A Pallas nagy lexikona, 14. kötet: Pillera-Simor (1897)

P - Polgár - Polgár - Polgár - Polgárdi - Polgári biróságok - Polgári biztos - Polgári érdemrend - Polgári év - Polgári halál

Polgár Polgár (Tisza-), nagyközség Szabolcs várme­gye dadai alsó­já-ban, a Tisza mellett, (1891) 1354 házzal és 9387 magyar lakossal (közte 8254 róm­. kat., 602 helvét és 387 izraelita). Törekvő község, népessége földmívelő s kereskedő. Határa 35,811 hektár. THr v. Polgár, az államnak vagy valamely község­nek tagja. Előbbi hazai jogunk szerint a szabad királyi városok P.-ai a P.-i rend tekintetében a nemesektől (nobiles, régebben servientes Regis) különböző rendet alkottak, mely a nem neme­sek (ignobiles) rendjéhez tartozott, de városi pri­vilégiumok, statutumok és szokások alapján kü­lönös joggal bírt. A szabad királyi városok P.-aitól különböztek a privilégiált és semmi úri hatóság alatt nem álló városok P.-ai, kiknek szabadsága általában a szabad királyi városok P.-aiéhoz ha­sonlított ; másrészt az uradalmi hatóság alatt álló városoknak P.-ai, kiknek jogi állása nagyon különböző volt, mert míg némelyek úrbéri bá­násmód (tradtamentum) alatt állottak, addig má­sok privilégiumok, földesúri engedélyek és szer­ződések alapján a szabad királyi városok P.-ai­hoz hasonló jogi állásban részesültek. A magyar P.-i rendnek sajátsága az volt, hogy annak csak egy osztálya volt, a P.-ok körén belül magasabb osztályt alkotó u. n. patriciusi osztály nem létezett. Erdélyben a városoknak birtokos lakosai mint a város P.-ai a három nemzet uniójának kedvezményében részesültek, s egészben véve a magyarországi szabad királyi városok P.-aival hasonló jogi állásban voltak. A szászoknál sem nemességnek, sem paraszti jobbágyságnak nem volt helye, s azért egyes kitételeket nem számítva, milyenek p. az u. n. Sieben-Richterdörfer, me­lyeknek lakosai parasztok voltak, az akár városi, akár falusi, de a szász földön birtokos szászok a P.-i rendhez tartoztak, s teljes jogú P.-ok voltak (Vollbürger) voltak, habár a falusi lakosokat nem P.-oknak, hanem szabad földmíveseknek (Frei­sassen, Freibauer) nevezték. Mint rend a szabad királyi városok P.-ai az ország negyedik rendjét alkották. Az első rendet az egyházi főurak, fő­papok (praelati), a másodikat a világi főurak v. országnagyok (magnates, proceres), a harmadikat a két első rend valamelyikéhez nem tartozó ne­mesek alkották. L. még Állampolgárság. H. Polgár, 1. Mihály,ret püspök, szül. Tör­ök-Szent-Miklóson 1782 dec. 24., megh. Kecskeméten 1854 máj. 9. Szülővárosa népiskoláinak végzése után 1795-től a debreceni főiskolában folytatta tanul­mányait, melyeket 1806. befejezve, ez évben kol­légiumi köztanító, 1808. pedig szenior lett. A kö­vetkező évben külföldre ment s miután a göttin­gai egyetemen másfél évig időzött, egyes német és holland egyetemek meglátogatásával félévet töltött. Hazájába visszatérte után 1812-től Hód­mező-Vásárhelyen, 1819-től Kecskeméten lelkész­kedett. A dunamelléki egyházkerület még kecs­keméti működése első évében tanács­biróvá és al­jegyzővé választotta, míg 1827. a kecskeméti egyházmegye tette esperesévé. 1836. egyházkerü­leti főjegyző, 1846. hosszas viszálykodás után püspök lett. Irodalmi téren is működött, ebbeli munkásságának termékei egy halotti éneken, Jó­zsef nádor emlékére tartott gyászbeszédén és egy kátén (Rövid útmutatás a keresztény vallás elő­adására) kivül többnyire egyháztörténelmi dolgo­zatok, közülök jelentékenyebbek . A dunamelléki ref. egyházi kerület rövid históriája (Egyházi almanach 1836) ; A magyarhoni helv. vallástételt követők Budán 1791. tartott nemzeti zsinatjok rövid históriája (Egyházi almanach 1842); A kecskeméti ref. eklézsia rövid históriája (Kecs­keméti Prot. Közlöny 1858). Fordított munkája is van : az Áhítatosság óráinak egy része. z. J. 2. P. Mihály (ifj.), az előbbinek fia, szül. Hód­mező-Vásárhelyen 1814., megh. Budapesten 1874 aug. 24-én. 1835. Pesten volt jurátus, 1837. ügy­védi oklevelet nyert s ez idő óta a pesti ügyvédi karnak egyik ismert tagja s 1867 óta a budapesti ügyvéd-egyesületnek pénztárnoka volt. Munkás­ságának nagyobb részét a hazai református egy­háztestületek ügyeinek szentelte. 1847. a duna­melléki egyházkerület főjegyzővé, 1849. egyszer­smind ügyészszé is, 1848. az öt református egy­házkerület ágenssé választotta. Különösen sokat tett a dunamelléki kerület zavart anyagi ügyei­nek rendbehozására. Ezen kerület jegyzőkönyveit és névtárait 1860—74. ő adta ki, ő rendezte sajtó alá az Egyházi törvények (Canones ecclesiastici 1864) és Az egyházat és lelkészei hivatalos teen­dőit illető országos törvények kivonata című mű­veket. F—s. Polgárdi, nagyközség Fejér vármegye székes­fejérvári j.-ban, (1891) 3741 magyar lak. , van vas­úti állomása, posta- és táviróhivatala és posta­takarékpénztára. A P.-i ezüstleletekről 1. Ezüst­leletek és Háromláb. TH—v. Polgári bíróságok, azok, amelyek polgári jog­ügyekben bírói hatáskörrel bírnak ; a járásbíró­ságok, amelyekhez a sommás perek első fokú el­látása tartozik ; a törvényszékek, amelyek som­más ügyekben felebbezési bíróságként, rendes perekben első folyamodásilag járnak el ; a királyi ítélőtáblák, melyek a sommás ügyekben a felül­vizsgálati, rendes perekben a felebbezési bíróságot alkotják; végre a kir. Kúria, mely a sommás ügyek másik részében felülvizsgálati, rendes pe­rekben harmadfokú bíróságként jár el. A pere­ken kívül a P. hatáskörébe tartozik még a peren kívüli ügyek, különösen a telekkönyvi, végre­hajtási, hagyatéki s legújabban némi részben az anyakönyvvezetési ügyek ellátása. L. Bírósági szervezet és Büntető bíróság. i—G. Polgári biztos, mozgósításkor a főbb katonai parancsnokságoknál (hadtesttől fölfelé) alkalma­zott polgári tisztviselő, kinek rendeltetése az eset­leg elfoglalt ellenséges terület közigazgatását vezetni. Polgári érdemrend, némely országban polgári egyének érdemeinek jutalmazására alapított rend­jel, melyet kizárólag csak polgári egyének nyer­hetnek. Polgári év, 1. Év. Polgári halál (franc, mort civile), a polgári jogképességnek elvesztése. A római jogban Ca­pitis diminutio maxima, vagyis a szabadságnak, a polgárjognak és a családi állásnak elvesztése, és a Capitis diminutio media, a szabadság megtar­tása mellett a polgárjognak és a családi állásnak elvesztése. Az első eset, a szabadságnak elvesz- Polgári halál

Next