tételes tör­vény hatályához is jutott. Szorosabb értelemben ezt az utóbbi tényt recepciónak, s a római jogot Németországban recipiált, bevett jognak nevezik. Jogsegély, általában minden bírósági segély. Szorosabb értelemben a bíróságok által megkere­sésre egymásnak nyújtott segély, aminek akkor merül fel szüksége, midőn valamely jogcselek­mény más bíróság területén teljesítendő. P. a tanú­kihallgatás, bírói szemle stb. A belföldi bíróságok egymás közt megkereséseiknek eleget tenni s ál­talában a jogszolgáltatás tárgyában egymásnak kölcsönösen segédkezet nyújtani törvénynél fogva kötelesek. Bel- és külföldi bíróságok között a J.-t államszerződések szabályozzák ; ilyenek nem lé­tében a viszonosság elve irányadó. Magától ér­tetik, de a törvény is határozottan rendeli, hogy a külföldi bíróság által megkeresett hazai bíró­ság a megkeresés tárgyát képező jogcselekmény teljesítésében a hazai eljárás szabályait kö­veti. Polgári perekben a viszonosság fennállását valamely külállammal kétség esetében az a fél tartozik igazolni, kinek érdekében a megkeresés történik. Az osztrák-magyar monarkia másik ál­lamával szemben, a viszonosság kétségtelen vol­tánál fogva, ilyen igazolás nem szükséges. Ameny­nyiben államszerződés vagy a viszonosság (így jelesül Ausztriával) mást nem rendel, a hazai bíró­ságok a külföldi bíróságokkal nem közvetlenül, hanem a magyar kir. igazságügyi minisztérium útján érintkeznek. HUH.: Jogsérelem, minden hátrány, melyet valaki másnak cselekménye folytán jogaiban szenved. A polgári J. konkrét magánjogot tételez fel, mert nem létező jog nem sérthető ; nem szükséges ellen­ben, hogy a J. szándékosan vagy gondatlanságból okoztassék, mert a J. tisztán tárgyi (objectiv) ter­mészetű. Nincs ellenben J., ha a jognak meg nem felelő tényleges állapot nem a jogosítottnak aka­rata ellenére állott be. L. még Kár és Sérelem, Jogszabály (regula juris), 1. Jog. Jogszerzés és jogvesztés. Valahányszor valaki jogosítottá lesz (jogot nyer), jogszerzésről, vala­hányszor valaki jogosított lenni megszűnik, jog­vesztésről szólunk. Minthogy minden alanyi jog elsősorban jogosított alany létezését tételezi fel, azért minden jogszerzés relatív (viszonylagos) jog­keletkezés, s minden jogvesztés relatív jogmeg­szű­nés is. Ezzel szemben abszolút jogkeletkezés­ről, illetőleg jogmegszűnésről akkor szólunk, mi­dőn valaki egy addig még nem létezett jogot szerez, illetve a jogvesztésével maga a jog is meg­szűnik s más jogosított alanyra át nem megy. A jogszerzés lehetett eredeti vagy származtatott, a szerint, amint másnak jogától függetlenül vagy átruházás útján történik. Az eredeti jogszerzés­nek abszolút jogkeletkezés s a származtatott jog­szerzésnek relatív jogkeletkezés csak rendesen, de nem mindig felel meg, mert p. a tulajdo­nos által engedélyezett zálogjog esetében a jog­keletkezés abszolút, a szerzés származtatott , elbir­toklás esetében a jogkeletkezés relativ, a szerzés eredeti. Származtatott szerzésnél, ha a jog az uj jogosítottra átmegy, ugy amint azt a jogelőd birta, ugy hogy a szerző az előd helyébe lép (succedit in locum ejus) jogutódlásról (successio) szólunk, amely lehet általános (successio in uni­­versitatem) vagy különös (successio in singulas res), a szerint, amint tárgyát a jogelődnek egész vagyona­­, csak egyes jogok képezik. A már meg­szerzett jog jus praesens ; a jog, melynek a meg­szerzésére kilátás van ugyan, de a megszerzés tényleg még be nem következett, jus futurum ; ez utóbbi pedig akkor, ha megszerzése már csak a szerző akaratától fü­gg, jus delatum ; ellenkező esetben jus nondum delatum. A jog megszün­hetik a jogosítottnak akaratából, jelesül lemondás és elidegenítés által, de a jogosítottnak akarata ellenére is, különféle okokból, amelyek az egyes jogok nemeihez képest nagyobbrészt különbözők. Igy p. dologbeli jog az illető dolognak elenyészte, a követelés annak kielégítése által enyészik el ; az örökösökre át nem szállható tisztán személyes jogok a jogosított halálával, feloldó feltételhez vagy határnaphoz kötött jogok a feltétel, határ­nap beálltával. A jogmegszünés további nemei az elévülés és a büntetés. HEIL. Jogszolgáltatás (justitia): a birói hatóságok­nak vitás v. megtámadott jognak megvalósítására irányzott tevékenysége. Az ennél követendő el­járási szabályoknak összeségét törvénykezési el­járásnak, perrendtartásnak nevezzük, melynek két fő neme van : polgári és büntető. L. még Hadi jogszolgáltatás. HEIL. Jogszolgáltatási politika. A jogszolgáltatás a jogrend oltalmazása és védelme érdekében az ál­lamnak egyik kiváló tevékenységi ágát és felada­tát képezi. Ennek a feladatnak megoldására az állam által elfogadott elveket J.-nak nevezzük. Másrészt J. mint tudomány alatt értjük a jog­szolgáltatás legcélszerűbb elrendezésére, a jogszol­gáltatás körüli feladatok legsikeresebb megvaló­sítására vonatkozó elveknek rendszeres foglalatát, mely mint ilyen a politika vagy országászat tudo­mányának egyik kiváló s annyira fontos alkatré­szét képezi, hogy helyesebben mint önálló, önjogú politikai tudományt lehet és kell tekinteni. A nagy horderejű kérdések, melyekre a J. választ adni hivatva van, p. az igazságszolgáltatásnak a köz­igazgatástól elkülönítése ; a birósági szervezet ; a birák önállósága és függetlensége úgy fel- mint lefelé ; a nyilvánosság ; a közvetlenség és szóbeli- Amely szók a J betű­ben nincsenek meg, az I-ben keresendők ! Jogszolgáltatási politika

Next