A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)
P - Polgár - Polgár - Polgár - Polgárdi - Polgári biróságok - Polgári biztos - Polgári érdemrend - Polgári év - Polgári halál
Polgár Polgár (Tisza-), nagyközség Szabolcs vármegye dadai alsójá-ban, a Tisza mellett, (1891) 1354 házzal és 9387 magyar lakossal (közte 8254 róm. kat., 602 helvét és 387 izraelita). Törekvő község, népessége földmívelő s kereskedő. Határa 35,811 hektár. THr v. Polgár, az államnak vagy valamely községnek tagja. Előbbi hazai jogunk szerint a szabad királyi városok P.-ai a P.-i rend tekintetében a nemesektől (nobiles, régebben servientes Regis) különböző rendet alkottak, mely a nem nemesek (ignobiles) rendjéhez tartozott, de városi privilégiumok, statutumok és szokások alapján különös joggal bírt. A szabad királyi városok P.-aitól különböztek a privilégiált és semmi úri hatóság alatt nem álló városok P.-ai, kiknek szabadsága általában a szabad királyi városok P.-aiéhoz hasonlított ; másrészt az uradalmi hatóság alatt álló városoknak P.-ai, kiknek jogi állása nagyon különböző volt, mert míg némelyek úrbéri bánásmód (tradtamentum) alatt állottak, addig mások privilégiumok, földesúri engedélyek és szerződések alapján a szabad királyi városok P.-aihoz hasonló jogi állásban részesültek. A magyar P.-i rendnek sajátsága az volt, hogy annak csak egy osztálya volt, a P.-ok körén belül magasabb osztályt alkotó u. n. patriciusi osztály nem létezett. Erdélyben a városoknak birtokos lakosai mint a város P.-ai a három nemzet uniójának kedvezményében részesültek, s egészben véve a magyarországi szabad királyi városok P.-aival hasonló jogi állásban voltak. A szászoknál sem nemességnek, sem paraszti jobbágyságnak nem volt helye, s azért egyes kitételeket nem számítva, milyenek p. az u. n. Sieben-Richterdörfer, melyeknek lakosai parasztok voltak, az akár városi, akár falusi, de a szász földön birtokos szászok a P.-i rendhez tartoztak, s teljes jogú P.-ok voltak (Vollbürger) voltak, habár a falusi lakosokat nem P.-oknak, hanem szabad földmíveseknek (Freisassen, Freibauer) nevezték. Mint rend a szabad királyi városok P.-ai az ország negyedik rendjét alkották. Az első rendet az egyházi főurak, főpapok (praelati), a másodikat a világi főurak v. országnagyok (magnates, proceres), a harmadikat a két első rend valamelyikéhez nem tartozó nemesek alkották. L. még Állampolgárság. H. Polgár, 1. Mihály,ret püspök, szül. Török-Szent-Miklóson 1782 dec. 24., megh. Kecskeméten 1854 máj. 9. Szülővárosa népiskoláinak végzése után 1795-től a debreceni főiskolában folytatta tanulmányait, melyeket 1806. befejezve, ez évben kollégiumi köztanító, 1808. pedig szenior lett. A következő évben külföldre ment s miután a göttingai egyetemen másfél évig időzött, egyes német és holland egyetemek meglátogatásával félévet töltött. Hazájába visszatérte után 1812-től Hódmező-Vásárhelyen, 1819-től Kecskeméten lelkészkedett. A dunamelléki egyházkerület még kecskeméti működése első évében tanácsbiróvá és aljegyzővé választotta, míg 1827. a kecskeméti egyházmegye tette esperesévé. 1836. egyházkerületi főjegyző, 1846. hosszas viszálykodás után püspök lett. Irodalmi téren is működött, ebbeli munkásságának termékei egy halotti éneken, József nádor emlékére tartott gyászbeszédén és egy kátén (Rövid útmutatás a keresztény vallás előadására) kivül többnyire egyháztörténelmi dolgozatok, közülök jelentékenyebbek . A dunamelléki ref. egyházi kerület rövid históriája (Egyházi almanach 1836) ; A magyarhoni helv. vallástételt követők Budán 1791. tartott nemzeti zsinatjok rövid históriája (Egyházi almanach 1842); A kecskeméti ref. eklézsia rövid históriája (Kecskeméti Prot. Közlöny 1858). Fordított munkája is van : az Áhítatosság óráinak egy része. z. J. 2. P. Mihály (ifj.), az előbbinek fia, szül. Hódmező-Vásárhelyen 1814., megh. Budapesten 1874 aug. 24-én. 1835. Pesten volt jurátus, 1837. ügyvédi oklevelet nyert s ez idő óta a pesti ügyvédi karnak egyik ismert tagja s 1867 óta a budapesti ügyvéd-egyesületnek pénztárnoka volt. Munkásságának nagyobb részét a hazai református egyháztestületek ügyeinek szentelte. 1847. a dunamelléki egyházkerület főjegyzővé, 1849. egyszersmind ügyészszé is, 1848. az öt református egyházkerület ágenssé választotta. Különösen sokat tett a dunamelléki kerület zavart anyagi ügyeinek rendbehozására. Ezen kerület jegyzőkönyveit és névtárait 1860—74. ő adta ki, ő rendezte sajtó alá az Egyházi törvények (Canones ecclesiastici 1864) és Az egyházat és lelkészei hivatalos teendőit illető országos törvények kivonata című műveket. F—s. Polgárdi, nagyközség Fejér vármegye székesfejérvári j.-ban, (1891) 3741 magyar lak. , van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. A P.-i ezüstleletekről 1. Ezüstleletek és Háromláb. TH—v. Polgári bíróságok, azok, amelyek polgári jogügyekben bírói hatáskörrel bírnak ; a járásbíróságok, amelyekhez a sommás perek első fokú ellátása tartozik ; a törvényszékek, amelyek sommás ügyekben felebbezési bíróságként, rendes perekben első folyamodásilag járnak el ; a királyi ítélőtáblák, melyek a sommás ügyekben a felülvizsgálati, rendes perekben a felebbezési bíróságot alkotják; végre a kir. Kúria, mely a sommás ügyek másik részében felülvizsgálati, rendes perekben harmadfokú bíróságként jár el. A pereken kívül a P. hatáskörébe tartozik még a peren kívüli ügyek, különösen a telekkönyvi, végrehajtási, hagyatéki s legújabban némi részben az anyakönyvvezetési ügyek ellátása. L. Bírósági szervezet és Büntető bíróság. i—G. Polgári biztos, mozgósításkor a főbb katonai parancsnokságoknál (hadtesttől fölfelé) alkalmazott polgári tisztviselő, kinek rendeltetése az esetleg elfoglalt ellenséges terület közigazgatását vezetni. Polgári érdemrend, némely országban polgári egyének érdemeinek jutalmazására alapított rendjel, melyet kizárólag csak polgári egyének nyerhetnek. Polgári év, 1. Év. Polgári halál (franc, mort civile), a polgári jogképességnek elvesztése. A római jogban Capitis diminutio maxima, vagyis a szabadságnak, a polgárjognak és a családi állásnak elvesztése, és a Capitis diminutio media, a szabadság megtartása mellett a polgárjognak és a családi állásnak elvesztése. Az első eset, a szabadságnak elvesz- Polgári halál